Börtönnel fenyegetik a tényfeltárást

Akár annyi időre is börtönbe csukhatnak egy, a munkáját végző tényfeltáró újságírót a jövőben, mint amennyit az ül, aki emberölést készített elő. A bajai videohamisítási ügy apropóján súlyos szankciókkal fenyegeti a sajtót a Fidesz hétfőn benyújtott javaslata a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) szigorítására.

Megint csak arról van szó, hogy ezeknek az embereknek fogalmuk sincs az emberi méltóságról, hiszen annak ürügyén, azzal visszaélve korlátozzák a szólásszabadságot - mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint az utóbbi években egyértelműen a hatalom politikai eszközeként szolgált a büntetőjog; úgy módosították, úgy alkalmazták, ahogy az aktuális céljaiknak megfelelt. Ám a politikusi szféra ilyen típusú védelme, mint ami a Btk. legújabb módosításából következik, csak a diktatúrákban szokás - fogalmazott.

"A tájékoztatás halála"

A bajai videó elkészítése és közzététele tulajdonképpen belefér a ma hatályos, és az új Btk.-ban szereplő, a becsületsértésre vonatkozó tényállások keretei közé - emlékeztetett Polyák Gábor a Mérték Blogon közzé tett elemzésében. A médiajogász szerint "néha érdemes olvasni is a törvények szövegét, nem csak írni az újabb és újabb javaslatokat", hiszen a konkrét ügyben "nem a túl kevés jogszabály okozta a problémát. Márpedig minden fölösleges szabályozás egyúttal aránytalan korlátozása is a vélemény- és sajtószabadságnak". Polyák szerint "a kívánt cél a túlzott óvatosság, a túlzott óvatosság pedig a tájékoztatás halála".

Egy, kormánypárti képviselők által hétfőn benyújtott javaslat ugyanis úgy módosítaná a decemberben hatályba lépő Btk.-t, hogy a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- és képfelvétel készítését 1 éves szabadságvesztéssel kell büntetni, ha annak célja más vagy mások becsületének csorbítása. Még súlyosabb büntetés - akár 2 év szabadságvesztés - vár azokra, akik ilyen felvételt a becsületcsorbítás szándékával nyilvánosságra hoznak. A sajtót, illetve annak dolgozóit, akik az előbbieket "nagy nyilvánosság előtt" teszik, a javaslat akár 3 év szabadságvesztéssel fenyegeti.

Sőt a büntetőjogban csak kivételes lehetőségként, a legsúlyosabb bűncselekmények esetében alkalmazott megoldással a gondatlan elkövetést is büntetné a javaslat. Utóbbira vélhetően azért van szükség, mert sem a bajai videó ügyében, sem más esetben nem lehet bizonyítani, hogy a közzétevő portál, televízió, rádió, újság kifejezetten a becsületcsorbítás szándékával közöl egy birtokába kerülő felvételt.

Ám az Orbán-kormány nem hisz a jóhiszeműségben, a módosítót a Fidesz-frakcióvezető Rogán Antal mellett Kósa Lajos, valamint a KDNP-s Harrach Péter és Pálffy István jegyzi, akik indoklásukban a bajai választási csalás ügyében kirobban "bizonyítékhamisítási botrányra" hivatkoznak, melyben szerintük az MSZP "országgyűlési képviselője hamisított bizonyíték alapján tett feljelentést, és kérdőjelezte meg a választások tisztaságát. A bizonyítékhamisítás alkalmas a demokratikus intézmények lejáratására és a választások tisztaságának megkérdőjelezésére" - írták.

Állításukkal szemben tény: az MSZP szakpolitikusa eredetileg nem a később hamisnak bizonyult videofelvétel, hanem több más, korábban nyilvánosságra került sajtóbeszámoló nyomán tett feljelentést, két nappal a hamis videó nyilvánosságra kerülése előtt. Miután a bajai ügyben a Fidesz is már megtette az általa szükségesnek vélt jogi lépéseket, így teljesen érthetetlen a Btk-szigorítás, mely ugyanolyan mértékben szankcionálhatná a sajtómunkásokat, mint azokat, akik például emberölést készítenek elő, vagy kiskorút kínálnak kábítószerrel.

Fleck Zoltán szerint a politikusok "méltóságának", vagy "becsületének" büntetőjogi védelmét megteremtő fideszes javaslat mögött még csak az a látszat sincs meg, hogy valamilyen szabályozási űrt kell betömni, hiszen a hatályos Btk. rendelkezései alapján büntethetőek a becsületsértő magatartások, a választások tisztaságára szintén vonatkozik büntetőjogi tényállás. "Ez a módosítás visszaélés az emberi méltóság fogalmával, hiszen még ha a célja az elrettentés is, annak alanyai nem a csalók, vagy épp a hamisítók, hanem az ilyen ügyek nyilvánosságra hozói" - fogalmazott.

Az üzenet egyértelmű: rettegjenek azok az újságírók, akik - mint a bajai esetben is - valójában a választások tisztasága érdekében lépnek fel, amikor lelepleznek, vagy le kívánnak leplezni egy választási csalást. Ezek után egyetlen médiamunkás sem mer majd, még egy, általa alaposan ellenőrzött, biztos bizonyítékként értékelt videofelvételt vagy hanganyagot sem közzétenni. Így a javaslat végső soron nem szolgál mást, mint hogy megakadályozza a további csalások leleplezését - emelte ki Fleck.

Ki mennyit érdemel?

- Egy évet, aki "abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít"

- Két évet, aki "aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz"

- Három évet, aki az előbbi tényállást "nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva" követi el (magyarán elsősorban a sajtó)

- Egy évet, "aki más, vagy mások becsületének csorbítására alkalmas hang- vagy képfelvételt úgy hoz nyilvánosságra, hogy gondatlanságból nem tud arról, hogy a hang- vagy képfelvétel hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú"