Ellenséges a hangulat a városban

Átgondolatlan és veszélyes, hogy már csak két hónapig tartózkodhatnak a menekültek a közösségi szállásokon, majd jövedelem és ellátás nélkül kerülnek utcára - mutattak rá a balassagyarmati szocialisták a helyi menekülttábor előtt tartott sajtótájékoztatójukon. Pénteken egy nyolchónapos terhes szomáliai és egy eritreai lánynak kell valamilyen szállást keresnie, de ehhez semmilyen segítséget nem kapnak. Az önkormányzat a bevándorlási hivatalra mutogat, ez pedig a megváltozott szabályokra hivatkozik.

"Rövid távon semmi esélyt nem látok arra, hogy ez az abszurd helyzet rendeződik" - mondta lapunknak Borenszki Ervin, a Nógrád megyei közgyűlés MSZP-s képviselője, aki tegnap arról tartott sajtótájékoztatót, hogy ellátás és jövedelem nélkül teszik utcára a balassagyarmati közösségi szálláson élő menedékkérőket.

Egy eritreai és egy nyolchónapos terhes szomáliai lánynak már csupán két napja maradt, hogy találjon valami szállást, egy huszonéves afgán fiúnak, Khosal Khan Ahmadzainak pedig már el kellett hagynia a tábort. A balassagyarmati szocialisták emlékeztettek rá, hogy az abszurd helyzetet idegenrendészeti és menedékjogi törvény módosítása idézte elő, amelynek értelmében szeptembertől a korábbi 18 helyett már csupán két hónapig maradhatnak a menedékkérők a közösségi szállásokon.

Ezért felszólították a helyi önkormányzatot, valamint a Nógrád megyei fideszes országgyűlési képviselőket, Becsó Zsoltot és Balla Mihályt, hogy forduljanak a parlamenthez és a belügyminiszterhez annak érdekében, hogy a Magyarországon védelmet kérő menekültek ne gyarapítsák a hazai hajléktalanságot.

"A menedékkérőkkel szemben jelenleg is ellenséges a hangulat a városban, de a feszültség a közeljövőben jelentősen nőhet: egy olyan embertől, aki a lét és nemlét küszöbén az életéért küzd, aligha várható, hogy tisztelje a törvényeket, vagy hogy tartsa magát az együttélés legalapvetőbb szabályaihoz" - részletezte a helyzet drámaiságát Borenszki Ervin. A politikus felidézte, hogy a törvénymódosítás májusi parlamenti vitájában az MSZP már felhívta a figyelmet a lehetséges veszélyekre, és azt javasolták, ne csupán két hónapig, hanem legalább fél évig maradhassanak a szállásokon a menekültek. "Hat hónap alatt le tudnák folytatni az eljárásukat, és lehetőségük lenne arra is, hogy megtegyék az első lépéseket a beilleszkedés felé" - zárta gondolatait.

Az önkormányzatnak semmilyen ráhatása nincs a problémára - mondta lapunknak Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere arról, hogy milyen segítséget kaphatnak a napokban utcára kerülő menedékkérők. Hozzátette: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata kijelölni a menedékkérők tartózkodási helyét, amint azok elhagyják a közösségi szállást. Az alpolgármester szerint az volna kívánatos, ha az "idegenek" számára a hivatal valamelyik regionális központját jelölnék ki tartózkodási helyként, mert egy olyan kisváros, mint Balassagyarmat, alkalmatlan rá, hogy befogadja vagy ellássa őket.
A regionális központokban, például Miskolcon vagy Debrecenben nem fenyegetné a hajléktalanság ezeket az embereket? - kérdeztük az alpolgármestert, amire azt a választ kaptuk: "hadd ne kelljen, még ha fideszes képviselő vagyok is, nekem helyt állnom a törvénymódosítás következményeiért. Azt gondolom, ha tényleg hajléktalanokká lesznek, akkor azzal valamit tenni kell" - zárta gondolatait.

Az alpolgármester a helyi vezetéssel egyetértésben pozitívnak tartja a törvénymódosítást, mert mint mondta, minél szigorúbb a menekültügyi rendszer, annál kevesebb külföldi akar majd ide jönni, amivel Balassagyarmaton is csökkenhet a menedékkérők száma. Álláspontja szerint ugyanis az egyébként nem csupán hazánkra nehezedő migrációs nyomást főként nem a nemzetközi konfliktusok, például az arab tavasz vagy a szíriai polgárháború, hanem a "túl liberális" hazai menekültügyi rendszer magyarázza. Hozzá kell tennünk, ezeket a "túl liberális" szabályokat az Európai Unió várja el hazánktól, és a védelmi státuszért folyamodó külföldi emberek segítése nemzetközi egyezményekben rögzített kötelezettségünk.

Ellátást vagy szállást nem csupán az önkormányzattól, de a BÁH-tól sem remélhetnek a menedékkérők: az elmúlt hetekben kétszer is megkerestük őket, hogy tudnak-e valamilyen egyedi támogatást biztosítani a menedékkérőknek, ám mindkét esetben csupán a megváltozott menedékjogi szabályozást idézték fel lapunknak.

Mint többször beszámoltunk róla, lényegében az éhhalál fenyegeti a balassagyarmati közösségi szállás lakóit, ugyanis védelmi (például menekült-) státusz hiányában munkát nem vállalhatnak, ám TAJ-szám hiányában a hajléktalanellátó rendszer szolgáltatásait sem vehetik igénybe. Cikkünk nyomán Székely László ombudsman hivatalból indított vizsgálatot.