Ellenséges a hangulat a városban

Átgondolatlan és veszélyes, hogy már csak két hónapig tartózkodhatnak a menekültek a közösségi szállásokon, majd jövedelem és ellátás nélkül kerülnek utcára - mutattak rá a balassagyarmati szocialisták a helyi menekülttábor előtt tartott sajtótájékoztatójukon. Pénteken egy nyolchónapos terhes szomáliai és egy eritreai lánynak kell valamilyen szállást keresnie, de ehhez semmilyen segítséget nem kapnak. Az önkormányzat a bevándorlási hivatalra mutogat, ez pedig a megváltozott szabályokra hivatkozik.

"Rövid távon semmi esélyt nem látok arra, hogy ez az abszurd helyzet rendeződik" - mondta lapunknak Borenszki Ervin, a Nógrád megyei közgyűlés MSZP-s képviselője, aki tegnap arról tartott sajtótájékoztatót, hogy ellátás és jövedelem nélkül teszik utcára a balassagyarmati közösségi szálláson élő menedékkérőket.

Egy eritreai és egy nyolchónapos terhes szomáliai lánynak már csupán két napja maradt, hogy találjon valami szállást, egy huszonéves afgán fiúnak, Khosal Khan Ahmadzainak pedig már el kellett hagynia a tábort. A balassagyarmati szocialisták emlékeztettek rá, hogy az abszurd helyzetet idegenrendészeti és menedékjogi törvény módosítása idézte elő, amelynek értelmében szeptembertől a korábbi 18 helyett már csupán két hónapig maradhatnak a menedékkérők a közösségi szállásokon.

Ezért felszólították a helyi önkormányzatot, valamint a Nógrád megyei fideszes országgyűlési képviselőket, Becsó Zsoltot és Balla Mihályt, hogy forduljanak a parlamenthez és a belügyminiszterhez annak érdekében, hogy a Magyarországon védelmet kérő menekültek ne gyarapítsák a hazai hajléktalanságot.

"A menedékkérőkkel szemben jelenleg is ellenséges a hangulat a városban, de a feszültség a közeljövőben jelentősen nőhet: egy olyan embertől, aki a lét és nemlét küszöbén az életéért küzd, aligha várható, hogy tisztelje a törvényeket, vagy hogy tartsa magát az együttélés legalapvetőbb szabályaihoz" - részletezte a helyzet drámaiságát Borenszki Ervin. A politikus felidézte, hogy a törvénymódosítás májusi parlamenti vitájában az MSZP már felhívta a figyelmet a lehetséges veszélyekre, és azt javasolták, ne csupán két hónapig, hanem legalább fél évig maradhassanak a szállásokon a menekültek. "Hat hónap alatt le tudnák folytatni az eljárásukat, és lehetőségük lenne arra is, hogy megtegyék az első lépéseket a beilleszkedés felé" - zárta gondolatait.

Az önkormányzatnak semmilyen ráhatása nincs a problémára - mondta lapunknak Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere arról, hogy milyen segítséget kaphatnak a napokban utcára kerülő menedékkérők. Hozzátette: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata kijelölni a menedékkérők tartózkodási helyét, amint azok elhagyják a közösségi szállást. Az alpolgármester szerint az volna kívánatos, ha az "idegenek" számára a hivatal valamelyik regionális központját jelölnék ki tartózkodási helyként, mert egy olyan kisváros, mint Balassagyarmat, alkalmatlan rá, hogy befogadja vagy ellássa őket.
A regionális központokban, például Miskolcon vagy Debrecenben nem fenyegetné a hajléktalanság ezeket az embereket? - kérdeztük az alpolgármestert, amire azt a választ kaptuk: "hadd ne kelljen, még ha fideszes képviselő vagyok is, nekem helyt állnom a törvénymódosítás következményeiért. Azt gondolom, ha tényleg hajléktalanokká lesznek, akkor azzal valamit tenni kell" - zárta gondolatait.

Az alpolgármester a helyi vezetéssel egyetértésben pozitívnak tartja a törvénymódosítást, mert mint mondta, minél szigorúbb a menekültügyi rendszer, annál kevesebb külföldi akar majd ide jönni, amivel Balassagyarmaton is csökkenhet a menedékkérők száma. Álláspontja szerint ugyanis az egyébként nem csupán hazánkra nehezedő migrációs nyomást főként nem a nemzetközi konfliktusok, például az arab tavasz vagy a szíriai polgárháború, hanem a "túl liberális" hazai menekültügyi rendszer magyarázza. Hozzá kell tennünk, ezeket a "túl liberális" szabályokat az Európai Unió várja el hazánktól, és a védelmi státuszért folyamodó külföldi emberek segítése nemzetközi egyezményekben rögzített kötelezettségünk.

Ellátást vagy szállást nem csupán az önkormányzattól, de a BÁH-tól sem remélhetnek a menedékkérők: az elmúlt hetekben kétszer is megkerestük őket, hogy tudnak-e valamilyen egyedi támogatást biztosítani a menedékkérőknek, ám mindkét esetben csupán a megváltozott menedékjogi szabályozást idézték fel lapunknak.

Mint többször beszámoltunk róla, lényegében az éhhalál fenyegeti a balassagyarmati közösségi szállás lakóit, ugyanis védelmi (például menekült-) státusz hiányában munkát nem vállalhatnak, ám TAJ-szám hiányában a hajléktalanellátó rendszer szolgáltatásait sem vehetik igénybe. Cikkünk nyomán Székely László ombudsman hivatalból indított vizsgálatot.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.