kormány;Rétvári Bence;előzetes letartóztatás;Magyar György;ároktői banda;Rostás Elemér;nemzetközi egyezmények;

2013-11-06 06:13:00

Jöhet az örök börtön előzetesben

Sokadik szigorítási javaslatait dobta be az ároktői banda ügye kapcsán a kormány - a tegnapi bejelentés szerint az előzetes letartóztatás jelenlegi négy éves plafonját eltörölnék, de azt még nem döntötték el, hogy helyette öt évre, vagy korlátlan időre emelnék. Ez utóbbi mindenesetre nemzetközi egyezménybe ütközhet, ami komoly bírságokat jelent a magyar államnak. Emellett az ügyek elhúzódása miatt soron kívül értékelnék a bírók munkáját, és automatikusan nyomkövetőt kapna minden "erőszakos" házi őrizetes.

Másfél héten belül az Országgyűlés elé kerülhetnek az előzetes letartóztatás, illetve a házi őrizet szabályainak szigorítása kapcsán született legújabb törvénymódosító javaslatok - erről Rétvári Bence, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára tett tegnap bejelentést.

Eszerint az ároktői banda ügyének elhúzódása, illetve két vádlott házi őrizetből történt megszökése kíván kemény fellépést a kormánytól: az előzetes jelenlegi 4 éves időtartamát vagy 5 évre, vagy - figyelmen kívül hagyva jogvédő szervezetek korábbi aggályait - határozatlan időre emelnék a súlyos bűnelkövetők esetében.

Azt viszont még nem döntötte el a kormánypárt, melyik verzió kerülhet az Országgyűlés elé, erről a Fidesz a hétfői frakcióülésén dönt.

Emlékezetes, a tucatnyi idős ember kirablásával, két ember megölésével is vádolt hattagú banda tagjai közül többet is haza kellett engednie a bíróságnak, miután lejárt az előzetesük, és nem született ügyükben elsőfokú ítélet - jelentősen, másfél évet késett ugyanis a DNS-szakértő véleménye.

De október 4-én Rostás Elemér és fia, Henrik - annak ellenére, hogy napi hétszer ellenőrizték őket - Svájcba szöktek a házi őrizetből - október 23-a óta újra előzetesben vannak -, mire a kormánypárt az előzetes felső határának eltörlését ígérte. Ami azonban a nemzetközi emberi jogi egyezménybe ütközne.

Noha a büntetőeljárási törvény néhány - szintén az ároktői ügy miatt - módosítani kívánt passzusa már a parlament előtt van, mivel október 15-én megkezdődött az általános vita a témáról, vélhetően az újabb terveket is megvitatják.

Ezektől Rétvári szerint főleg az eljárások gyorsítását, a végrehajtás szigorúságát várják, mivel a négy év - magyarázta - sokak számára azt jelentette, hogy ki tudtak szabadulni, volt kiút az előzetesből.

Így az erőszakos bűncselekményt elkövető, de már házi őrizetbe került vádlottakra automatikusan, bírói végzés nélkül felszerelik a nyomkövetőt - és ez már a mostani házi őrizetesekre is vonatkozna.

Ezentúl szökésnek minősülne a házi őrizet szabályainak bármilyen megszegése - az ároktőiek lelépése még csak a házi őrizet szabályainak "durva megszegését" jelentette.

És bár ők azzal indokolták a szökést, hogy csak munkát akartak keresni Svájcban, ezentúl a szökés megállapításához a bíróságnak nem kell figyelembe vennie a vádlotti védekezést.

Mindezek mellett a szakértők 60 - és egyszeri 30 nappal meghosszabbítható - határidőt kapnak a szakvéleményekre. Azt a bírót pedig, akinek 2 vagy 3 évnél tovább húzódó ügyei vannak, soron kívül kell minősítési eljárás alá venni.

Még ha az ügyészek késlekednek is a vádirattal - egyedül akkor nem vizsgálnák a bírót, ha az ügyszáma 10 százalékkal több az átlagnál. Jelenleg egy fővárosi bíróra 106, míg vidéken 40-60 ügy jut.

"Már az egy éves előzetes is ésszerűtlen, és nehéz kimagyarázni Strasbourgban, nemhogy az öt év" - hangsúlyozta lapunknak Magyar Gábor. Az ügyvéd szerint ezzel a lépéssel a magyar állam egyszerűen "jó megélhetési forrást" ad majd az ügyvédeknek, hiszen az emberi jogi bíróság sorra állapítja meg az emberi jogi egyezménysértést a magyar állammal szemben az előzetes szabályai miatt.

És jelenleg ez az egyetlen külső fórum, ami felelősségre vonhatja a magyar államot. Ezért Magyar javasolja is kollégáinak, hogy már a büntetőeljárás indulása után egy évvel forduljanak Strasbourghoz, "magyarázkodjon csak a magyar állam".

Az ügyvédnek legutóbb éppen négy ügyfele kapott fejenként 8 ezer eurós kártérítést - ami összesen csaknem 10 millió forint - Strasbourgban, amiért több mint 10 évig sem jutott el vádemelésig az ügyük.

Továbbra sincs ítélet
November 22-én az ároktői ügy hatodrendű vádlottja is házi őrizetbe kerül - mivel az elsőrendű vádlott tegnap nem volt jelen a tárgyaláson, el kellett halasztani egy szakértő meghallgatását, és ezért addig biztosan nem születik meg az elsőfokú ítélet. Perbeszédében az ügyész egyébként néhány hete öt vádlottra javasolt tényleges életfogytiglant. A tegnapi tárgyaláson éppen a hatodrendű K. András tett észrevételeket, például tagadta a bűncselekményeket, és közölte: ha nem mentik fel, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. Az ároktői per november 18-án folytatódik.

Az elmarasztalások még csak nem is a fogvatartás körülményei miatt születnek, hanem mert gyakran az előzetes elrendelése sem volt indokolt.

Ilyenkor azt is vizsgálják, hogy a hatóságok mennyire igyekeztek, miközben a gyanúsított az előzetes letartóztatását ülte. Így a határozatlan idejűre emelt indézkedés különösen ütközne a nemzetközi egyezménnyel.

"Az előzetesben lévők ügyét ma is soron kívül kellene tudni tárgyalni, és ha nem sikerül, ki kell őket engedni" - mutatott rá az ügyvéd. Ám a magyar hatóságok fordítottan működnek más országokhoz képest, és a gyanúsítással gyakran nem várják meg, míg a kellő számú bizonyíték összegyűlik.