Fegyelmit kaphat Hegedűs a Horthy-szobor avatása miatt

Publikálás dátuma
2013.11.04. 19:43
Fotó: Bielik István/Népszava
Megütközéssel fogadta az ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész és a Jobbik asszisztálásával tartott hétvégi Horthy-szobor avatást a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, aki fegyelmi eljárást kezdeményezett Hegedűs ellen. Ifjabb Hegedűs is lépett, gyakorlatilag mindenkit perrel fenyegetett, aki a témában eddig megszólalt. A szoboravató téma volt a parlamenti ülésen, és tiltakozott miatta a Zsidó Világkongresszus vezetője is.

Fegyelmi eljárást kezdeményezett püspöke ifjabb Hegedűs Lóránt ellen, aki vasárnap nemcsak az általa vezetett Szabadság téri református templomot bocsátotta a Jobbik által szervezett Horthy-szobor avató ünnepség rendelkezésére, de az istentiszteleten maga is kemény szavakat használt - például a templomon kívül, a rendezvény ellen tüntetőkre. Szabó István püspök közleménye szerint - melyet a felháborodott Steiner Pál MSZP-s képviselő hozzá írt nyílt levelére válaszul tett közzé - sürgős fegyelmi vizsgálatot kért, hogy kiderüljön: ifj. Hegedűs Loránt kerülte-e a megbotránkozást kiváltó magatartást, tartózkodott-e olyan tevékenységtől, amely megoszthatja egyháza közösségét".

Szemben a zsinattal
Az egyház zsinata Zs-41/1998-as határozata értelmében a református egyház tulajdonában, illetve használatában levő létesítményekben - többek között - nem folytatható olyan tevékenység, amely párt, politikai mozgalom vagy az egyház hitvallásával és tanításával össze nem egyeztethető alapszabályú társadalmi szervezet céljait szolgálja.

Megírtuk: a rendezvényen valójában ugyanazt, az eddig a templom belsejében kiállított Horthy mellszobrot avatták újra, melyet még 2007-ben Vona Gábor Jobbik-elnök részvételével lepleztek le másokmellett Wass Albert szobra társaságában, az eseményen beszédet mondott a Jobbik zsidókat "listázó" parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton. A mintegy kétszáz, az egykori kormányzót éltető résztvevőhöz képest "túlerőben" lévő ellentüntetők a templomon kívül skandálták, hogy "Nácik haza, elég volt", és többen sárga csillagot viseltek. A szoboravatót - a Jobbikon kívül - minden ellenzéki párt elítélte, ám a Fidesz nem, csak provokációt emlegettek.

Ma már a parlamentben is téma lett a rendezvény. 

Ízléstelen, sunyi, az embereket súlyosan sértő provokációnak nevezte Steiner a Házban azt, hogy éppen akkor avatta fel a Jobbik a Horthy-szobrot, amikor sokan a halottaikra emlékeztek. A szocialista politikus napirend előtt azt kérdezte: „Meddig kell még tűrnünk az országban és Budapesten a szélsőséges provokációkat?” A szoboravatás apropóján arról beszélt, hogy Horthy Miklós "meggyőződéses antiszemita" volt, aki Tormay Cecilt tartotta „kedvenc udvari” írójának és akinek regnálása alatt fogadták el a zsidótörvényeket Magyarországon. Steiner szerint a kormányzó a magyar történelem egyik "legbűnösebb alakja"volt.

Felszólalásában arra emlékeztetett, hogy a kormány és személyesen Orbán Viktor többször elmondta: az antiszemitizmus minden megnyilvánulását tűrhetetlennek tartja. Ehhez képest viszont látszik, hogy passzívan eltűri és támogatja a Horthy-kultusz újjászületését és nem akadályozza meg, hogy az antiszemita, kirekesztő nézetek újra megerősödjenek. Sokan "az egyre erősödő antiszemitizmus miatt a kivándorlás gondolatával foglalkoznak" - jelentette ki az ellenzéki képviselő. Arról is beszélt, hogy Horthy százezrek haláláért felelős és el kellett volna ítélni háborús bűnök miatt. Steiner bejelentette: az V. kerületi szocialisták rendkívüli testületi ülést kezdeményeznek a történtek miatt.

Amikor az MSZP-s politikus arról beszélt, hogy Horthy, akinek szobrot avattak százezrek haláláért felelős, a Jobbikos képviselők közül többen nevetgéltek, mások csodálkozva figyelték a felszólalást, de a kormány nevében válaszoló Rétvári Bence államtitkárt sem tudták nyugodtan végighallgatni. Rétvári válaszában hangsúlyozta: a kormány minden alkalommal fellépett az antiszemitizmus ellen, ráadásul sokkal hatékonyabban, mint az előző kormányok. Szerinte ez az esemény "úgy kellett, mint egy falat kenyér az MSZP-nek", mert inkább beszélnek erről, mint a szobordöntésről, vagy a bajai videóról.

Kijelentette: a baloldal összemossa a mérsékelt konzervatív tömböt a jobbszéllel, majd hosszú fejtegetésbe kezdett arról, hogyan vélekednek a történészek Horthyról. Az egyik felfogás azonos azzal, amelyet Steiner felvázolt, míg a másik szerint, ha nincs Horthy, akkor a német megszállásig a magyarországi zsidóság nem élhet viszonylagos biztonságban és akkor a budapesti zsidóságra is a pusztulás vár - mondta. Az államtitkár úgy vélte: nyilvánvalóan provokatív lépés volt a vasárnapi szoboravatás, amellyel szerinte a Jobbik az újonnan induló szélsőjobboldali tömörülésekkel szemben akarja megerősíteni támogatottságát. 

Hanti: Orbán "újhorthyzmust" épít
A szélsőjobbra tartó Orbán-kormány restaurációs törekvésével egyfajta újhorthyzmust igyekszik megvalósítani, így nem csoda, ha ezt követve többen igyekeznek ennek megfelelni - így kommentálta kérdésünkre a szoboravatót a MEASZ elnöke. Hanti Vilmos szerint a kétharmad, ha akarta volna, "Orbán csettintésére" megakadályozhatta volna "fővárosunk újabb szégyenét". Hozzátette: a történtekért nemcsak a református egyház - melynek területén, de az utcafronton avatták a szobrot - a felelős, hanem "minden keresztény egyház is, minden keresztény ember is". Az avatást szervező Jobbikról Hanti megjegyezte: a Jobbik saját magát minősítette nem demokratikus pártnak, "még ha szélsőséges, újnáci sajátosságát tagadja is".

Bár a nevét addig senki nem mondta ki, személyes érintettség okán Kövér László házelnök megadta a szót a szoboravatás jobbikos szónokának. Az egykori kormányzót "a XX. század egyik legnagyobb magyar politikusának" nevező Gyöngyösi Márton visszautasította, hogy a Jobbik antiszemita párt, ő pedig listázós képviselő lenne, mert a listázást nem származási, hanem a kettős - de nem kizárólag az izraeli-magyar kettős - állampolgárokra értette. Hozzá hasonlóan sértődöttnek tűnt ifjabb Hegedűs Loránt reagálása is, aki tudatta: az általa vezetett templom nevében (?) feljelentést tesz azok ellen, akik "megzavarták" az istentiszteletet. A lelkész a gyülekezet nevében pedig rágalmazásért és becsületsértésért feljelenti Steiner Pált, és Rétvári Bencét, továbbá azt is közölte, hogy azőt és családját ért fenyegetések miatt az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordul. Eközben a botrány már átlépte az országhatárt. Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus vezetője is reagált, mondván: a Jobbik megmutatta valódi arcát azzal, hogy a Hitler-szövetséges Horthyt dicsőítette.

Szerző

Elnapolták a volt egyiptomi elnök perét

Egyiptom törvényes vezetőjének nevezte magát Mohammed Morszi. A volt egyiptomi elnök pere ma vette kezdetét, a kairói nemzeti rendőrakadémián hallgatta meg a bíróság. A helyszínre katonai helikopterrel szállították, míg a többi gyanúsítottat harckocsikban vitték az épülethez. 

Morszit és a Muzulmán Testvériség 14 magasrangú tagját azzal vádolják, hogy tavaly december 5-én parancsot adtak iszlamista híveiknek, hogy támadják meg a sebtiben elfogadott alkotmány elleni békés tüntetőket az elnöki palota előtt. Az összecsapásokban tizen vesztették életüket. Jogi szakértők szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztésre, vagy halálbüntetésre is ítélhetik őket, ha bűnösnek találják gyilkosságra való felbujtás vádjában.

“Doktor Mohammed Morszi vagyok, a köztársaság elnöke. Egyiptom törvényes vezetője. A bíróságnak nincs fennhatósága elnöki ügyekben pert lefolytatni” - jelentette ki a volt államfő, amikor nevét kérdezték. A bíró kétszer rekesztette be a meghallgatást, mielőtt végleg elhalasztotta azt jövő év elejére, január 8-ra. Először amiatt, mert Morszi megtagadta, hogy felvegye a fehér rabruhát, a szerinte illegitim igazságszolgáltatás ellen tiltakozva, így végül sötétkék öltönyében jelent meg. Másodszor pedig azért, mert a tárgyalóteremben kisebb zavargás alakult ki, amikor néhány újságíró bekiabálva követelte halálbüntetés kiszabását a volt államfőre, míg a vádlottak azt skandálták “törvénytelen”. A rendőrség közbeavatkozott, az érintetteket kivezették a teremből.

Az épületbe a sajtó munkatársait beengedték, de tilos volt felvételt készíteni. Morszi július 3-ai megbuktatása óta először jelent meg a nyilvánosság előtt, eddig ismeretlen helyen, katonai létesítményekben “rejtegették”. Sajtóhírek szerint jelenleg a kairói Tora börtönban, vagy az alexandriai Burdzs al-Arab létesítményben tartják fogva. Az egyik gyanúsított, a Testvériség politikai szárnyának alelnöke a BBC brit adónak elmondta, egy társát a börtönben bántalmazták, megkínozták a hatóságok, hogy vallomást csikarjanak ki belőle. “Közel volt az összeomláshoz” - fogalmazott Esszam el-Erian.

Mohammed Morszi Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnöke volt. Tizenhárom hónapos uralma alatt egyre nőtt az elégedetlenség, mely végül nyáron tömegtüntetésekhez vezetett. Ennek nyomán a hadsereg július 3-án eltávolította posztjáról. A Muzulmán Testvériség tiltakozó megmozdulásokat indított, ülődemonstrációit azonban felszámolták, közel ezren vesztették életüket augusztus 14-én. A szervezet tagjait őrizetbe vették, s újfent betiltották a mozgalmat. Az iszlamistta hívek szerint Morszi katonai puccsal lett megbuktatva, s most politikai per folyik ellene.

A rend megőrzése érdekében a biztonsági erők húszezer tagját vezényelték az egyiptomi fővárosba. Vasárnap este két rendőrt lőtt le egy fegyveres Iszmailia városánál.

Szerző

Elnapolták a volt egyiptomi elnök perét

Egyiptom törvényes vezetőjének nevezte magát Mohammed Morszi. A volt egyiptomi elnök pere ma vette kezdetét, a kairói nemzeti rendőrakadémián hallgatta meg a bíróság. A helyszínre katonai helikopterrel szállították, míg a többi gyanúsítottat harckocsikban vitték az épülethez. 

Morszit és a Muzulmán Testvériség 14 magasrangú tagját azzal vádolják, hogy tavaly december 5-én parancsot adtak iszlamista híveiknek, hogy támadják meg a sebtiben elfogadott alkotmány elleni békés tüntetőket az elnöki palota előtt. Az összecsapásokban tizen vesztették életüket. Jogi szakértők szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztésre, vagy halálbüntetésre is ítélhetik őket, ha bűnösnek találják gyilkosságra való felbujtás vádjában.

“Doktor Mohammed Morszi vagyok, a köztársaság elnöke. Egyiptom törvényes vezetője. A bíróságnak nincs fennhatósága elnöki ügyekben pert lefolytatni” - jelentette ki a volt államfő, amikor nevét kérdezték. A bíró kétszer rekesztette be a meghallgatást, mielőtt végleg elhalasztotta azt jövő év elejére, január 8-ra. Először amiatt, mert Morszi megtagadta, hogy felvegye a fehér rabruhát, a szerinte illegitim igazságszolgáltatás ellen tiltakozva, így végül sötétkék öltönyében jelent meg. Másodszor pedig azért, mert a tárgyalóteremben kisebb zavargás alakult ki, amikor néhány újságíró bekiabálva követelte halálbüntetés kiszabását a volt államfőre, míg a vádlottak azt skandálták “törvénytelen”. A rendőrség közbeavatkozott, az érintetteket kivezették a teremből.

Az épületbe a sajtó munkatársait beengedték, de tilos volt felvételt készíteni. Morszi július 3-ai megbuktatása óta először jelent meg a nyilvánosság előtt, eddig ismeretlen helyen, katonai létesítményekben “rejtegették”. Sajtóhírek szerint jelenleg a kairói Tora börtönban, vagy az alexandriai Burdzs al-Arab létesítményben tartják fogva. Az egyik gyanúsított, a Testvériség politikai szárnyának alelnöke a BBC brit adónak elmondta, egy társát a börtönben bántalmazták, megkínozták a hatóságok, hogy vallomást csikarjanak ki belőle. “Közel volt az összeomláshoz” - fogalmazott Esszam el-Erian.

Mohammed Morszi Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnöke volt. Tizenhárom hónapos uralma alatt egyre nőtt az elégedetlenség, mely végül nyáron tömegtüntetésekhez vezetett. Ennek nyomán a hadsereg július 3-án eltávolította posztjáról. A Muzulmán Testvériség tiltakozó megmozdulásokat indított, ülődemonstrációit azonban felszámolták, közel ezren vesztették életüket augusztus 14-én. A szervezet tagjait őrizetbe vették, s újfent betiltották a mozgalmat. Az iszlamistta hívek szerint Morszi katonai puccsal lett megbuktatva, s most politikai per folyik ellene.

A rend megőrzése érdekében a biztonsági erők húszezer tagját vezényelték az egyiptomi fővárosba. Vasárnap este két rendőrt lőtt le egy fegyveres Iszmailia városánál.

Szerző