Előfizetés

Orbánék gazdasága: A választásokra "bevérezhet" a forint

Publikálás dátuma
2013.11.04. 10:16
Fotó: K2 PRESS
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi recessziót az idén minimális, 0,3 százalékos növekedés, majd jövőre 1,3 százalék körüli, a régiós átlagtól továbbra is elmaradó fejlődés követi. Az idén a kedvező pénzpiaci környezetben a kamatszínvonal csökken, a forint erősödik, a GKI szerint a folyamat azonban jövőre megfordul.

A kutatóintézet előrejelzése szerint az amerikai költségvetésről született átmeneti megállapodás okozta megkönnyebbülés, valamint a Fed egyelőre folytatódó laza monetáris politikájának hatására a forint viszonylag erős, a monetáris tanács kitart az alapkamat rendszeres csökkentése mellett.

A GKI szerint ugyanakkor az amerikai pénzpolitika előbb-utóbb szigorodni fog, és az így már nagyon alacsonynak minősülő magyar kockázati felár a forint gyengülésében, ezzel párhuzamosan a kamatcsökkenés leállásában, majd emelkedő kamatciklus beindulásában jelenik meg. A gazdaságkutató szerint a bizonytalanságot, és ezzel az elvárt hozamot befolyásolhatja a választási gazdaságpolitika, például a devizahitelekkel kapcsolatos döntés jellege is.

A kutatóintézet szerint kedvezőtlen, hogy a magyar devizatartalék 2013. szeptember végén csak 30,2 milliárd euró volt, ami 2011 végéhez képest 7,5 milliárd euró, 20 százalékos csökkenés. A GKI szerint ez már a kockázatosan alacsony szint közelében van, ezért - és az egyelőre viszonylag alacsony nemzetközi kamatok miatt - indokolt lenne még idén újabb devizakötvények kibocsátása. Ennek következtében viszont emelkedne a GDP-arányos államadósság, ami szintén növelné a kockázatokat.

A parlamenti választások előtt 300 forintnál is erősebb, majd 2014 második felében - a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén - 290 forint körüli euró-árfolyam valószínű a mainál valamivel magasabb kamatszint mellett - vélekedik a GKI.

A magyar infláció szempontjából kedvező a világpiaci nyersanyag-árak csökkenése, az EU-ban mért áremelkedés mérséklődése. A kutatóintézet szerint a hatósági rezsicsökkentés mérsékli, a telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohány-árrés begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A GKI szerint a választások után áremelési hullám elindulása valószínű.

Az intézet szerint a hazai infláció leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, de fenntarthatatlanul, és rengeteg káros mellékhatással. A GKI 2013 egészére 1,9 százalékos, 2014-re 2,5 százalékos inflációt vár.
A gazdaságkutató szerint a foglalkoztatásban érdemi gazdasági növekedés híján egyelőre nem lehet számítani javulásra. A közmunkások száma a tél folyamán tovább emelkedik, ami statisztikailag javítja a foglalkoztatottságot.

A GKI azzal számol, hogy a munkanélküliségi ráta az idén 10,2 százalék, jövőre 10,7 százalék lesz.

A reálkeresetek idén és jövőre is 2-2 százalékkal emelkednek, a fogyasztás azonban a lakosság eladósodottsága és óvatos magatartása miatt csak 0,5 illetve 1,5 százalékkal. A GKI szerint az üzleti bizalom hiánya miatt a beruházások az idei stagnálás után jövőre is csak 2 százalékkal nőnek, alapvetően az EU-forrásokból finanszírozott állami fejlesztések hatására. Az immár 17 százalék alá süllyedt beruházási ráta a régióban évek óta a legalacsonyabb, ami egyben a következő évek növekedési lehetőségét is behatárolja.

Kaszinó az arra érdemeseknek

Az Országgyűlés mai ülésén új koncessziós eljárást vezethet be a kaszinóüzemeltetésre, így a jövőben a megbízhatónak ítélt szerencsejáték-szervezők kiemelt díj ellenében, pályáztatás nélkül is működési engedélyt kaphatnának.

 A napirendi javaslat szerint a Ház ülése 13 órakor az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséről szóló megemlékezéssel kezdődik. Ezt követően hangozhatnak el a napirend előtti felszólalások, amelyeket a szokásoknak megfelelően interpellációk, azonnali kérdések és kérdések követnek. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen válaszol a hozzá intézett kérdésekre.

    A képviselők a határozathozatalok idején dönthetnek a szociális és gyermekvédelmi intézmények állami átvételéről, majd módosíthatják a fogyasztóvédelmi törvényt.

    Egy a kaszinóüzemeltetést érintő döntés is várható. Kormánypárti képviselők javaslatára a parlament úgy módosíthatja a szerencsejáték-törvényt, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter pályáztatás nélkül is odaítélhetne kaszinóüzemeltetésre vonatkozó koncessziókat a megbízhatónak ítélt szerencsejáték-szervezőknek. Az érintetteknek ebben az esetben a mindenkori koncessziós díj minimumánál lényegesen magasabb összeget kell fizetniük.

Csökkentik az MVM nagykerárait is

Eddig jogosan érte az a kritika a rezsicsökkentést, hogy a kormányerők indokai között szereplő extraprofit leginkább az állami nagykereskedőnél, az MVM Magyar Villamosművek Zrt.-nél érhető tetten, tavaly például 74 milliárd forint adózott nyereséget ért el. A lakossági tarifákat viszont nem neki, hanem a kiskereskedőknek, a villamosenergia esetében az áramszolgáltatóknak kell csökkenteniük.

Most a kormány változtat ezen, november 1-től ugyanis mérséklik az MVM nagykereskedelmi árait, derül ki a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályból. Számítások szerint így 20 milliárd forinttal csökken az MVM nyeresége. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter rendelete szerint 17,6 forintról 15,15 forintra csökken az MVM-nek az eladott lakossági áram után kilowattóránként járó díj.

A csökkenés ebben a tételben 13,9 százalék, ez megközelítőleg fedezi az áramszolgáltatók veszteségeit, amelyeket a november 1-től 11,1 százalékos lakossági díjmérséklés okoz. A Népszabadság számításai szerint az áramszolgáltatók a lakossági áramszámla körülbelül felét kitevő energiadíjat november 1-jétől 14,1-14,5 százalékkal mérséklik. A legnagyobb csökkentés az E.ON-t sújtja: az 1320 kilowattóra éves fogyasztás alatti sávban díja 14,5, az efelettiben 14,4 százalékkal esik. A legkisebb mértékű az EDF Démász területén érvényesítendő 14,35, illetve 14,15 forintos mérséklés.

A lakossági áramszámla azért csökken ennél kisebb, az ígéret szerinti 11,1 százalékos mértékben, mert a számla másik felét kitevő rendszerhasználati díjak kevésbé estek. Itt ugyanakkor a központi hálózatot birtokló, az MVM tulajdonában lévő Mavir novembertől több bevételhez jut. Vagyis e tekintetben az áramszolgáltatók tulajdonában lévő hálózatüzemeltetőket november 1-jétől nagyobb mértékben terhelik, mint a piac központi állami szereplőjét.