A törvény előtti egyenlőség

A Büntető törvénykönyv 331. §-a szerint, aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, megvalósítja a háborús uszítás bűncselekmény tényállását, amely miatt az elkövető egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

2013. október 23-án a Hősök terén több tízezer ember előtt a miniszterelnök a következőket mondta: "szerveződjetek, jelentkezzetek és csatlakozzatok! Nincs okunk aggódni, de lassan és biztosan be kell indítani a gépezetünket, hadrendbe kell állítani a csapatainkat, éppen úgy, hogy 2010-ben tettük. Készülődjetek, hogy most befejezhetjük azt, amit '56-ban elkezdtünk."

(…) "Nincs középút; vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nem leszünk szabadok." A háborús uszítás a köznyugalmat, a társadalmi békét veszélyeztető bűncselekmény. A törvényi tényállás célzatot, tehát egyenes szándékot nem követel meg. A bűncselekmény megvalósulásához elegendő, ha az elkövető tudatában van annak, a sokak előtt tett megnyilvánulása alkalmas arra, hogy szélsőséges aktivitásba csapjon át az őt hallgatók magatartása. A miniszterelnök szóhasználatából: "hadrendbe kell állítani a csapatainkat", arra a következtetésre juthatott a hallgatósága, hogy a kormányfő háborús propagandát fejt ki, amelynek lényege mindazoknak - akár a fizikai - megsemmisítése, akik útjában állnak a jelenlegi kormány politikájának.

Egyértelmű iránymutatásként értékelhette a hallgatóság a szónok szavait akkor is, amikor kijelentette: "nincs középút, vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nem leszünk szabadok." Ezt a szófordulatot harci felhívásnak értékelhette az, aki egyébként is fogékony a tettlegességre, hiszen a felszabadítjuk kifejezésből könnyen levonhatta azt a következtetést, hogy valakikkel szemben, akár erőszak alkalmazásával meg kell védenie magát mindazoknak, akik azt szeretnék, hogy ez a kormányzat maradjon hatalmon. Az elhangzott beszéd alapján a jelenlévők arra a következtetésre is juthatnak, hogy amennyiben a 2014. évben megtartott választásokon a Fidesz-KDNP vereséget szenved, a hatalom megtartása érdekében fegyveres konfliktust kell kirobbantani.

A Büntető törvénykönyv 332. §-ának c) pontjában meghatározott közösség elleni uszítás bűncselekményt valósítja meg az, aki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít. Az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A miniszterelnök nagy nyilvánosság előtt jelentette ki "újra szervezkednek, fenekednek, hamisítanak és megint idegenekkel szövetkeznek". Ezt a megfogalmazást, ezt a szófordulatot könnyen értelmezhette úgy a hallgatóság, hogy az, aki nincs a kormánnyal, annak nincs helye az országban. Történelmileg és napjaink eseményei által is igazolt, hogy az emberek meghatározott csoportja elleni gyűlöletkeltési szándékot kifejező bármely megnyilvánulás alkalmas a társadalmi feszültség kiélezésére, a társadalmi harmónia és béke megzavarására, a legsúlyosabb esetben a társadalom egyes csoportjai közötti erőszakos összeütközés előidézésére.

A jelenlévők nagy száma és az ünnepi beszédet mondó által betöltött pozíció, szavainak meghatározott beállítottsággal történő értelmezése alapján az elhangzott beszéd különösen alkalmas lehet a társadalmi béke megzavarására, a különböző nézeteket vallók összeugrasztására, polgárháborús helyzet előidézésére. A jelenlévők bátorításként értékelhették az elhangzottakat az erőszakos fellépésre, az önkényes igazságszolgáltatásra mindenkivel szemben, aki bármely oknál fogva az útjukban áll. Jelen körülmények között, amikor a társadalom szinte kétfelé szakadt, különösen veszélyessé válhat tízezreket arra felszólítani, hogy "szerveződjetek, jelentkezzetek és csatlakozzatok". A miniszterelnöknek tudatában kellett lennie azzal, hogy egy tömeg előtt elhangzott beszédnek igen sokféle értelmezése lehet. Ezért minden mondat, minden szófordulat elmondása előtt fel kellett mérnie, hogy lehetséges-e az általa elmondottakat oly módon is értelmezni, amelynek következtében felborulhat a társadalmi rend.

Az alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerint "A törvény előtt mindenki egyenlő." Ezért a Szabad Emberek Magyarországáért-Liberális Párt - a legfőbb ügyészhez 2013. november 4-én benyújtott - feljelentésében kezdeményezte annak büntető eljárás keretében történő kivizsgálását, hogy a miniszterelnök beszédével megvalósította-e a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 331. §-ába ütköző háborús uszítás bűncselekmény, illetve a 332. § c) pontjába ütköző közösség elleni uszítás bűncselekmény törvényi tényállását.

A gyors és alapos nyomozás az ország nyugalmának megőrzését szolgálja.