New York;republikánus;demokrata;polgármester választás;Michael Bloomberg;médiamogul;Bill de Blasio;Joe Lhota;

2013-11-04 06:31:00

Új polgármestert választ New York

November 5-én eldől, a demokrata Bill de Blasio vagy a republikánus Joe Lhota lesz New York új polgármestere, a milliárdos médiamogul, Michael Bloomberg utóda. Nagy a tét, hogy ki és milyen irányba vezeti az Egyesült Államok legnépesebb metropoliszát. Bloomberg 12 év elteltével köszön le, s a felmérések azt jelzik, utána a liberális de Blasio lehet a befutó. Bár New York lakossága többségében demokrata, húsz éve nem állt demokrata párti politikus a város élén.

Bloomberg végre vakációzhat

New York jelenlegi polgármester, Michael Bloomberg 12 év után távozik hivatalából. A 71 éves amerikai médiamágnást a Forbes magazin kérdezte jövendő terveiről. Bloomberg elmondta, január 1-én még elmegy utóda beiktatására, majd hivatalba lépése óta első alkalommal barátnőjével vakációzni mennek Hawaiira és Új-Zélandra.

Ezt követően Kínában tart beszédeket, távolabbra egyelőre nem tervez. Elnöki ambíciókról nem ejtett szót. A jövőben is aktívan támogatja mindazokat az ügyeket, amelyek polgármesterként is fontosak voltak számára, így a bevándorlás kérdését, a fegyverzetkorlátozást, a megfizethető egészségügyi ellátás megteremtését.

Bloomberg elismerte, nyilván nem lesz könnyű az átmenet, hiszen eddig "heti hét nap, 24 órában" dolgozott, jövő évtől azonban már csak a maga ura lesz. Nem akarja újra a Bloomberg céget vezetni, s új vállalatot sem alapít. Mint elmondta, Bill Clinton és Bill Gates nyomában akar járni, akik mindketten ma is "számítanak", nagyon keményen dogoznak, és hasznossá tudták tenni magukat.

Bloomberg vagyonát 31 milliárd dollárra becsülik. Van egy alapítványa, amelyet gyerekei vezetnek, továbbra is azon keresztül jótékonykodik majd. A polgármester nem erősítette meg a pletykákat, hogy megvenne egy üzleti lapot, netán a Financial Timest vagy a Wall Street Journalt.

Bill de Blasio szeptemberben megnyerte a demokrata előválasztást, s bár csak hajszállal lépte át a jelöléshez szükséges 40 százalékos határt, végül nem volt szükség második fordulóra.

A második helyezett, Bill Thompson, Bloomberg korábbi kihívója visszalépett, a polgármester titkos utódjelöltje, Christine Quinn pedig nem lopta be magát a választók szívébe, pedig New York első női - és leszbikus - polgármestere lehetett volna.

Igaz, a legesélyesebb induló, Anthony Weiner volt képviselő egyszerűen lenullázta magát, hiába tehetséges politikus, a magáról küldözgetett szexképek botrányát semmiféle kampányüzenettel nem tudta elfeledtetni.

Az 52 éves de Blasio, a város eddigi ombudsmanja sokakat meglepett. Szokatlan koalíciót sikerült összehoznia: nem csupán a fehérek 40, s a spanyol ajkú amerikaiak 44 százaléka támogatta, hanem még a New York-i feketék 39 százaléka is mögé állt az előválasztáson.

Ebben az is közrejátszhatott, hogy a manhattani születésű, német-olasz családból származó de Blasio vegyes házasságban él. Afrikai-amerikai  felesége Chirlane McCray költő és feminista aktivista, ő és a gyerekek rendre lelkesen bekapcsolódtak a korteskedésbe.

Kormányzót választ New Jersey és Virginia

November első keddje hagyományosan választási nap az Egyesült Államokban. Az idei köztes esztendő, nem elnökválasztási, s nem is félidős kongresszusi választási év, csak a megüresedett helyeket töltik be. Két államban, New Jerseyben és Virginiában kormányzóválasztást tartanak, amire mindig nagy figyelem irányul, hisz azt tartják, sikeres kormányzókból lesznek a legesélyesebb elnökjelöltek.

New Jerseyben ezúttal nincs sok kétség, hogy az állam népszerű, republikánus kormányzóját, Chris Christie-t nagy többséggel újraválasztják. Kihívója a helyi törvényhozás egyik demokrata szenátora, Barbara Buono. Kettejük párharca meglehetősen egyenlőtlen, Christie fél év alatt 12,7 millió dollár kampánypénzt gyűjtött, míg Buono mindössze 2,9 milliót.

A kormányzó igazi nagyágyú, 2012-ben majdnem indult az elnökségért, s csak hajszál híján nem őt kérte fel alelnökjelöltjének Mitt Romney (állítólag a túlsúlya szólt ellene). Christie hatékony vezetőként mutatkozott be a tavalyi Sandy hurrikán utáni mentésnél, Romney meg is orrolt rá, amiért jól együttműködött Obama elnökkel. Meglepő lenne, ha 2016-ban nem pályázná meg a republikánus elnökjelöltséget.

Éles párharc folyik ugyanakkor Virginiában, ahol a demokraták kormányzójelöltje Terry McAuliffe.Ő 1996-ban Bill Clinton második kampányát irányította, majd 2008-ban Hillary Clinton kampányát vezette.

Érthető tehát, hogy a demokraták egyik fő adománygyűjtőjeként ismert McAuliffe mellett mindkét Clinton teljes erőbevetéssel korteskedett, többször is jártak az államban, sőt, a hétvégén még Obama is odalátogatott. A virginiai kormányzói posztért a republikánusok Ken Cuccinellit, az állam jelenlegi főügyészét indítják. McAuliffe 2009-ben nem járt sikerrel, ezúttal viszont biztosra akar menni, 25-ször annyit költött választási hirdetésekre, mint republikánus ellenfele. A demokrata jelöltet segíti, hogy a távozó republikánus kormányzó, a leszerepelt Tea Párthoz eléggé közel álló Bob McDonnell működését kétes kampánypénzek miatti botrány árnyékolta be.

Szeptemberben eldőlt az is, hogy de Blasio republikánus ellenfele az 58 éves Joe Lhota lesz, aki Bronxban nőtt fel, a Georgetown Egyetemen diplomázott, s a Harvard Business Schoolon doktorált. Másfél évtizedet húzott le beruházási bankárként, alelnöke volt egy telekommunikációs cégnek.

Üzleti tapasztalatai mellett Lhota kiválóan ismeri New York ügyeit, Rudy Giuliani hivatali idejében ugyanis a polgármester személyzeti főnöke lett, később költségvetési vezetőként, majd polgármester-helyettesként szolgált. 2011-2012-ben a közlekedésbiztonsági hatóságot vezette, s csak a választási kampány miatt mondott le.

Friss felmérések szerint a város lakóinak 68 százaléka di Blasióra készül szavazni kedden, a kevéssé karizmatikus Lhotára mindössze 23 százalék adná a voksát.Szerény a támogatottsága a Függetlenségi Párt jelöltjének, Adolfo Carriónnak.

New York-i üzleti köreiben nem felhőtlenül örülnek annak, hogy a pénzügyi világ érdekeit mindig szem előtt tartó, multimilliomos Bloomberg után a liberális de Blasio kezébe kerülhet a város irányítása.

Észak-Colorado lehet az 51. állam?

Számos polgári kezdeményezés, helyi népszavazás miatt is urnákhoz járulnak az amerikaiak több államban. A legnagyobb feltűnést talán tíz észak-coloradói megye kezdeményezése keltette: e térség lakói arról voksolnak, hogy elszakadjanak-e Coloradótól, s megalakítsák-e az Egyesült Államok 51. szövetségi államaként Észak-Colorado államot.

A 11. megye, Moffat lakossága viszont arról szavaz majd, hogy csatlakozzanak-e Wyoming államhoz, vagy maradjanak továbbra is coloradóiak. A helyi közszolgálati csatorna elemzése szerint anyagilag Colorado járna jobban az elszakadással, hiszen a 11 megyére az állam büdzséjéből mintegy 620 millió dollárt költenek oktatási támogatásra, büntetésvégrehajtásra, egészségügyre, a bíróságok fenntartására.

Igaz, elszakadásukkal az állam elveszítené olajkincse felét, s fontos mezőgazdasági területeket, ami érzékenyen érintené a helyi gazdaságot. Mindazonáltal a vidéki megyék aligha járnak sikerrel. Még ha helyben többséget kapnának is a népszavazáson, a szétválást az állam törvényhozásának, a kormányzónak, illetve a washingtoni kongresszus mindkét házának is jóvá kellene hagynia, s mindez kevéssé valószínű.

A Wall Street Journal már az előválasztások után aggodalmának adott hangot de Blasio tervei miatt, különösképp azért, mert kilátásba helyezte, hogy a gazdagok adójának emelésével oldaná meg a város pénzügyi gondjait, s ezzel egyes vélemények szerint a következő két évtizedre megbéníthatja a metropolis fejlődését.Mások abban bíznak, ha hivatalba lép, az új polgármester középre veszi az irányt.

A demokrata jelölt mindenesetre "anti-Bloombergként" jellemezte magát, szakítani kíván elődje politikájával. De Blasio fő kampánytémája a "két város ellentéte": szerinte az eddigi városvezetés csak a leggazdagabbak érdekeit képviselte, s elhanyagolta a középosztályt.

De Blasio az évi félmillió dollár felett keresők adójának megemeléséből finanszírozna ingyenes iskolaelőkészítő és felnőttképző programokat.

Megígérte azt is, hogy mintegy 200 ezer olcsó bérű, önkormányzati lakást építenek. A republikánus aspiráns viszont adókedvezményeket ígért a nagy beruházóknak, ingatlanfejlesztőknek.

Eltérő koncepciót képviselnek tehát, de Blasio szerint a városvezetésnek aktív szerepet kell vállalnia az egyenlőtlenségek csökkentésében, Lhota szerint viszont a helyi kormányzatnak nem kell beavatkoznia.

A The New York Times vezércikkében de Blasio mellett állt ki, megjegyezve, hogy eredetileg Quinn jelöltségét favorizálták volna.

A lap szerint ugyanakkor de Blasio volt az, aki legjobban szót értett a választókkal, a legszegényebbek problémáinak is hangot adott, s meggyőzően tudta képviselni nézeteit.

A két jelölt három tévévitában is összecsapott. A legutóbbin de Blasio azzal támadta ellenfelét, hogy nem vesz tudomást New York súlyos megosztottságáról.

Felidézte a Giuliani-éveket, amikor szerinte a városlakók szenvedtek a polgármester megosztó politikájától. Lhota védelmébe vette egykori főnökét, azzal vágva vissza, hogy de Blasio, aki egy tehetős bostoni elővárosban, Cambridge-ben nőtt fel, vajmi kevéssé érti a New York-iak problémáit.

Lhota a célegyenesben a sárdobálástól sem riadt vissza: a piszkos kampány eszközeit is bevetve közzétett például egy hirdetést, amelyben azt állítja, de Blasio győzelmével a hetvenes évekbeli "bűnözés és káosz" visszatérése fenyeget.

A demokrata jelölt ugyanakkor egyik hirdetésében emlékeztetett, vetélytársa szimpatizál a közelmúltbeli kormányzati leállásért felelős, konzervatív teadélután mozgalom nézeteivel.