építőipar;Koji László;Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége;infrastruktúrális beruházások;lakásépítési piac;hitelkereslet;

2013-11-05 06:19:00

Nem javul, romlik az építőipar helyzete

Soha olyan kevés lakóingatlan még nem épült Magyarországon, mint 2013-ban, és ez még a szakembereket is megdöbbentette. Az építőipart már szinte kizárólag az uniós pénzeken létesülő infrastruktúrális beruházások tartják életben. Legkorábban 2015-ben bővülhet a lakásépítési piac, de az sem kizárt, hogy ebben a szegmensben még évekig tart a súlyos válság. A szakértők szerint az építőipar beindulása csak a gazdasági fellendüléssel, a hitelkereslet élénkülésével, a vásárlóerő és a bizalom helyreállításával képzelhető el.

Minden várakozást alúlmúlt az év első kilenc hónapjában épült új lakások száma. 4077 új lakás épült, 37 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A visszaesés valamennyi régióra jellemző, ugyanakkor a használatba vett lakások száma a fővárosban 3 százalékkal nőtt. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 5327 volt, ami 32 százalékos csökkenést jelent a 2012. január-szeptemberi adatokhoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn.

Egy másik, a napokban publikált jelentés pedig azt mutatja, hogy az új és a használt lakások árai az idei első félévben tovább csökkentek.

"Tavaly még 10 600 új lakást adtak használatba, és azt hittük, ennél alacsonyabb szám már elképzelhetetlen. Az első 9 hónap adatai szerint azonban idén történelmi mélypontra zuhanhat a hazai lakásépítési piac, és a tagjainktól beérkezett adatok alapján legföljebb 8 ezer új lakás átadásával számolunk.

Az építőipar utolsó békeévében, 2006-ban 26-38 ezer új otthont adtak át - nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

A KSH adataiban csak az új lakásokról közölnek adatokat, miközben legalább 400 ezer használt lakást kellene felújítani. Ehelyett idén jó esetben 100-110 ezer lakás újulhat meg. A lakásépítésben tovább tart a válság - jegyezte meg Koji László.

A szakember hozzátette, a lakosság nem hogy új lakásba nem feket be, de az energiatakarékos lakáskorszerűsítésbe sem fognak bele.

A fővárosban ugyan 3 százalékos növekedés volt tapasztalható, ám ez mindössze néhány nagyobb társasház-építkezésnek volt köszönhető. Budapesten 812 lakás építését tervezik, ez 53 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

A kiadott új engedélyek száma a községekben az országos átlagot meghaladó arányban (38 százalékkal) csökkent, a városokban 26, a megyei jogú városokban 11 százalékkal esett vissza.

Az év első kilenc hónapjában az új engedélyek száma 31 százalékkal meghaladta a használatba vett lakásokét. Az egy évvel korábban kiadott engedélyekhez viszonyítva az ország szinte minden térségében visszaesés tapasztalható.

A feketegazdaság az amúgyis egyre nehezebb helyzetbe kerülő lakásépítő-ágazatot is sújtja. Sok esetben a lakóingatlanokat teljes egészében feketemunkával építeik, vagy újítják meg.
A szövetség elnöke hangsúlyozta, a lakásépítés azért is nagyon fontos, mert az építőipari cégek 96 százaléka tíznél kevesebb embert foglalkoztató mikor- és kisvállalkozás, márpedig a lakásépítés és -felújítás éppen ennek a vállalkozói rétegnek ad(na) munkát.

Nagy kérdés, hogy ez a legtőkeszegényebb építőipari szegmens milyen veszteségeket szenved még el, és hányan képesek valahogy talpon maradni a fellendülés kezdetéig.

A szakemberek véleménye szerint ráadásul itt már nem arról van szó, hogy az ágazat tisztulna, mert rosszak és jók egyaránt lehúzhatják a rolót.

Az építőipar néhány százalékos bővülése messze nem a lakásépítésből jön össze, hanem a szinte kizárólag uniós forrásokból létesülő kevés számú, de nagy értékű állami, önkormányzati infrastruktúrális beruházásból.

"A fellendüléshez a gazdaság stabilizálódására lenne szükség, hogy a lakosság bizalma visszatérjen, biztos anyagi hátteret nyújtó munkahelyek létesüljenek, hogy hosszú futamidejű hiteleket vegyenek föl. Eygyelőre a devizahitelek nyomják az embereket, és a többség nem érzi kiegyensdúlyozottnak a helyzetét" - említette Koji László. A szakember úgy vélte, a hazai építőiapar legkorábban 2015-ben kezdheti meg a kilábalást a gödörből.

Kevesebb ingatlan cserélt gazdát
Októberben országosan 7 663 ingatlan adás-vétele történt meg - áll a Duna House ingatlan forgalmazó társaság legfrissebb, becslés alapján készített összegzésében. Az idei legerősebbnek számító szeptemberi hónapot követően ugyan némi visszaesésnek tekinthető az ingatlanpiac a 7663 darabos adás-vételi darabszáma, de így is a második legnagyobb érték lett az év eddig eletelt részében. Az idei októberi adat kísértetiesen hasonlít a tavalyihoz, akkor ugyanis néggyel több eladást vélelmezett a Duna House. Vagyis, alig mutatkozik változás az inagatalanpiacon az egy évvel korábbihoz képest.
Tavaly az első 10 hónapban 82 ezer tranzakció zajlott a piacon, idén megközelítőleg 71 ezer. A különbséget a tavalyi év első hónapjait jellemző végtörlesztés pörgette fel. Egy csaknem hasonló novemberi és egy szezonálisan, jellemzően gyenge decemberi forgalom esetén az idei összes tranzakció darabszáma 84-86 ezer körül alakulhat majd.
A Duna House egyik napokban közzétett felmérése szerint ugyanakkor az olcsó és a drága ingatlanok a leginkább keresettek. A fővárosban például a XIV. kerületi, 9 milliós és a drága II. kerületi ingatlanokból fogy manapság a legtöbb. Hozzávetőleg mindkét lakástípusból nagyjából 350 darabot lehet évente eladni Budapesten.

Borsi László ingatlanszakértő még ennyire sem bizakodó. A Néposzavának úgy foglamazott, hogy egyelőre semmi olyan körülményt nem lát, ami indokolná az iparág bővülését.

A szakember 2013-ban 7 ezer új lakás építését várja. A kiadott építési engedélyek egy része egyébként végül nem valósul meg. Jövőre az sem kizárt, hogy még az idei történelmi mélypont alá is sűllyedhet az új lakások száma, és 5-6 ezret adnak csak át.

"Ennek egyik oka, hogy a kormánynak nincs lakáspolitikája, egy éve lebegtetik azt a lehetőséget, hogy használt lakásokra is bevezetik a szocpolnak nevezett támogatási rendszert. A kamattámogatás elsősorban új lakásvásárlásra vehető igénybe, de ezzel is nagyon kevesen élnek, hiszen alig vesznek föl az emberek lakáscélú hiteleket" - fejtette ki Borsi László.

A lakóingatlan-piac befagyását az is indokolja, hogy jelenleg már 3-4 millióra teszik a szociológiai értelemben is szegény állampolgárokat. Egyébként pedig, ha lépne is a kormányzat, és kedvező támogatási rendszert vezetne be, annak a hatása legföljebb 1-2 év alatt lenne egyáltalán érzékelhető.

Erre azonban kevés az esély, hiszen a kormányzat egyelőre a rezsicsökkentésnek nevezett lépésekkel igyekszik megnyerni a választókat, a lakáshelyzet most nincs az érdeklődése középpontjában.

Bosszantó, ha sehol egy kégli
A KSH a lakásépítések csökkenéséről azt bizonyítják az MSZP szerint, hogy az Orbán-kormány elveszi az otthonteremtés lehetőséget a fiataloktól. Burány Sándor országgyűlési képviselő hétfői közleményében emlékeztetett: míg 2002 és 2007 között évente negyvenezer új lakás épült és 2008-2010 között is majdnem harmincezer, addig az Orbán-kormány jelentős csökkenést tud csak felmutatni.
Burány szerint "ijesztő", hogy Orbán Viktor aznap beszél újraiparosításról, amikor a csökkenő lakásépítési adatok napvilágra kerülnek, hiszen ezzel kiderült, hogy "a valóság és a miniszterelnök két külön úton jár". (MTI)

A keresleti és kínálati viszonyok visszahatnak a lakásárakra is. A szakértők erre az évre már nem számítottak az árak további csökkenésére.

Ezzel szemben további 3-4 százalékkal estek, de az sem kizárt, hogy jövbőre újabb 5-6 százalékkal alacsonyabb áron lehet majd értékesíteni az új és a használt lakásokat. Most a kisebb alapterületű lakások számítanak leginkább piacképesnek.

Az 50 négyzetméteresek a legkeresettebbek. A vásárló most előnyben van, hiszen egy 10 millió forintra tartott lakóingatlant esetenként akár 9,7-9,5 millióért is megkaphat.