"Hiába van intézkedési terv, ha nincsenek mellette források, semmi nem valósulhat meg belőle" - mondta lapunknak Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azzal kapcsolatban, hogy a jövő évi költségvetésben csupán 54 millió forintot különítettek el a PM10 csökkentésére.
Az erről szóló kormányhatározatot 2011-ben azután fogadták el, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen az egyre aggasztóbb légszennyezettségi adatok miatt, és az eljárás jelenleg is zajlik.
A büdzsében tervezett összeg nyilvánvalóan semmire nem elég, ugyanis a nagyjából milliárdos költségigényű intézkedési tervben olyan feladatokat rögzítettek, mint például a közösségi közlekedés fejlesztése - új buszok beszerzése, illetve a meglévők felújítása -, a káros anyagok ipari kibocsátásának csökkentése vagy a környezetet kevésbé károsító hajtóanyagok arányának növelése a közlekedésben.
Hozzá kell tennünk, a kormány azon túl, hogy a szükségesnél jóval kevesebb forrást különít el a védekezésre, még tavalyhoz képest is megvágta a költségvetési keretösszeget: a 2013-as büdzsében ugyanis 74 millió forint állt rendelkezésre.
"Ezeket az intézkedéseket elsősorban nem az unió miatt, hanem például a fővárosi lakosság egészsége érdekében kellene meghozni, akik átlagosan három évvel korábban halnak meg a szállóporterhelés miatt, mint a vidéken élők" - ezt már az uniós eljárással kapcsolatban mondta az Együtt-PM társelnöke, hozzátéve: egy évben legfeljebb 35 napon át haladhatja meg a PM10 koncentrációja a normál értéket, ám ez a fővárosban két-három hónap is lehet.
Az összesített légszennyezettségi adatok szerint általában már márciusra-áprilisra összegyűlik a 35 kritikus nap. Jávor a javaslatcsomagban rögzített feladatok között a gépjárművek környezetvédelmi besorolásának szigorítását hiányolja, de szerinte fontos volna átalakítani az autókat érintő adórendszert is.
Az Együtt-PM-es politikus úgy látja, a gépjárművek környezetterhelésére alapozva kellene meghatározni az autótulajdonos által fizetendő adó mértékét. Kritikus problémaként emelte ki azt is, hogy az állami források hiányában teljesen megszűnt a kamionok vasúti szállítása.
„Mindössze egyetlen lényeges elem valósult meg a kormányprogram több tucatnyi pontja közül: bevezették a tehergépkocsik útdíját, ám azt is olyan módon, hogy komoly környezetkárosító hatása lehet” – mutatott rá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, hozzátéve: a kamionforgalom egy része leterelődik az alacsonyabb díjjal, illetve ingyenesen használható utakra, így sok településen növekszik a környezetszennyezés.
A szakértő szerint az aggasztó légszennyezettségi adatokat nagyrészt a háztartásokban használt rossz minőségű tüzelőanyagok okozzák – bár szükséges lenne a széles körű felvilágosítás és a háztartási szilárd tűzelőanyagok (szén, tűzifa) minőségének szigorú szabályozása, a kormány annak ellenére nem tette ezt meg, hogy pénzbe sem kerül.
Súlyos gond, hogy a kormány a bevételeit sem arra fordítja, amire leginkább szükség lenne, így például a jövő évi költségvetésben a stadionépítésekre elkülönített nagyjából 100 milliárdos keretből ki lehetne cserélni a BKV teljes elavult, súlyosan szennyező buszállományát.
Lukács végezetül arról is beszélt, hogy bár az unió 85 százalékos támogatást biztosít a nulla emissziós, azaz száz százalékig elektromos buszok vásárlásához, az önkormányzatok mégsem élnek ezzel a lehetőséggel.
Megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot is, mit tesznek a PM10 koncentráció csökkentéséért, amire azt a választ kaptuk, hogy jelenleg a 2008-ban elfogadott, és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek által készített levegőminőségi tervek felülvizsgálata zajlik; emellett megjegyezték, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a lakossági tüzelésre, ám további konkrétumok nem szerepeltek a reakcióban.
A kormányzati programot 2030-ig 700 millió forintos tervezett költséggel valósítanák meg. Arra a kérdésünkre, hogy hol tart a fővárosi buszok korszerűsítése, elmondták, hogy a BKK flottájának döntő hányadát az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején üzembe helyezett Ikarus buszok teszik ki, ezek utólagos részecskeszűrővel történő felszerelése helyett a megoldást a járműállomány korszerűsítése adhatja.
Arra azonban már nem tértek ki, hogy hány járműről van szó, és mikor várható a korszerűsítés.
Az egészségügyi statisztikák szerint Magyarországon évente 16 ezer ember halála hozható összefüggésbe a nagyfokú szállóporterheléssel: a porszemcsék különböző légzőszervi megbetegedéseket okoznak, elsősorban az asztma vagy a tüdőrák kialakulásáért felelnek.
