Snowden hazavágyik

Publikálás dátuma
2013.11.04. 06:33
Ströbele bemutatja Snowden levelét, melyet a német kancellárnak írt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Az európai titkosszolgálatok az eddig véltnél jelentősebben együttműködtek egymással a titkosszolgálati információk megszerzésénél és megosztásánál. A brit Guardian értesülései szerint a brit GCHQ titkosszolgálat az internetes kémtechnológia fejlesztése ügyében működött szorosan együtt a német hírszerzéssel, a BND-vel, valamint a francia, a spanyol, és a svéd titkosszolgálattal - derül ki a Guardian cikkéből. Közben Németországban egyre többen követelik, Berlin adjon menedékjogot a kiszivárogtató Edward Snowdennek.

A brit titkosszolgálat, a GCHQ a legutóbb napvilágra került dokumentumok szerint elégedett volt a németek és a franciák adatszolgáltatásával is.

A német hírszerzés, a BND elismerte az együttműködést. Miután kiderült Angela Merkel telefonjának az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) általi megfigyelése, Berlin az áldozatnak tűnt a megfigyelési botrányban.

Ugyanakkor az NSA vezetője, Keith Alexander múlt hét elején azt közölte, hogy a NATO-partnerek is aktívan együttműködtek nemzetbiztonsági ügyekben.

A Wall Street Journal pedig arról számolt be, hogy a spanyol és francia titkosszolgálat saját állampolgárainak telefonbeszélgetéseivel kapcsolatos adatokat osztotta meg az NSA-val.

Mint a német Die Welt írta, Oroszország érdekében állhatott, hogy kiderüljön, az NSA megfigyelte Angela Merkel kancellárt.

A lap feltételezi azt, hogy Edward Snowdennek komoly árat kell fizetnie Moszkva vendégszeretetéért, s olyan dokumentumokat kell nyilvánosságra hoznia, amelyek megfelelnek Vlagyimir Putyin politikai törekvéseinek.

A Die Welt elképzelhetőnek tartja, hogy gazdaságpolitikai megfontolások állnak a háttérben. Putyin elnök ugyanis közeledne Európához, ennek azonban akadálya lehet, Európa és az Egyesült Államok jó viszonya.

A lap úgy véli, a kompromitáló dokumentumok nyilvánosságra hozatala a Kreml sikeres akciója. A Die Welt szerint ennek a része a németországi Zöldek politikusa, Hans-Christian Ströbele és Snowden csütörtöki megbeszélése is.

Senki sem gondolhatja azt, hogy kettejük találkozója megvalósulhatott volna a Kreml beleegyezése nélkül. Mint a Die Welt fogalmaz, Putyin nem az az ember, aki egy Snowdent Oroszországba hoz, „majd a jótékonykodót játssza, hanem arra a helyre törekszik, ahol a Forbes magazin már látja: a világ legbefolyásosabb embere kíván lenni”.

Oroszország láthatóan nem örülne, ha Snowden elhagyná az országot. A kiszivárogtató Angela Merkelnek írott levelében, amelyet Ströbele közvetítésével juttatott el a német kancellárhoz, nem zárkózott el attól, hogy Németországban vizsgálóbizottság előtt tanúskodjon az amerikai adatgyűjtési programról, feltéve, ha Berlin garantálná, hogy nem adja ki az Egyesült Államoknak.

A német sajtó szerint Snowdennek honvágya van, "hiányzik neki a tortilla chips" - írta a Die Welt, s Németországban inkább otthonosabban érezné magát, mint Oroszországban. Moszkva azonban aligha támogatná a kiszivárogtató eltávozását.

Vlagyimir Putyin elnök szóvivője kifejtette, Moszazt nem akadályozná meg, ha a német tényfeltárók Oroszországban hallgatnák ki Snowdent.

Az amerikai kiszivárogtató menedékjogának köszönhetően „szabadon mozoghat orosz területen, s bárkivel találkozhat. Nem akadályozhatjuk meg ebben” – fogalmazott .

Ugyanakkor Snowdennek is komoly fenntartásai vannak eseteges oroszországi meghallgatásával kapcsolatban. A német baloldali pártok, a szociáldemokraták, a Zöldek és a Balpárt is azt követeli, hogy Berlin adjon menedékjogot Snowdennek.

Peer Steinbrück, az SPD volt kancellárjelöltje szerint menedéket kell adni az amerikai kiszivárogtatónak, ha ez az ára annak, hogy feltárja az NSA adatgyűjtésekkel kapcsolatos tevékenységét.

A kulturális élet több képviselője is úgy véli, Németországnak garantálnia kell Snowden biztonságát. A kereszténydemokraták eddig nem szólaltak meg a kérdésben.

Feltehetően azonban Snowdenért nem kockáztatnák a német-amerikai viszonyt. A német koalíciós tárgyalások közepette kérdés, hogy Snowden sorsa is témája lesz-e a kereszténydemokraták közötti megbeszéléseknek.

Szerző
Frissítve: 2013.11.03. 20:58

Új polgármestert választ New York

Publikálás dátuma
2013.11.04. 06:31
Lhota és De Blasio három televíziós vitában is összemérték erejüket FOTÓ: ERUROPRESS/GETTY IMAGES/PETER FOLEY
November 5-én eldől, a demokrata Bill de Blasio vagy a republikánus Joe Lhota lesz New York új polgármestere, a milliárdos médiamogul, Michael Bloomberg utóda. Nagy a tét, hogy ki és milyen irányba vezeti az Egyesült Államok legnépesebb metropoliszát. Bloomberg 12 év elteltével köszön le, s a felmérések azt jelzik, utána a liberális de Blasio lehet a befutó. Bár New York lakossága többségében demokrata, húsz éve nem állt demokrata párti politikus a város élén.
Bloomberg végre vakációzhat
New York jelenlegi polgármester, Michael Bloomberg 12 év után távozik hivatalából. A 71 éves amerikai médiamágnást a Forbes magazin kérdezte jövendő terveiről. Bloomberg elmondta, január 1-én még elmegy utóda beiktatására, majd hivatalba lépése óta első alkalommal barátnőjével vakációzni mennek Hawaiira és Új-Zélandra.
Ezt követően Kínában tart beszédeket, távolabbra egyelőre nem tervez. Elnöki ambíciókról nem ejtett szót. A jövőben is aktívan támogatja mindazokat az ügyeket, amelyek polgármesterként is fontosak voltak számára, így a bevándorlás kérdését, a fegyverzetkorlátozást, a megfizethető egészségügyi ellátás megteremtését.
Bloomberg elismerte, nyilván nem lesz könnyű az átmenet, hiszen eddig "heti hét nap, 24 órában" dolgozott, jövő évtől azonban már csak a maga ura lesz. Nem akarja újra a Bloomberg céget vezetni, s új vállalatot sem alapít. Mint elmondta, Bill Clinton és Bill Gates nyomában akar járni, akik mindketten ma is "számítanak", nagyon keményen dogoznak, és hasznossá tudták tenni magukat.
Bloomberg vagyonát 31 milliárd dollárra becsülik. Van egy alapítványa, amelyet gyerekei vezetnek, továbbra is azon keresztül jótékonykodik majd. A polgármester nem erősítette meg a pletykákat, hogy megvenne egy üzleti lapot, netán a Financial Timest vagy a Wall Street Journalt.

Bill de Blasio szeptemberben megnyerte a demokrata előválasztást, s bár csak hajszállal lépte át a jelöléshez szükséges 40 százalékos határt, végül nem volt szükség második fordulóra.

A második helyezett, Bill Thompson, Bloomberg korábbi kihívója visszalépett, a polgármester titkos utódjelöltje, Christine Quinn pedig nem lopta be magát a választók szívébe, pedig New York első női - és leszbikus - polgármestere lehetett volna.

Igaz, a legesélyesebb induló, Anthony Weiner volt képviselő egyszerűen lenullázta magát, hiába tehetséges politikus, a magáról küldözgetett szexképek botrányát semmiféle kampányüzenettel nem tudta elfeledtetni.

Az 52 éves de Blasio, a város eddigi ombudsmanja sokakat meglepett. Szokatlan koalíciót sikerült összehoznia: nem csupán a fehérek 40, s a spanyol ajkú amerikaiak 44 százaléka támogatta, hanem még a New York-i feketék 39 százaléka is mögé állt az előválasztáson.

Ebben az is közrejátszhatott, hogy a manhattani születésű, német-olasz családból származó de Blasio vegyes házasságban él. Afrikai-amerikai  felesége Chirlane McCray költő és feminista aktivista, ő és a gyerekek rendre lelkesen bekapcsolódtak a korteskedésbe.

Kormányzót választ New Jersey és Virginia
November első keddje hagyományosan választási nap az Egyesült Államokban. Az idei köztes esztendő, nem elnökválasztási, s nem is félidős kongresszusi választási év, csak a megüresedett helyeket töltik be. Két államban, New Jerseyben és Virginiában kormányzóválasztást tartanak, amire mindig nagy figyelem irányul, hisz azt tartják, sikeres kormányzókból lesznek a legesélyesebb elnökjelöltek.
New Jerseyben ezúttal nincs sok kétség, hogy az állam népszerű, republikánus kormányzóját, Chris Christie-t nagy többséggel újraválasztják. Kihívója a helyi törvényhozás egyik demokrata szenátora, Barbara Buono. Kettejük párharca meglehetősen egyenlőtlen, Christie fél év alatt 12,7 millió dollár kampánypénzt gyűjtött, míg Buono mindössze 2,9 milliót.
A kormányzó igazi nagyágyú, 2012-ben majdnem indult az elnökségért, s csak hajszál híján nem őt kérte fel alelnökjelöltjének Mitt Romney (állítólag a túlsúlya szólt ellene). Christie hatékony vezetőként mutatkozott be a tavalyi Sandy hurrikán utáni mentésnél, Romney meg is orrolt rá, amiért jól együttműködött Obama elnökkel. Meglepő lenne, ha 2016-ban nem pályázná meg a republikánus elnökjelöltséget.
Éles párharc folyik ugyanakkor Virginiában, ahol a demokraták kormányzójelöltje Terry McAuliffe.Ő 1996-ban Bill Clinton második kampányát irányította, majd 2008-ban Hillary Clinton kampányát vezette.
Érthető tehát, hogy a demokraták egyik fő adománygyűjtőjeként ismert McAuliffe mellett mindkét Clinton teljes erőbevetéssel korteskedett, többször is jártak az államban, sőt, a hétvégén még Obama is odalátogatott. A virginiai kormányzói posztért a republikánusok Ken Cuccinellit, az állam jelenlegi főügyészét indítják. McAuliffe 2009-ben nem járt sikerrel, ezúttal viszont biztosra akar menni, 25-ször annyit költött választási hirdetésekre, mint republikánus ellenfele. A demokrata jelöltet segíti, hogy a távozó republikánus kormányzó, a leszerepelt Tea Párthoz eléggé közel álló Bob McDonnell működését kétes kampánypénzek miatti botrány árnyékolta be.

Szeptemberben eldőlt az is, hogy de Blasio republikánus ellenfele az 58 éves Joe Lhota lesz, aki Bronxban nőtt fel, a Georgetown Egyetemen diplomázott, s a Harvard Business Schoolon doktorált. Másfél évtizedet húzott le beruházási bankárként, alelnöke volt egy telekommunikációs cégnek.

Üzleti tapasztalatai mellett Lhota kiválóan ismeri New York ügyeit, Rudy Giuliani hivatali idejében ugyanis a polgármester személyzeti főnöke lett, később költségvetési vezetőként, majd polgármester-helyettesként szolgált. 2011-2012-ben a közlekedésbiztonsági hatóságot vezette, s csak a választási kampány miatt mondott le.

Friss felmérések szerint a város lakóinak 68 százaléka di Blasióra készül szavazni kedden, a kevéssé karizmatikus Lhotára mindössze 23 százalék adná a voksát.Szerény a támogatottsága a Függetlenségi Párt jelöltjének, Adolfo Carriónnak.

New York-i üzleti köreiben nem felhőtlenül örülnek annak, hogy a pénzügyi világ érdekeit mindig szem előtt tartó, multimilliomos Bloomberg után a liberális de Blasio kezébe kerülhet a város irányítása.

Észak-Colorado lehet az 51. állam?
Számos polgári kezdeményezés, helyi népszavazás miatt is urnákhoz járulnak az amerikaiak több államban. A legnagyobb feltűnést talán tíz észak-coloradói megye kezdeményezése keltette: e térség lakói arról voksolnak, hogy elszakadjanak-e Coloradótól, s megalakítsák-e az Egyesült Államok 51. szövetségi államaként Észak-Colorado államot.
A 11. megye, Moffat lakossága viszont arról szavaz majd, hogy csatlakozzanak-e Wyoming államhoz, vagy maradjanak továbbra is coloradóiak. A helyi közszolgálati csatorna elemzése szerint anyagilag Colorado járna jobban az elszakadással, hiszen a 11 megyére az állam büdzséjéből mintegy 620 millió dollárt költenek oktatási támogatásra, büntetésvégrehajtásra, egészségügyre, a bíróságok fenntartására.
Igaz, elszakadásukkal az állam elveszítené olajkincse felét, s fontos mezőgazdasági területeket, ami érzékenyen érintené a helyi gazdaságot. Mindazonáltal a vidéki megyék aligha járnak sikerrel. Még ha helyben többséget kapnának is a népszavazáson, a szétválást az állam törvényhozásának, a kormányzónak, illetve a washingtoni kongresszus mindkét házának is jóvá kellene hagynia, s mindez kevéssé valószínű.

A Wall Street Journal már az előválasztások után aggodalmának adott hangot de Blasio tervei miatt, különösképp azért, mert kilátásba helyezte, hogy a gazdagok adójának emelésével oldaná meg a város pénzügyi gondjait, s ezzel egyes vélemények szerint a következő két évtizedre megbéníthatja a metropolis fejlődését.Mások abban bíznak, ha hivatalba lép, az új polgármester középre veszi az irányt.

A demokrata jelölt mindenesetre "anti-Bloombergként" jellemezte magát, szakítani kíván elődje politikájával. De Blasio fő kampánytémája a "két város ellentéte": szerinte az eddigi városvezetés csak a leggazdagabbak érdekeit képviselte, s elhanyagolta a középosztályt.

De Blasio az évi félmillió dollár felett keresők adójának megemeléséből finanszírozna ingyenes iskolaelőkészítő és felnőttképző programokat.

Megígérte azt is, hogy mintegy 200 ezer olcsó bérű, önkormányzati lakást építenek. A republikánus aspiráns viszont adókedvezményeket ígért a nagy beruházóknak, ingatlanfejlesztőknek.

Eltérő koncepciót képviselnek tehát, de Blasio szerint a városvezetésnek aktív szerepet kell vállalnia az egyenlőtlenségek csökkentésében, Lhota szerint viszont a helyi kormányzatnak nem kell beavatkoznia.

A The New York Times vezércikkében de Blasio mellett állt ki, megjegyezve, hogy eredetileg Quinn jelöltségét favorizálták volna.

A lap szerint ugyanakkor de Blasio volt az, aki legjobban szót értett a választókkal, a legszegényebbek problémáinak is hangot adott, s meggyőzően tudta képviselni nézeteit.

A két jelölt három tévévitában is összecsapott. A legutóbbin de Blasio azzal támadta ellenfelét, hogy nem vesz tudomást New York súlyos megosztottságáról.

Felidézte a Giuliani-éveket, amikor szerinte a városlakók szenvedtek a polgármester megosztó politikájától. Lhota védelmébe vette egykori főnökét, azzal vágva vissza, hogy de Blasio, aki egy tehetős bostoni elővárosban, Cambridge-ben nőtt fel, vajmi kevéssé érti a New York-iak problémáit.

Lhota a célegyenesben a sárdobálástól sem riadt vissza: a piszkos kampány eszközeit is bevetve közzétett például egy hirdetést, amelyben azt állítja, de Blasio győzelmével a hetvenes évekbeli "bűnözés és káosz" visszatérése fenyeget.

A demokrata jelölt ugyanakkor egyik hirdetésében emlékeztetett, vetélytársa szimpatizál a közelmúltbeli kormányzati leállásért felelős, konzervatív teadélután mozgalom nézeteivel.

Szerző
Frissítve: 2013.11.03. 21:04

Könnygázzal hiúsították meg az álarcosok a szavazást

Álarcos támadók betörtek az észak-koszovói Mitrovica egyik iskolájában kialakított szavazóhelyiségekbe vasárnap. Könnygázt vetettek be és megrongálták a szavazóurnákat, ezért a voksolást azon a helyen megszakították.

A támadók és a szavazók között verekedés tört ki, ezt a rendőrség szakította félbe. A helyi rendőrség egy embert előállított, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy köze van-e a támadáshoz. 

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői és a választási bizottság is elhagyta az épületet, amely a város 33 szavazóköre közül 16-nak adott otthont. 

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök-helyettes arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy engedélyezze a szerb rendőrség beavatkozását, de válasz még nem érkezett.

Az Ibar folyó által két részre osztott város becslések szerint mintegy 70 ezer lakosának több mint 70 százaléka albán nemzetiségű, a maradék pedig szerb. A déli városrészben élnek az albánok, az északiban pedig a szerbek. 

A koszovói helyhatósági választásokon mintegy 1,8 millióan szavazhatnak 39 település polgármester- és képviselőjelöltjeire. 15 óráig 33 százalékos volt a részvételi arány. A szerb kormány arra szólította fel a helyi szerbeket, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni, hogy megalakulhasson az észak-koszovói települések közössége, ami a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli megállapodás egyik sarkalatos pontja.

Szerző