Mintegy 600 ezer lakos havi 20 ezer forintból él, 1,3 millió ember egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a 66 ezer forintot, vagyis minden harmadik családban gondot jelent a közüzemi számlák kifizetése és a megélhetés - így vázolta fel a szomorú valóságot tegnap Tóbiás József szocialista országgyűlési képviselő.
Az MSZP 12 héten át a Fidesz választási ígéreteit és a valóságot állítja szembe egymással, a programsorozat keretében társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és európai politikai területekkel foglalkoznak.
A csütörtöki tájékoztató volt az első állomás, amelyen Tóbiás hangsúlyozta: a Fidesz csökkenő szegénységet, a jövedelmi különbségek mérséklését, igazságos közteherviselést ígért, ehhez képest a Tárki, a KSH és az UNICEF kutatásai szerint nőtt a szegénység Magyarországon.
Tóbiás József állítását támasztja alá az egyik biztosító társaság kutatása is. Eszerint minden ötödik felnőtt csupán egy hétig, míg további 41 százalék egy hónapig tudná eltartani családját tartalékaiból, ha elveszítené állását.
A nők és a községekben élők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen mindkét csoportban 25-25 százalék azok aránya, akik csak néhány napra elegendő félretett pénzzel rendelkeznek.
Az elmúlt három évben sorozatban születtek olyan intézkedések, amelyek a rászorulók, a szegények helyzetét nehezítették, erről beszélt Lendvai Anna is. Az MSZP fővárosi képviselője szerint a kormány lenézi a szegényeket, amit szerinte a munkanélküliségi ellátás idejének lerövidítése is igazol.
Mint fogalmazott, a szegényeket alázza meg a "szociális temetésnek hazudott 21. századi horror" is, amely "kicsit sarkítva" azt jelenti, "megáshatják maguknak a saját sírjaikat". Lendvai Anna úgy vélte, az országban lakhatási válság is van, a végtörlesztés csak keveseken segített, azokat pedig üldözik és eltiltják bizonyos közterületekről, akik elvesztették lakhatásukat.
A lakosság elszegényedése a parlamentben is téma volt tegnap. Józsa István, a szocialisták vezérszónoka a büdzsé általános parlamenti vitájában emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány három év alatt 12 új adót vezetett be, negyvenszer emelte a sarcokat, és csaknem 3000 milliárd forintnyi megszorítást hajtott végre.
Egy hete volt a szegénységellenes világnap, a Magyar Szegénységellenes Hálózat demonstrációt szervezett, és nyilatkozatot adott ki a témában. A döntéshozóknak szánt dokumentumukban a családok lesújtó helyzetére hívták fel a figyelmet.
Mint írták, a korábbinál is többen csúsznak a létbizonytalanságba, egyre többen ragadnak bent a mélyszegénységben a kitörés reményének leghalványabb esélye nélkül. 2007 és 2012 között a nincstelenek aránya 12,5-ről 17 százalékra nőtt.
Ennél is súlyosabb a gyerekszegénység, amely 17-ről 26 százalékra ugrott. A munkanélküli háztartásokban élők körében 41-ről 66 százalékra, a romák között 50-ről 76 százalékra emelkedett a pénztelenek tábora.
Kiemelték, hogy a kormány 2010 óta számos intézkedésével hozzájárult a nélkülözők jövedelmének további csökkenéséhez, miközben a szegénység érdemi kezelése helyett az őket "megregulázó" és büntető intézkedésekre költik a pénzt.
Jelentős összeget visznek el a többszázezer fősre duzzasztott közfoglalkoztatási programok, miközben ezek hatékonysága több szempontból is nagyon alacsony: nem segítik a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedést, és tisztességes jövedelmet sem biztosítanak, hiszen a mindenkori minimálbér helyett annak töredékét, legfeljebb 49 ezer forintot kaphatnak a közmunkások.
A 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy a legfeljebb 42 ezer forintos rendszeres szociális segély köszönő viszonyban sincs a szegénységi küszöbbel, illetve a KSH által számolt létminimum összegével.
Ez utóbbi 2012-ben egy felnőtt esetében 88 ezer forint, egy két felnőttből és egy gyerekből álló háztartás esetében 211 ezer forint volt.