Több adóban is elmaradás van

Szeptember végére az államháztartási hiány 949 milliárd forintra, az eredetileg a teljes évre tervezett hiánynál is nagyobbra rúgott, derült ki az államháztartás központi alrendszeréről szóló jelentésből, amelyet hétfőn adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Közben azonban megemelték a hiánycélt, így annak már csak 90,3 százalékát teszi ki a legfrissebb adat. A kormányzat szerint ez azt jelenti, hogy év végén a GDP 3 százalékánál kisebb lesz a hiány, sőt Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára azt mondta, az eredetileg kitűzött 2,7 százalékos alatti érték is elérhető.

A kincstári optimizmus oka elsősorban az, hogy decemberben az adózási rend sajátosságai miatt lényegesen magasabbak szokott lenni a bevételi oldal a kiadásinál.

Maga a kilencedik hónap 12 milliárd forintos többletet hozott. Jelentősen megugrottak a társasági adóbevételek, az áfabefizetések. A különadók eltérően alakultak: a banki különadóból szeptemberig 102 milliárd forint folyt be, ami 62 milliárd forinttal magasabb a tavalyi teljesítésnél.

Az ugrás oka, hogy tavaly a végtörlesztéshez kapcsolódóan a bankok adókedvezményt kaptak veszteségeik kompenzálásra, erre idén értelemszerűen nem került sor, írja elemzésében a napi.hu.

Az első kilenchavi adatok alapján akár teljesülhet az év végig az előírt 144 milliárdos bevétel. A közműadóról ugyanez már nem mondható el, ugyanis azt márciusban és szeptemberben kellett fizetniük az érintett cégeknek - így az eddig befolyt 51,5 milliárd forint az éves bevételnek tekinthető, amely némileg elmarad az eredetileg becsült 60 milliárd forinttól.

Az online pénztárgépek kötelezővé tételéből még egy fillér sem folyt be, hiszen a projekt nagy késésben van. Várhatóan ez nem is nagyon változik már az év hátralévő részében. Ezzel magyarázható, hogy az áfánál nem teljesültek a bevételi tervek.

Szeptember végéig 2051 milliárd forint folyt be, ez 52 milliárd forinttal kevesebb a tavalyi bevételnél. A jövedéki adók is elmaradásban vannak, mind az idei időarányosat tekintve, mind tavalyhoz képest.

Az adóbevétel-csökkenést az alacsonyabb benzinkúti forgalom magyarázza, valamint az, hogy a nemzeti trafikhálózat kialakítása miatt kevesebben vásárolnak cigarettát, legalábbis legálisan.

Szerző
Frissítve: 2013.10.21. 23:25

Érik a devizahitelesek jogi megoldása

Publikálás dátuma
2013.10.22. 07:22
A svájci frank rögzített árfolyamát néhány napon belül megismerhetik a devizahitel-adósok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOC
Jogi megoldás is elképzelhető a devizahitelesek ügyében - véli Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője továbbra is a horvát példára hivatkozik, ám ott a bankok ellen egyelőre csak elsőfokon született ítélet. Rogán szerint a forinhitelesek már jól jártak, hiszen a jegybanki alapkamattal együtt csökken a hiteleik kamata is.

Mindenki gazdasági megoldásban gondolkodik az új devizahiteles mentőcsomag kapcsán, ám szóba jöhet egy jogi megoldás, mely az eddigi bírósági ítéleteken alapul - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Rogán Antal.

A Fidesz frakcióvezetője szerint ilyesmi történt Horvátországban és Törökországban is, ahol polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy a bíróságoknak felül kell vizsgálnia a szerződéseket. A kormány már többször hivatkozott a Horvátországban júliusban született bírósági ítéletre a készülő devizahiteles mentőcsomag kapcsán.

Ebben a perben a horvát fogyasztóvédelmi szövetség nyolc bank ellen nyújtott be közérdekű keresetet a svájcifrank alapú hitelek jelentős drágulása miatt.

A perbe fogott bankok - a Bank Austriához tartozó Zagrebacka Banka, a Raiffeisen, az Erste Bank, a Hypo Alpe-Adria, a Volksbank (december óta Szberbank), az Intesa Sanpaolóhoz tartozó Privredna Banka Zagreb, a Societe Generalehoz tartozó Splitska Banka és az OTP - elsőfokon elvesztették a pert.

A nem jogerős ítéletben a bíróság megállapította, hogy a bankok egyoldalúan, a hitelesek kárára módosították a kamatokat.Elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét. Horvátországban csaknem 100 ezer devizahiteles van, kétharmaduk ingatlanra vette fel a kölcsönt.

A pénzügyi felügyelet hazánkban azonban nem indított ilyen keresetet, ráadásul a bírói gyakorlat sem egységes. Lehmann György, aki saját bevallása szerint azonos séma alapján csaknem 700 devizahiteles ügyében jár el a bíróságon jogerősen nyert és veszített is már a bankok ellen pert.

A Pécsi Ítélőtábla érvénytelennek mondta ki a szerződést, míg a Debreceni Ítélőtábla korábban úgy ítélte meg, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások érthető és világos feltételek alapján történtek. A magyar bíróságok abban azonban egyetértettek, hogy a körülmények változása miatt a bankoknak joga van egyoldalúan módosítani a szerződéseket.

A probléma az eddigi egyetlen jogerős ítélet szerint az, hogy ennek mikéntjét nem rögzítette a bank a szerződésekben.

Így például nem tartalmazza a szerződés, hogy a jegybanki alapkamat vagy az országkockázati felár változása milyen hatással van a hitel kamatára, illetve azt sem, hogy ennek kedvező alakulása esetén a banknak kötelessége az adós javára is módosítani a szerződést.

Ha ezeket minden szerződésnél érvénytelenítené egy rendelkezés, az a Portfolio.hu számításai szerint 339 milliárdot jelentene a hiteleseknek.

A kormány november elsejéig adott időt a bankoknak, hogy "reparálják a szerződéseket", különben a kormány maga fogja rendezni a helyzetet.

Bérekhez igazodó törlesztést javasolnak az egyetemi oktatók

Unortodox devizahiteles mentőcsomaggal álltak elő a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, akik szerint a mindenki számára előnyös megoldáshoz új szemléletre van szükség. A befektetések és vállalati pénzügyek tanszék decensei szerint a késedelemben lévő, fizetni nem tudó adósoknak át kell térniük az úgy nevezett jövedelemarányos törlesztésre.

A diákhitel rendszerből adódóan a társadalom számára nem ismeretlen és jól bevált. A portfolio.hu portálon megelent javaslat szerint az adós a mindenkori jövedelmének adott százalékát (például a bruttó jövedelem 20 százalékát) lenne köteles fizetni. Ennél rugalmasabb, türelmesebb, az adós fizetési képességéhez jobban alkalmazkodó törlesztési rendszer nincsen.

Az új mentőcsomagot kidolgozó kutatók, Berlinger Edina és Walter György a diákhitelrendszer kialakításában is részt vettek. Walter György korábban a Commerzbank vezérigazgató-helyettese is volt, jelenleg a pénzintézet felügyelőbizottságának tagja.

Az egyetemi kutatók javaslata szerint a jó adósok bármikor dönthetnek: vagy maradnak az eredeti (fix) törlesztéses szerződésnél, és akkor jelentősen csökken a kamatteher, vagy áttérnek a jövedelemarányos törlesztésre. Ez utóbbinál a forintra való átváltás kötelező, az árfolyamkockázat megszűnik, de jelenlegi kamatszintjük lényegében nem változna.

A bank csak akkor mondhatja fel a szerződést, ha az adott adós még a minimális fizetést sem teljesíti (minimálbér 20 százalékát). Az ingatlan az adós haláláig az adós tulajdonában marad. Az adósok halálával, ha még tartozás áll fenn, és azt senki nem fizeti ki, akkor a bank értékesítheti az ingatlant, de további követelést nem támaszthat az örökösökkel szemben.

A legkiszolgáltatottabb, jövedelem nélküli rétegnek továbbra is a Nettó Eszközkezelő (NET) nyújthat megoldást. A jól és szerződésszerűen teljesítő adósok számára pedig kedvező kamatkondíciókat kell bevezetni, ezzel csökkentve a terheiket. A kutatók számítása szerint az adósok terhei 40-60 százalékkal csökkenhetnének, a devizakockázat megszűnik, a jól fizető adósok kamatterhei pedig 2-3 százalékkal is csökkenhetnek, a lakását viszont amíg él, senki nem veszítheti el, ha a minimumot törleszti.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban jelezte: a bankok nem tudnak önállóan, egységes megoldást kínálni az adósoknak, mert azonnal versenyhivatali eljárás indulna ellenük. Rogán Antal kifejtette: a költségvetés nem vállal részt a készülő devizahiteles mentőcsomagból.

A terheket a bankok és az ügyfelek között kell megosztani - fogalmazott Rogán Antal, aki szerint két fő cél, hogy a devizahitelesek törlesztési terhe csökkenjen, és megszűnjön az árfolyamkockázat.

Korábban az is alapelvként hangzott el, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mintha ugyanakkor forinthitelt vettek volna fel.

Rogán Antal kifejtette: "a forinthitelesek hónapok óta egy pénzügyi rezsicsökkentés kedvezményezettjei, ugyanis a referenciakamathoz kötött forinthitelek kamatai követik az egy éve folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamatot."

A frakcióvezető szavai arra utalnak, hogy a jegybank végtelenített árfolyamgátjához hasonlító megoldást készít elő a kormány arra az esetre, ha a bankok nem lépnek. Az árfolyamot pedig Rogán Antal szerint célszerű lenne a korábban már a végtörlesztésnél és az árfolyamgátnál alkalmazott mértéken rögzíteni.

Szerző

Szópárbaj az állami földpályázatok miatt

Nem csitul a csatazaj sem a Kishantosi Vidékfejelesztési Központ Kht. ellehetetlenítése, sem a Bükki Nemzeti park (BNP) állami földjeinek kétes állami  földbérlet-pályázatai miatt. Hétfőn az Országgyűlésben Szél Bernadett (LMP) szakpolitikusa azt vetette a kormány szemére, hogy a kishantosi földterületeket Fideszhez közeli cégek és agrárvállalkozók között osztották szét. Hogyan jutott eszükbe, hogy ezt az értéket feldarabolják? - kérdezte az ellenzéki képviselő.

Úgy fogalmazott: Kishantos igazi nemzeti büszkeség, a hazai ökogazdálkodás bölcsője, amely már két évtizede végzi tevékenységét. Igazi nemzeti érték, amit egy nemzeti kormány nem tehet tönkre - jelentette ki.

Olyan salgótarjáni építési vállalkozó is nyert Kishantoson, aki semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem folytat és 190 kilométerre lakik a településtől. Nyert egy asszony is, akinek a családja 2900 hektáron gazdálkodik, de Mezőfalva polgármestere is sikeresen pályázott itt, ő egy több ezer hektáros agrártársaságot irányít.

Szerinte Kishantos azt üzeni, lehet versenyképes, ami fenntartható, és lehet tisztán, vegyszerek nélkül termelni. Az LMP felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy politikai zsákmányszerzés tárgyává tették a magyar földet - jelentette ki.

Bitay Márton Örs, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára tagadta, hogy elvették a földet a kishantosi központtól, mert annak lejárt a szerződése, és az állami föld nem hitbizomány. Jelezte, 450 hektárról beszélnek, és pont az LMP lép fel mindig a nagybirtok ellen. Most - folytatta - ezt a területet felosztják tíz részre.

Az államtitkár azt kérte a képviselőtől, mutasson egy terméket, amely kishantosi és megtalálható a boltok polcain. Az ügyet ismerő szakemberek szerint ez nem is csoda, mert a kishantosiak elsősorban biovetőmagot állítanak elő és főleg exportra termeltek.

Harangozó Gábor, az MSZP szakpolitikusa az állami földpályázatok körüli visszaélések között a BNP által kezelt állami földek hasznosításának ügyéről tett fel kérdést.

Emlékeztetett rá, hogy a feljelentésük nyomán indult ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy a borsodi mezőségi földekre kiírt pályázatok esetében a pályázatok visszavonásáért lobbizó Tállai András belügyi államtitkár és Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes elnöke érdekeltségei a második körben sikeresen pályáztak.

A szocialista politikus szerint a földpályázati rendszer egy "pofátlan disznóság", amely megbukott. Azt kérdezte a kormánytól, hogy érvénytelenítik-e a pályázatokat és írnak-e ki újat helyettük?

A szocialista képviselő kérdésére is Bitay Márton Örs válaszolt, felhívta a figyelmet, hogy ebben ügyben nincs eredmény, egyelőre csak vizsgálódik az ügyészség. Kiemelte: a kormányzat minden kérdéses esetet kivizsgáltat és minden esetben tiszteletben tartják az ügyészségi határozatot is.

Frissítve: 2013.10.21. 23:44