Jogvédő szervezet: állandósult a családon belüli erőszak Magyarországon

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet szerint Magyarországon a családon belüli erőszak kezelésére kiépített rendszer egyszerűen nem működik.

 A rendőrségi tétlenség, a jogi és iránymutatásbeli hiányosságok miatt nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakot elszenvedő nők, akiknek az állami segítségnyújtási rendszer elégtelenségeiből kifolyólag gyakran nincs más választásuk, minthogy visszatérjenek bántalmazójukhoz - írta szerdán közzétett jelentésében a jogvédő szervezet.

    "Azok az emberek, akiknek a segítségnyújtás lenne a feladatuk - rendőrök, orvosok, ügyészek, szociális munkások - gyakran magukra hagyják az áldozatokat, akik nem látnak más lehetőséget, mint visszamenni bántalmazójukhoz, aminek következtében további erőszakoskodást szenvednek el" - emelte ki Lydia Gall, a jelentés szerzője, a Human Rights Watch kutatója.   

    A 29 bántalmazott nővel, valamint jogászokkal, bírókkal, női szervezetekkel, szociális munkásokkal, kormányhivatalnokokkal és egyéb szakemberekkel készült interjúkon alapuló, "Addig, amíg vér nem folyik: védtelenség a családon belüli erőszak ellen Magyarországon" című jelentés tartós és brutális, a társuk által nők ellen elkövetett erőszakról számol be.

    A jelentés alapját képező interjúk alanyai olyan magyar nők voltak, akiket partnereik megerőszakoltak, késsel, baltával és karddal vágtak meg, terhesen hasba ütöttek és megrúgtak, összevertek, kidobtak az erkélyről, télvíz idején bezártak a fészerbe, betörték orrukat és koponyájukat, valamint kemény pszichológiai erőszaknak tettek ki.

    A HRW szerint a rendőrség gyakran elriasztja a nőket a feljelentéstételtől, nem él kellő hatékonysággal törvényi jogköreivel és olykor kifejezetten ellenségesen lép fel. A bíróságok nem nyújtanak kellő védelmet, ahogy az orvosok és szociális munkások részéről sem számíthatnak megfelelő segítségre a bántalmazott nők. Mindemellett a HRW szerint a szükséges ezer helyett csupán 29 férőhely van az úgynevezett krízisközpontokban a családon belüli erőszak áldozatai számára Magyarországon.

    A jogvédő szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy 2013. július 1-ig a családon belüli erőszak nem volt különálló bűncselekmény Magyarországon, és az új tényállás is csak az erőszak legalább kétszeri megismétlődése esetére nyújt védelmet, továbbá kizárja a védett körből azokat a nőket, akik nem élnek együtt bántalmazó társukkal, kivéve, ha közös gyermekük van a bántalmazóval.

    A HRW közleményében arról is beszámolt, hogy az új törvény életbe lépése után készített - a jelentésben nem szereplő - interjúk alapján a helyzet a gyakorlatban nem változott július elseje óta.
    "A magyar kormánynak kiemelt kérdésként kell kezelnie a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét. Szégyenletes lelkiismeretlenség, hogy nők, akik megpróbálnak kimenekülni egy erőszakos kapcsolatból, a támogatás helyett ellenségességbe és közömbösségbe ütköznek" - közölte Lydia Gall.
http://hrw.org/node/120199

Szerző

Három helyen megismétlik a szavazást Koszovóban

Megismétlik három helyen a szavazást az észak-koszovói Mitrovicában - így döntött a központi választási bizottság (CIK) amiatt, hogy a vasárnapi helyhatósági választások idején álarcosok betörtek több szavazóhelyiségbe és megrongálták az urnákat.

 Nenad Rikalo, a CIK tagja a Tanjug szerb hírügynökségnek elmondta, hogy a többi észak-koszovói szavazóhelyen leadott voksokat szerdán számolják össze. Hozzátette, hogy a számláláskor találhatnak további rendellenességeket, és néhány más településen is megismételhetik a voksolást. A szavazás megismétlésének időpontja egyelőre nem ismert.

    Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói kormányfő, valamint Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök-helyettes szerdán Brüsszelben ismét tárgyalóasztalhoz ül Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A találkozó témája a koszovói helyhatósági választások elemzése, illetve a december 1-re meghirdetett második fordulóra való felkészülés lesz.  

    Az előzetes eredmények szerint a szavazásra jogosultak 45,79 százaléka adta le voksát vasárnap, a végleges eredményeket várhatóan szerdán teszik közzé.

Szerző

Bill de Blasio lesz New York új polgármestere

Publikálás dátuma
2013.11.06. 08:01
Fotó: Forsyth/Getty Images
New Yorkban kedden nagy többséggel Bill de Blasiót, a nagyváros demokrata ombudsmanját választották polgármesterré - közölte a szavazatukat leadók megkérdezésével készült felmérések (exit pollok) alapján a The New York Times.

A demokrata politikus, aki a Twitteren közzétett üzenetben már meg is köszönte választóinak a győzelmet, januártól a harmadik ciklusa végén járó, független Michael Bloomberget váltja a metropolisz élén. Bloomberg röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után foglalta el a polgármesteri széket. De Blasio a republikánus Joe Lhotát győzte le, aki Rudy Giuliani polgármestersége alatt az alpolgármesteri hivatalt töltötte be.

    A szavazatok összesítése még nem fejeződött be, de a The Wall Street Journal című napilap, az NBC televízió és a Marist közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint a New York-iak 65-24 százalék arányban kívántak de Blasióra szavazni Lhotával szemben.

    A demokrata politikus fölénye elvileg nem volt meglepő New Yorkban, hiszen 2008-ban, az elnökválasztáson a szavazók 81 százaléka a Demokrata Párt jelöltjére, Barack Obamára szavazott. Az amerikai liberalizmus egyik fellegvárának tartott városban ugyanakkor a legutóbbi öt polgármester-választást nem a demokraták nyerték.

    Az 52 éves de Blasio, aki korábban a brooklyni városi tanács tagja volt, a gazdasági egyenlőtlenség elleni küzdelmet állította választási kampányának középpontjába, kilátásba helyezve az évi félmillió dollárnál nagyobb jövedelműek megadóztatását, valamint azt, hogy megválasztása esetén megszünteti a színes bőrű kisebbségeket diszkrimináló rendőrségi politikát, amely lehetővé teszi a gyanús személyek megmotozását.

    De Blasio sikere óriási meglepetés, a nyári hónapokig ugyanis inkább a városi tanács szóvivője, Christine Quinn tűnt esélyesebbnek. Ő New York első női polgármestere és egyben első olyan vezetője kívánt lenni, aki nyíltan vállalta másságát.

    A választás középpontjában Bloomberg politikai öröksége állt: a hétfőn közölt felmérés szerint a New York-iak 64 százaléka úgy véli, hogy az új polgármesternek szakítania kell az eddigi irányvonallal, amely egyebek között növelte a gazdagok és a szegények közötti különbségeket, 31 százalék pedig a jelenlegi kurzus folytatását szeretné. A regisztrált választók 13 százaléka szerint Bloomberg nagyszerűen, 34 százaléka szerint pedig jól végzi a dolgát. 29 százalék véli úgy, hogy a polgármester munkája még "tűrhető", 20 százalék szerint viszont gyenge. 

    Kedden New York mellett az amerikai városok közül Detroitban, Minneapolisban, Bostonban és Seattle-ben is polgármester-választást tartottak. Az új vezetők januárban foglalhatják majd el hivatalukat.

Szerző