A Fidesz alkotmánybíráira nem vonatkozik a korhatár

Publikálás dátuma
2013.11.01. 17:44
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN/NÉPSZAVA
 Az eddig hatályos szabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltik a 70 éves kort, automatikusan megszűnik a testületben betöltött tagságuk. A parlament honlapjára csütörtök este felkerült „Alaptörvény-módosító saláta” eltörölné az alkotmánybírák esetében a hetven éves felső korhatárt. Ezzel öt jelenlegi, a Fidesz által kinevezett alkotmánybíró is évekkel többet tölthet majd hivatalában, és még a 2022-es választások idején is aktívak lesznek.

 Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtök este terjesztette a parlament elé az ötödik alkotmánymódosítással összefüggő törvénymódosító javaslatcsomagját. Ennek része az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény megváltoztatása is, amelyre a hvg.hu hívta fel a figyelmet péntek délután.

    A hatályos szabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltik a 70 éves kort, automatikusan megszűnik a testületben betöltött tagságuk.

    Az Ab-törvényt módosító kormányzati előterjesztés utóbbi korlátozást helyezné hatályon kívül, mégpedig úgy, hogy azt már a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazná, azaz nekik nem kellene 70 évesen leköszönniük.
    Ezzel párhuzamosan a feltételek között szerepeltetnék, hogy alkotmánybíróvá választásakor a jelölt nem lehet 70 évesnél idősebb.

A kormány mostani „engedékenysége” az Ab tagjainak nyugdíjkorhatárával kapcsolatban annak fényében különösen érdekes, hogy az elmúlt években a bírók, orvosok, tanárok nyugdíjkorhatárával nem volt ennyire nagyvonalú. Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt - írja a hvg.hu

Szerző

Az Őrségből kitelepítettekre emlékeztek

Az Őrségből kitelepítettekre emlékeztek pénteken a Vas megyei Szalafőn, az internáltak emlékhelyénél Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet.

 Felidézte, hogy 1950. június 23-án egyetlen éjszaka az ország nyugati és déli határsávjából 2500 családot, hozzávetőleg 8000 embert hurcoltak el, telepítettek ki a Hortobágyon lévő szigorúan őrzött munkatáborba, ahol bírósági eljárás nélkül tartották fogva és dolgoztatták őket.

    Szavai szerint a deportálásoknál sok esetben csak az anyagi haszonszerzés motiválta a hatalom akkori birtokosait, akik osztoztak a kitelepítettek vagyonán, sokan közülük még 1990-ben azokban a lakásokban laktak, és azokat a bútorokat használták, amelyeket a kitelepítettektől koboztak el.

Szerző

Az Őrségből kitelepítettekre emlékeztek

Az Őrségből kitelepítettekre emlékeztek pénteken a Vas megyei Szalafőn, az internáltak emlékhelyénél Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet.

 Felidézte, hogy 1950. június 23-án egyetlen éjszaka az ország nyugati és déli határsávjából 2500 családot, hozzávetőleg 8000 embert hurcoltak el, telepítettek ki a Hortobágyon lévő szigorúan őrzött munkatáborba, ahol bírósági eljárás nélkül tartották fogva és dolgoztatták őket.

    Szavai szerint a deportálásoknál sok esetben csak az anyagi haszonszerzés motiválta a hatalom akkori birtokosait, akik osztoztak a kitelepítettek vagyonán, sokan közülük még 1990-ben azokban a lakásokban laktak, és azokat a bútorokat használták, amelyeket a kitelepítettektől koboztak el.

Szerző