Gál Mária;

RMDSZ;autonómia;Székely Nemzeti Tanács;Kelemen Hunor;Civil Összefogás Fórum;közigazgatási reform;tiltakozók;székelyföldi nagy menetelés;

2013-10-28 06:30:00

Történelmi tiltakozás

Minden idők legnagyobb székelyföldi tiltakozásának nevezték a szervezők a vasárnapi székelyföldi nagy menetelést - 54 km-en összeért a tiltakozók menetoszlopa, akik a Székelyföld autonómiájáért és a tervezett román közigazgatási reform ellen vonultak utcára.  A megmozdulást valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet és egyház, valamint a magyarországi parlamenti pártok is támogatták. Az esemény incidensek nélkül zárult, csupán román-magyar számháború övezte. A hatóságok szerint 15 ezren, a szervezők szerint 120 ezren voltak jelen.

Békésen zajlott a Székelyek nagy menetelése, a szervezők úgy érzik, elérték céljukat, hiszen sikerült összefüggő menetoszlopot kialakítani Bereck és Kökös, az 1848-as hős, az ágyúöntő Gábor Áron születésének és halálának egymástól 54 km-re fekvő helyszínei között.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett menet célja az volt, hogy felhívja a román pártok és kormány és Európa figyelmét a székelyföldi autonómia igényre, valamint arra, hogy a romániai magyarság egységesen elutasítja a tervezett romániai regionális újrafelosztást, amely a többségében magyarok/székelyek által lakott Hargita és Kovászna megyéket feldarabolva, a magyar többséget megszüntetve sorolná be új közigazgatási egységekbe.

Az SZNT már idén március 10-én, az általa Székely Szabadság Napjának kikiáltott dátumon szervezett Marosvásárhelyen egy tüntetést, amit akkor még az RMDSZ nem támogatott, petícióval fordult a Ponta-kabinethez, amire azóta sem kapott választ.

Ezúttal, a minden erdélyi magyar párt és egyház által támogatott nagy meneten újabb beadványt fogalmaztak a román kormányhoz és remélik, ezúttal a román politikum sem hagyja figyelmen kívül a kérést.

Amint előzőleg meghirdették, a szervezők álláspontja szerint ugyanis a székelység az egyetlen európai népcsoport, amely nem rendelkezik autonómiával. (Korábban a székelyeket senki sem tartotta külön népcsoportnak, ők is egységesen magyarnak vallották magukat. Az utóbbi időben, az erdélyi magyar politikai megosztottság elmélyülésével ekerült előtérbe az erdélyi magyartól egyre inkább elkülönülő székely önazonosság kérdése.)

A petíció a polgári engedetlenséget is előre vetíti, amennyiben Bukarest figyelmen kívül hagyja a nagy meneteléssel is megerősített autonómia igényt. "A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel, a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is" - olvasható a közleményben.

A rendezvényen minden magyar vezető pártpolitikus felszólalt. Kelemen Hunor RMDSZ elnök azt hangsúlyozta, hogy "A mi autonómiatörekvéseinkkel, a mi céljainkkal nem kívánunk senkit megfosztani semmitől, sem romántól sem magyartól, senkitől nem veszünk el tulajdont, döntést, jogot. Viszont azt kérjük, hogy mi, székely emberek, erdélyi magyar emberek a mi dolgainkról mi magunk dönthessünk!" 

Tőkés László úgy fogalmazott: "Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért. Én nagyon remélem, hogy ezen az úton sikerülni fog végigmennünk, és senki nem fog megbírságolni bennünket útfoglalás miatt, és nem kell a székelyeknek keményvalutában fizetniük a szólásszabadságért és a gyülekezési joguk használatáért".

Az egyik bérelt különvonat ugyan mozdonyhibára hivatkozva nem indult el, de ezen túlmenően nem zavarta meg semmi a rendezvényt. A rendőrség a helyszínre igyekvő román szélsőséges fiatalok menetét is feltartóztatta.

Budapesten a székely menettel egyidőben tartottak szimpátiatüntetést, amelyet a Civil Összefogás Fórum és a Székelyföldért Társaság kezdeményezett. Az esemény egyik főszónoka Bayer Zsolt volt.