Nem javul, romlik az építőipar helyzete

Publikálás dátuma
2013.11.05. 06:19

Soha olyan kevés lakóingatlan még nem épült Magyarországon, mint 2013-ban, és ez még a szakembereket is megdöbbentette. Az építőipart már szinte kizárólag az uniós pénzeken létesülő infrastruktúrális beruházások tartják életben. Legkorábban 2015-ben bővülhet a lakásépítési piac, de az sem kizárt, hogy ebben a szegmensben még évekig tart a súlyos válság. A szakértők szerint az építőipar beindulása csak a gazdasági fellendüléssel, a hitelkereslet élénkülésével, a vásárlóerő és a bizalom helyreállításával képzelhető el.

Minden várakozást alúlmúlt az év első kilenc hónapjában épült új lakások száma. 4077 új lakás épült, 37 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A visszaesés valamennyi régióra jellemző, ugyanakkor a használatba vett lakások száma a fővárosban 3 százalékkal nőtt. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 5327 volt, ami 32 százalékos csökkenést jelent a 2012. január-szeptemberi adatokhoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn.

Egy másik, a napokban publikált jelentés pedig azt mutatja, hogy az új és a használt lakások árai az idei első félévben tovább csökkentek.

"Tavaly még 10 600 új lakást adtak használatba, és azt hittük, ennél alacsonyabb szám már elképzelhetetlen. Az első 9 hónap adatai szerint azonban idén történelmi mélypontra zuhanhat a hazai lakásépítési piac, és a tagjainktól beérkezett adatok alapján legföljebb 8 ezer új lakás átadásával számolunk.

Az építőipar utolsó békeévében, 2006-ban 26-38 ezer új otthont adtak át - nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

A KSH adataiban csak az új lakásokról közölnek adatokat, miközben legalább 400 ezer használt lakást kellene felújítani. Ehelyett idén jó esetben 100-110 ezer lakás újulhat meg. A lakásépítésben tovább tart a válság - jegyezte meg Koji László.

A szakember hozzátette, a lakosság nem hogy új lakásba nem feket be, de az energiatakarékos lakáskorszerűsítésbe sem fognak bele.

A fővárosban ugyan 3 százalékos növekedés volt tapasztalható, ám ez mindössze néhány nagyobb társasház-építkezésnek volt köszönhető. Budapesten 812 lakás építését tervezik, ez 53 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

A kiadott új engedélyek száma a községekben az országos átlagot meghaladó arányban (38 százalékkal) csökkent, a városokban 26, a megyei jogú városokban 11 százalékkal esett vissza.

Az év első kilenc hónapjában az új engedélyek száma 31 százalékkal meghaladta a használatba vett lakásokét. Az egy évvel korábban kiadott engedélyekhez viszonyítva az ország szinte minden térségében visszaesés tapasztalható.

A feketegazdaság az amúgyis egyre nehezebb helyzetbe kerülő lakásépítő-ágazatot is sújtja. Sok esetben a lakóingatlanokat teljes egészében feketemunkával építeik, vagy újítják meg.
A szövetség elnöke hangsúlyozta, a lakásépítés azért is nagyon fontos, mert az építőipari cégek 96 százaléka tíznél kevesebb embert foglalkoztató mikor- és kisvállalkozás, márpedig a lakásépítés és -felújítás éppen ennek a vállalkozói rétegnek ad(na) munkát.

Nagy kérdés, hogy ez a legtőkeszegényebb építőipari szegmens milyen veszteségeket szenved még el, és hányan képesek valahogy talpon maradni a fellendülés kezdetéig.

A szakemberek véleménye szerint ráadásul itt már nem arról van szó, hogy az ágazat tisztulna, mert rosszak és jók egyaránt lehúzhatják a rolót.

Az építőipar néhány százalékos bővülése messze nem a lakásépítésből jön össze, hanem a szinte kizárólag uniós forrásokból létesülő kevés számú, de nagy értékű állami, önkormányzati infrastruktúrális beruházásból.

"A fellendüléshez a gazdaság stabilizálódására lenne szükség, hogy a lakosság bizalma visszatérjen, biztos anyagi hátteret nyújtó munkahelyek létesüljenek, hogy hosszú futamidejű hiteleket vegyenek föl. Eygyelőre a devizahitelek nyomják az embereket, és a többség nem érzi kiegyensdúlyozottnak a helyzetét" - említette Koji László. A szakember úgy vélte, a hazai építőiapar legkorábban 2015-ben kezdheti meg a kilábalást a gödörből.

Kevesebb ingatlan cserélt gazdát
Októberben országosan 7 663 ingatlan adás-vétele történt meg - áll a Duna House ingatlan forgalmazó társaság legfrissebb, becslés alapján készített összegzésében. Az idei legerősebbnek számító szeptemberi hónapot követően ugyan némi visszaesésnek tekinthető az ingatlanpiac a 7663 darabos adás-vételi darabszáma, de így is a második legnagyobb érték lett az év eddig eletelt részében. Az idei októberi adat kísértetiesen hasonlít a tavalyihoz, akkor ugyanis néggyel több eladást vélelmezett a Duna House. Vagyis, alig mutatkozik változás az inagatalanpiacon az egy évvel korábbihoz képest.
Tavaly az első 10 hónapban 82 ezer tranzakció zajlott a piacon, idén megközelítőleg 71 ezer. A különbséget a tavalyi év első hónapjait jellemző végtörlesztés pörgette fel. Egy csaknem hasonló novemberi és egy szezonálisan, jellemzően gyenge decemberi forgalom esetén az idei összes tranzakció darabszáma 84-86 ezer körül alakulhat majd.
A Duna House egyik napokban közzétett felmérése szerint ugyanakkor az olcsó és a drága ingatlanok a leginkább keresettek. A fővárosban például a XIV. kerületi, 9 milliós és a drága II. kerületi ingatlanokból fogy manapság a legtöbb. Hozzávetőleg mindkét lakástípusból nagyjából 350 darabot lehet évente eladni Budapesten.

Borsi László ingatlanszakértő még ennyire sem bizakodó. A Néposzavának úgy foglamazott, hogy egyelőre semmi olyan körülményt nem lát, ami indokolná az iparág bővülését.

A szakember 2013-ban 7 ezer új lakás építését várja. A kiadott építési engedélyek egy része egyébként végül nem valósul meg. Jövőre az sem kizárt, hogy még az idei történelmi mélypont alá is sűllyedhet az új lakások száma, és 5-6 ezret adnak csak át.

"Ennek egyik oka, hogy a kormánynak nincs lakáspolitikája, egy éve lebegtetik azt a lehetőséget, hogy használt lakásokra is bevezetik a szocpolnak nevezett támogatási rendszert. A kamattámogatás elsősorban új lakásvásárlásra vehető igénybe, de ezzel is nagyon kevesen élnek, hiszen alig vesznek föl az emberek lakáscélú hiteleket" - fejtette ki Borsi László.

A lakóingatlan-piac befagyását az is indokolja, hogy jelenleg már 3-4 millióra teszik a szociológiai értelemben is szegény állampolgárokat. Egyébként pedig, ha lépne is a kormányzat, és kedvező támogatási rendszert vezetne be, annak a hatása legföljebb 1-2 év alatt lenne egyáltalán érzékelhető.

Erre azonban kevés az esély, hiszen a kormányzat egyelőre a rezsicsökkentésnek nevezett lépésekkel igyekszik megnyerni a választókat, a lakáshelyzet most nincs az érdeklődése középpontjában.

Bosszantó, ha sehol egy kégli
A KSH a lakásépítések csökkenéséről azt bizonyítják az MSZP szerint, hogy az Orbán-kormány elveszi az otthonteremtés lehetőséget a fiataloktól. Burány Sándor országgyűlési képviselő hétfői közleményében emlékeztetett: míg 2002 és 2007 között évente negyvenezer új lakás épült és 2008-2010 között is majdnem harmincezer, addig az Orbán-kormány jelentős csökkenést tud csak felmutatni.
Burány szerint "ijesztő", hogy Orbán Viktor aznap beszél újraiparosításról, amikor a csökkenő lakásépítési adatok napvilágra kerülnek, hiszen ezzel kiderült, hogy "a valóság és a miniszterelnök két külön úton jár". (MTI)

A keresleti és kínálati viszonyok visszahatnak a lakásárakra is. A szakértők erre az évre már nem számítottak az árak további csökkenésére.

Ezzel szemben további 3-4 százalékkal estek, de az sem kizárt, hogy jövbőre újabb 5-6 százalékkal alacsonyabb áron lehet majd értékesíteni az új és a használt lakásokat. Most a kisebb alapterületű lakások számítanak leginkább piacképesnek.

Az 50 négyzetméteresek a legkeresettebbek. A vásárló most előnyben van, hiszen egy 10 millió forintra tartott lakóingatlant esetenként akár 9,7-9,5 millióért is megkaphat.

Szerző
Frissítve: 2013.11.04. 21:56

Perel a biogazdaság

Publikálás dátuma
2013.11.05. 06:18
A jelképes őszi vetés minden bizonnyal a bíróságon folytatódik FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Szabálytalanságokra hivatkozva nem adták át hétfőn az október végéig bérelt állami földeket a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. vezetrői a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) képviselőinek. A kishantosiak bírósághoz fordulnak a pályázat kiirsáa és elbírálása miatt. Szabó Rebeka, a PM független országgyűlési képviuselője az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában javasolta új pályázat kiírását, amelyben a feltételek között szerepel az ökogazdálkodás vállalása is.

A tegnap reggeli flashmobon Szabó Rebeka, a PM szakpolitikusa még bizakodó hangulatban nyilatkozott a Népszavának arról a javaslatról, amit délelőtt nyújtott be az Országgyűlés mezőgazdaségi bizottsága ülésén.

A kéttucat, főleg fiatal az ellen tiltakozott hétfőn a nyugati téren rendezett villámakción, hogy az NFA pályázata ellehetetleníti a több mint két évtizede működő ökogazdaságot és népfősikolát.

A táblák feliratai szerint az akció résztvevői úgy vélték "Elég volt!", illetve feltették a kérdést: "Új feudalizmus! Ezt akarjátok?" Ők semmiképpen sem ezt akarták, mert még angolul is jelezték "Save Kishantos!".

"Azt javaslom a mezőgazdasági bizottságnak, hogy az Országgyűlés fejezze ki azt a vélenyét, hogy támogatja Magyarországon az ökológiai gazdálkodást, és hibásnak tartja azt a döntést, ami a kishantosi biogazdálkodási központ megszűnéséhez vezet.

Éppen ezért arra kéri a kormányt, hogy utasítsa az NFA-t, hogy írjanak ki új pályázatot, hirdessék meg újra ezeket a földeket úgy, hogy az ökológiai gazdálkodás és a népfőiskolai tevékenység legyen szigorú követelmény a feltételek között. Ezek és más érvek szerintem elfogadhatóak lennének" - jegyezte meg Szabó Rebeka.

Délután már nem volt semmi oka a bizakodásra, mert a mezőgazdasági bizottság kormánypárti többsége tartózkodott, így az ellenzék hiába támogatta a PM-es képviselő határozati javaslatát.

Szabó Rebeka egyebek mellett hangsúlyozta, Kishantoson sokféle ökoterméket állítanak elő, egyebek mellett vetőmagokat, kenyérgabonát, napraforgót és már takarmánynövényeket is, ezeket bel- és külföldi piacon is értékesítik.

Az is fontos szempont, hogy a központ tucatnyi embernek adott állandó és több mint száznak idénymunkát. A kishantosi vidékfejlesztési központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre, és 15 éve vegyszermentes ökológiai gazdálkodást folytat az államtól bérelt területeken.

A központ nonprofit módon működik, és nemcsak ökológiai gazdálkodást folytat, hanem népfőiskolaként is működött, oktatta is a biogazdálkodást.

A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan cég is nyert a kishantosiak 452 hektáros területéből, amelynek a tevékenységi körében nem szerepel a mezőgazdaság.

"Font Sándor a bizottság fideszes elnöke szerint én pártpolitikai célpkra használom föl a kishantosi ügyet, holott 120 civilszervezet, 5 ezer magánszemély és számos biogazdaság írta alá azt a levelet, amelyben tiltakoznak a kishantosi központ felszámolása ellen" - tette hozzá Szabó Rebeka.

A PM-es szakpolitikus a Népszavának azt is elmondta, a mezőgazdasági bizottság kormánypárti többsége nem járult hozzá ahhoz sem, hogy Ángyán József felszólalhasson az ülésen.

Már kikértem a győztes pályázatokat az NFA-tól, mert péládul a Mezővidék Bt-nek a székhelye még a pályázat kihirdetésekor is Salgótarjánban volt, és a tevékenységi köréből hiányzott a mezőgazdasági tevékenység, és tavaly a jövedelmének 50 százaléka sem ebből az ágazatból keletkezett. Ezért jogi lépések tehetők, de emellett összehangolt civil tiltakozásra is számíthatunk"

Ács Sándorné, a kishantosi központ egyik alapító-vezetője lapunkkal azt közölte, önmagáért beszél, hogy a kormánytöbbség nem mert kiállni a Parlment elé a kishantosi állami földbérletpályázat ügyével.

"Nem adtuk át a földeket az NFA képviselőineki, akik mellesleg arról sem tájékoztattak minket, hogy hordaként fog követni minket a nyertesek serege jobbnál jobb terepjárókkal, és ott fognak hangoskodni. Amikor az utolsó táblához értünk a földeken, az NFA emberei alá akarták iratni velünk egy sajtpapíron, hogy ők már át is adták a területeket az új bérlőknek. Szinte közelharcot kellett vívnom velük, hogy az irodánkban hallgassák meg a mi álláspontunkat is, és vegyék át tőlem azt a feljegyzést, ami a jegyzőkönyv melléklete" - közölte Ács Sándorné a Népszavával.

Felszámolás alatt
Kishantos nem először került veszélybe. Kovács Zoltán főszerkesztő az Élet és Irodalomban felidézte, hogy 1998-ban még a szocialista kormányzat akarta a Mezőfalvi Rt.-t többségi tulajdonhoz jutattni. Akkor ez a hatalomváltás miatt lekerült a napirendről.
Az első Orbán-kormány alatt nem is próbálták bekebelezni, egészen mostanáig vártak a kedvező alkalomra.Ez október 31-én jött el, amikor lejárt a kishantosaik szerződése a 452 hektáros állami földre.
A területre tíz pályázatot írt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. természetesen mindegyikre pályázott, mintegy 3 ezer oldalas anyagot küldtek be, és több mint egy millió forintot költöttek a tenderre.
Idén tavasszal a pályázati eredmények kihirdetésekor derült ki, hogy a biogazdaság és népfőiskola egyetlen négyzetméternyi földet sem nyert. Velük ellentétben sikerrel indult egy salgótarjáni építőipari vállalkozó, egy több ezer hektáron gazdálkodó agrárvállalkozás tulajdomosainak egyik családtagja, illetve más településeken gazdálkodó termelők.

Az NFA képviselői a helyszínen a nyertesekkel aláíratták azt a papírt, hogy birtokba vehetik a kishantosi földeket. A biogazdaság vezetője tiltakozott és követelte, hogy vezessék rá a dokumentumra, ők nem adták át a területet. Így a földalap nem is adhatja tovább a 452 hektárt.

Ács Sándorné azt is hangsúlyozta, az úgynevezett mezei leltár nélkül nem is adhatják át a földeket. Ezt követően az új bérlőknek az elszámolás után ki kell fizetniük az előző bérlő befektetéseit. Ez több millió forintra rúghat.

"Az ötéves környezetgazdálkodási programban befektetett összegek is visszajárnak nekünk. Ráadásul a szerződésből még hátra van egy év, az új bérlőknek vállalniuk kell a program folytatását. Ha ezt nem teszik, elvész az uniós támogatás. Mindezt nem akarták figyelembe venni az átadás-átvételkor. A pályázatot megtámadjuk bíróságon, a német kormány jelentős összegeket fektetett be, azzal is el kell számolni. Mindezek ellenére egy tollvonással akarták elvenni a földeket. Ezért is írtam a feljegyzésünk utolsó monadtában, hogy ilyen körülmények között nem adhatom át a területeket" - fogalmazott Ács Sándorné.

Az új bérlők törvényesen nem, csak jogszabályellenesen foglalhatják el a földeket - mondta.

Szerző

Perel a biogazdaság

Publikálás dátuma
2013.11.05. 06:18
A jelképes őszi vetés minden bizonnyal a bíróságon folytatódik FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Szabálytalanságokra hivatkozva nem adták át hétfőn az október végéig bérelt állami földeket a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. vezetrői a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) képviselőinek. A kishantosiak bírósághoz fordulnak a pályázat kiirsáa és elbírálása miatt. Szabó Rebeka, a PM független országgyűlési képviuselője az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában javasolta új pályázat kiírását, amelyben a feltételek között szerepel az ökogazdálkodás vállalása is.

A tegnap reggeli flashmobon Szabó Rebeka, a PM szakpolitikusa még bizakodó hangulatban nyilatkozott a Népszavának arról a javaslatról, amit délelőtt nyújtott be az Országgyűlés mezőgazdaségi bizottsága ülésén.

A kéttucat, főleg fiatal az ellen tiltakozott hétfőn a nyugati téren rendezett villámakción, hogy az NFA pályázata ellehetetleníti a több mint két évtizede működő ökogazdaságot és népfősikolát.

A táblák feliratai szerint az akció résztvevői úgy vélték "Elég volt!", illetve feltették a kérdést: "Új feudalizmus! Ezt akarjátok?" Ők semmiképpen sem ezt akarták, mert még angolul is jelezték "Save Kishantos!".

"Azt javaslom a mezőgazdasági bizottságnak, hogy az Országgyűlés fejezze ki azt a vélenyét, hogy támogatja Magyarországon az ökológiai gazdálkodást, és hibásnak tartja azt a döntést, ami a kishantosi biogazdálkodási központ megszűnéséhez vezet.

Éppen ezért arra kéri a kormányt, hogy utasítsa az NFA-t, hogy írjanak ki új pályázatot, hirdessék meg újra ezeket a földeket úgy, hogy az ökológiai gazdálkodás és a népfőiskolai tevékenység legyen szigorú követelmény a feltételek között. Ezek és más érvek szerintem elfogadhatóak lennének" - jegyezte meg Szabó Rebeka.

Délután már nem volt semmi oka a bizakodásra, mert a mezőgazdasági bizottság kormánypárti többsége tartózkodott, így az ellenzék hiába támogatta a PM-es képviselő határozati javaslatát.

Szabó Rebeka egyebek mellett hangsúlyozta, Kishantoson sokféle ökoterméket állítanak elő, egyebek mellett vetőmagokat, kenyérgabonát, napraforgót és már takarmánynövényeket is, ezeket bel- és külföldi piacon is értékesítik.

Az is fontos szempont, hogy a központ tucatnyi embernek adott állandó és több mint száznak idénymunkát. A kishantosi vidékfejlesztési központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre, és 15 éve vegyszermentes ökológiai gazdálkodást folytat az államtól bérelt területeken.

A központ nonprofit módon működik, és nemcsak ökológiai gazdálkodást folytat, hanem népfőiskolaként is működött, oktatta is a biogazdálkodást.

A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan cég is nyert a kishantosiak 452 hektáros területéből, amelynek a tevékenységi körében nem szerepel a mezőgazdaság.

"Font Sándor a bizottság fideszes elnöke szerint én pártpolitikai célpkra használom föl a kishantosi ügyet, holott 120 civilszervezet, 5 ezer magánszemély és számos biogazdaság írta alá azt a levelet, amelyben tiltakoznak a kishantosi központ felszámolása ellen" - tette hozzá Szabó Rebeka.

A PM-es szakpolitikus a Népszavának azt is elmondta, a mezőgazdasági bizottság kormánypárti többsége nem járult hozzá ahhoz sem, hogy Ángyán József felszólalhasson az ülésen.

Már kikértem a győztes pályázatokat az NFA-tól, mert péládul a Mezővidék Bt-nek a székhelye még a pályázat kihirdetésekor is Salgótarjánban volt, és a tevékenységi köréből hiányzott a mezőgazdasági tevékenység, és tavaly a jövedelmének 50 százaléka sem ebből az ágazatból keletkezett. Ezért jogi lépések tehetők, de emellett összehangolt civil tiltakozásra is számíthatunk"

Ács Sándorné, a kishantosi központ egyik alapító-vezetője lapunkkal azt közölte, önmagáért beszél, hogy a kormánytöbbség nem mert kiállni a Parlment elé a kishantosi állami földbérletpályázat ügyével.

"Nem adtuk át a földeket az NFA képviselőineki, akik mellesleg arról sem tájékoztattak minket, hogy hordaként fog követni minket a nyertesek serege jobbnál jobb terepjárókkal, és ott fognak hangoskodni. Amikor az utolsó táblához értünk a földeken, az NFA emberei alá akarták iratni velünk egy sajtpapíron, hogy ők már át is adták a területeket az új bérlőknek. Szinte közelharcot kellett vívnom velük, hogy az irodánkban hallgassák meg a mi álláspontunkat is, és vegyék át tőlem azt a feljegyzést, ami a jegyzőkönyv melléklete" - közölte Ács Sándorné a Népszavával.

Felszámolás alatt
Kishantos nem először került veszélybe. Kovács Zoltán főszerkesztő az Élet és Irodalomban felidézte, hogy 1998-ban még a szocialista kormányzat akarta a Mezőfalvi Rt.-t többségi tulajdonhoz jutattni. Akkor ez a hatalomváltás miatt lekerült a napirendről.
Az első Orbán-kormány alatt nem is próbálták bekebelezni, egészen mostanáig vártak a kedvező alkalomra.Ez október 31-én jött el, amikor lejárt a kishantosaik szerződése a 452 hektáros állami földre.
A területre tíz pályázatot írt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. természetesen mindegyikre pályázott, mintegy 3 ezer oldalas anyagot küldtek be, és több mint egy millió forintot költöttek a tenderre.
Idén tavasszal a pályázati eredmények kihirdetésekor derült ki, hogy a biogazdaság és népfőiskola egyetlen négyzetméternyi földet sem nyert. Velük ellentétben sikerrel indult egy salgótarjáni építőipari vállalkozó, egy több ezer hektáron gazdálkodó agrárvállalkozás tulajdomosainak egyik családtagja, illetve más településeken gazdálkodó termelők.

Az NFA képviselői a helyszínen a nyertesekkel aláíratták azt a papírt, hogy birtokba vehetik a kishantosi földeket. A biogazdaság vezetője tiltakozott és követelte, hogy vezessék rá a dokumentumra, ők nem adták át a területet. Így a földalap nem is adhatja tovább a 452 hektárt.

Ács Sándorné azt is hangsúlyozta, az úgynevezett mezei leltár nélkül nem is adhatják át a földeket. Ezt követően az új bérlőknek az elszámolás után ki kell fizetniük az előző bérlő befektetéseit. Ez több millió forintra rúghat.

"Az ötéves környezetgazdálkodási programban befektetett összegek is visszajárnak nekünk. Ráadásul a szerződésből még hátra van egy év, az új bérlőknek vállalniuk kell a program folytatását. Ha ezt nem teszik, elvész az uniós támogatás. Mindezt nem akarták figyelembe venni az átadás-átvételkor. A pályázatot megtámadjuk bíróságon, a német kormány jelentős összegeket fektetett be, azzal is el kell számolni. Mindezek ellenére egy tollvonással akarták elvenni a földeket. Ezért is írtam a feljegyzésünk utolsó monadtában, hogy ilyen körülmények között nem adhatom át a területeket" - fogalmazott Ács Sándorné.

Az új bérlők törvényesen nem, csak jogszabályellenesen foglalhatják el a földeket - mondta.

Szerző