Jöhet az örök börtön előzetesben

Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:13
Az elsőrendű vádlott tegnap nem volt jelen a tárgyaláson, húzódik az ügy, nemsokára a hatodrendű vádlott is kijöhet FOTÓ: MTI/MA
Sokadik szigorítási javaslatait dobta be az ároktői banda ügye kapcsán a kormány - a tegnapi bejelentés szerint az előzetes letartóztatás jelenlegi négy éves plafonját eltörölnék, de azt még nem döntötték el, hogy helyette öt évre, vagy korlátlan időre emelnék. Ez utóbbi mindenesetre nemzetközi egyezménybe ütközhet, ami komoly bírságokat jelent a magyar államnak. Emellett az ügyek elhúzódása miatt soron kívül értékelnék a bírók munkáját, és automatikusan nyomkövetőt kapna minden "erőszakos" házi őrizetes.

Másfél héten belül az Országgyűlés elé kerülhetnek az előzetes letartóztatás, illetve a házi őrizet szabályainak szigorítása kapcsán született legújabb törvénymódosító javaslatok - erről Rétvári Bence, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára tett tegnap bejelentést.

Eszerint az ároktői banda ügyének elhúzódása, illetve két vádlott házi őrizetből történt megszökése kíván kemény fellépést a kormánytól: az előzetes jelenlegi 4 éves időtartamát vagy 5 évre, vagy - figyelmen kívül hagyva jogvédő szervezetek korábbi aggályait - határozatlan időre emelnék a súlyos bűnelkövetők esetében.

Azt viszont még nem döntötte el a kormánypárt, melyik verzió kerülhet az Országgyűlés elé, erről a Fidesz a hétfői frakcióülésén dönt.

Emlékezetes, a tucatnyi idős ember kirablásával, két ember megölésével is vádolt hattagú banda tagjai közül többet is haza kellett engednie a bíróságnak, miután lejárt az előzetesük, és nem született ügyükben elsőfokú ítélet - jelentősen, másfél évet késett ugyanis a DNS-szakértő véleménye.

De október 4-én Rostás Elemér és fia, Henrik - annak ellenére, hogy napi hétszer ellenőrizték őket - Svájcba szöktek a házi őrizetből - október 23-a óta újra előzetesben vannak -, mire a kormánypárt az előzetes felső határának eltörlését ígérte. Ami azonban a nemzetközi emberi jogi egyezménybe ütközne.

Noha a büntetőeljárási törvény néhány - szintén az ároktői ügy miatt - módosítani kívánt passzusa már a parlament előtt van, mivel október 15-én megkezdődött az általános vita a témáról, vélhetően az újabb terveket is megvitatják.

Ezektől Rétvári szerint főleg az eljárások gyorsítását, a végrehajtás szigorúságát várják, mivel a négy év - magyarázta - sokak számára azt jelentette, hogy ki tudtak szabadulni, volt kiút az előzetesből.

Így az erőszakos bűncselekményt elkövető, de már házi őrizetbe került vádlottakra automatikusan, bírói végzés nélkül felszerelik a nyomkövetőt - és ez már a mostani házi őrizetesekre is vonatkozna.

Ezentúl szökésnek minősülne a házi őrizet szabályainak bármilyen megszegése - az ároktőiek lelépése még csak a házi őrizet szabályainak "durva megszegését" jelentette.

És bár ők azzal indokolták a szökést, hogy csak munkát akartak keresni Svájcban, ezentúl a szökés megállapításához a bíróságnak nem kell figyelembe vennie a vádlotti védekezést.

Mindezek mellett a szakértők 60 - és egyszeri 30 nappal meghosszabbítható - határidőt kapnak a szakvéleményekre. Azt a bírót pedig, akinek 2 vagy 3 évnél tovább húzódó ügyei vannak, soron kívül kell minősítési eljárás alá venni.

Még ha az ügyészek késlekednek is a vádirattal - egyedül akkor nem vizsgálnák a bírót, ha az ügyszáma 10 százalékkal több az átlagnál. Jelenleg egy fővárosi bíróra 106, míg vidéken 40-60 ügy jut.

"Már az egy éves előzetes is ésszerűtlen, és nehéz kimagyarázni Strasbourgban, nemhogy az öt év" - hangsúlyozta lapunknak Magyar Gábor. Az ügyvéd szerint ezzel a lépéssel a magyar állam egyszerűen "jó megélhetési forrást" ad majd az ügyvédeknek, hiszen az emberi jogi bíróság sorra állapítja meg az emberi jogi egyezménysértést a magyar állammal szemben az előzetes szabályai miatt.

És jelenleg ez az egyetlen külső fórum, ami felelősségre vonhatja a magyar államot. Ezért Magyar javasolja is kollégáinak, hogy már a büntetőeljárás indulása után egy évvel forduljanak Strasbourghoz, "magyarázkodjon csak a magyar állam".

Az ügyvédnek legutóbb éppen négy ügyfele kapott fejenként 8 ezer eurós kártérítést - ami összesen csaknem 10 millió forint - Strasbourgban, amiért több mint 10 évig sem jutott el vádemelésig az ügyük.

Továbbra sincs ítélet
November 22-én az ároktői ügy hatodrendű vádlottja is házi őrizetbe kerül - mivel az elsőrendű vádlott tegnap nem volt jelen a tárgyaláson, el kellett halasztani egy szakértő meghallgatását, és ezért addig biztosan nem születik meg az elsőfokú ítélet. Perbeszédében az ügyész egyébként néhány hete öt vádlottra javasolt tényleges életfogytiglant. A tegnapi tárgyaláson éppen a hatodrendű K. András tett észrevételeket, például tagadta a bűncselekményeket, és közölte: ha nem mentik fel, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. Az ároktői per november 18-án folytatódik.

Az elmarasztalások még csak nem is a fogvatartás körülményei miatt születnek, hanem mert gyakran az előzetes elrendelése sem volt indokolt.

Ilyenkor azt is vizsgálják, hogy a hatóságok mennyire igyekeztek, miközben a gyanúsított az előzetes letartóztatását ülte. Így a határozatlan idejűre emelt indézkedés különösen ütközne a nemzetközi egyezménnyel.

"Az előzetesben lévők ügyét ma is soron kívül kellene tudni tárgyalni, és ha nem sikerül, ki kell őket engedni" - mutatott rá az ügyvéd. Ám a magyar hatóságok fordítottan működnek más országokhoz képest, és a gyanúsítással gyakran nem várják meg, míg a kellő számú bizonyíték összegyűlik.

Frissítve: 2013.11.05. 22:37

Új kommunikációs stáb az MSZP-ben

Ferencz Gábor, a Népszabadság korábbi lapszerkesztője lesz az MSZP új sajtófőnöke, míg a kommunikációs igazgatói feladatokat egy politikus láthatja majd el. Nevét egyelőre nem közölték.

A szocialisták szóvivői feladatait a jövőben is Török Zsolt és Kormos Kata látja el, de a párt választási bizottságának szóvivője Kunhalmi Ágnes elnökségi tag lesz. Molnár Zsolt budapesti elnök pedig a kampányfőnöki feladatokért felel. Minderről tegnap tárgyalt a párt elnöksége.

A szocialista vezetés értesüléseink szerint azt is jóváhagyta, hogy a pártelnök munkáját mostantól elnöki tanácsadó testület segíti; a grémium tagjai lesznek Lendvai Ildikó és Kovács László korábbi pártelnökök, valamint Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója. A kampányra készülve megalakult az MSZP országos választási bizottsága is, jövő tavaszig ez a testület irányítja a pártot. A testületet Mesterházy Attila elnök vezeti.

Török Zsolt, a szocialisták szóvivője tegnap a Facebookon jelentette be, múlt szerdán felajánlotta a lemondását a bajai videoügy nyomán. Az elnökség közölte: a bajai ügy megfelelő kezelésére nem voltak felkészülve, ezért elnézést kérnek, akkor is, ha a videó elkészítéséhez semmi közük.

Szerző

Lelkészek is tiltakoznak a szoboravató miatt

Publikálás dátuma
2013.11.06. 06:08
Fotó: Bielik István
Online petícióban tiltakozik református lelkészek egy csoportja a vasárnapi Horthy-szoboravató, illetve istentisztelet miatt. A levélben azt írják: "ifjabb Hegedűs Lóránt lelkésztársunknak az evangéliummal ellentétes és egyházunkhoz méltatlan viselkedése nemcsak az egész Magyarországi Református Egyház életére vet rossz fényt, de a mi személyes szolgálatunkat is hiteltelenné teszi". 

A Szabadság téri református templomban történtek miatt közleményben tiltakozott a Dél-Koreában tartózkodó Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke és Tarr Zoltán zsinati tanácsos. 

Tarr kijelentette: az MRE elítéli az antiszemitizmust és az egyházi épületek, egyházi alkalmak pártpolitikai célokra való felhasználását. Bölcskei Gusztáv pedig a történtek kivizsgálását kérte Szabó Istvántól, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökétől, aki hétfőn fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett a Hazatérés templomában és lépcsőjén történtek miatt. Ifjabb Hegedűs egyébként Szabóról úgy fogalmazott: "önmagát minősíti azzal, hogy az úrnapi istentiszteletre jövő híveket, lelkészeket provokátorokként, az ellenük felvonuló, emberségükből kivetkezetten üvöltöző keresztyéngyűlölőket pedig erkölcsi felháborodásukban megbotránkozókként állítja be".

Emlékmű Hitler szövetségesének - ez a címe a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi írásának, amelyben a szoboravatás nyomán a szerző felidézte: amikor Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője a parlamentben a zsidók listázását követelte, az MSZP, illetve a demokratikus ellenzék, valamint vezető politikusok a Fideszből együtt tiltakoztak. Ez most elmaradt. Az osztrák Der Standard tegnap Merkel, Horthy és a zsidók címmel közölte Paul Lendvai kommentráját.

Lendvai felidézte, hogy Angela Merkel német kancellár hét végi videoüzenetében a zsidók elleni 1938-as pogromok közelgő évfordulója alkalmából arra hívta fel Németország lakóit, hogy ne tűrjék el az antiszemitizmust. "Alig huszonnégy órával később Angela Merkel Budapest szívében olyan jeleneteknek lehetett volna szemtanúja, amelyek Berlinben nem történhetnének meg" - írta a publicista.

Szerző