Nemzetpolitikai nagyüzem Budapesten

Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:40
A nyugati szervezeteket tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács ülése a parlamentben FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR
A nemzetpolitikai megújulás, a kedvezményes honosítás eddigi eredményei, valamint a jövő évi választásra való felkészülés szerepelt az eheti budapesti nemzetpolitikai rendezvények napirendjén. Kiderült, a gyökeresen megújult nemzetpolitika olyan eredményekkel büszkélkedhet, amelyekkel világelsők lettünk - nálunk született meg az első nemzetpolitikai tankönyv és a magyar köztisztviselőknek kell majd elsőként nemzettudatból vizsgázniuk. Az elmúlt három év intézkedéssorozatát áttekintve azonban azt láthatjuk, hogy jócskán van törlesztenivalója a "nemzeti egység kormányának" még saját vállalásai és ígéretei tekintetében is. A valós problémákról nem is beszélve.

A "Nemzetpolitikai alapismeretek" című kötet bemutatásával indult a hét, kedden a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülésezett, tegnap a nyugati magyarok szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács küldöttei találkozhattak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a nemzetpolitikai vezetéssel, ma a kárpát-medencei összmagyar fórum, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 12. ülésére kerül sor a parlamentben. Hivatalos előzetes bejelentés szerint az eddig elért nemzetpolitikai eredmények, a kedvezményes honosítás és a választásokra való felkészülés szerepel e tanácskozások napirendjén.

Amint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta , "ezek azok a fórumok, amelyek a legmagasabb szinten egyeztetik az anyaországi és a külhoni magyarság legfontosabb problémáinak megoldási lehetőségeit". E tanácskozások napirendjét áttekintve pedig úgy tűnik, a kormányzat szemében a legfontosabb problémák: a kettős állampolgárság és a választójog.

A hétfői könyvbemutatóval egybekötött nemzetpolitikai rendezvény mérlege szerint a legfontosabb eredmények is itt kezdődnek, de vannak más sikerek is, mint például a nemzeti összetartozás napjának meghonosítása, vagy a nemzetstratégia kidolgozása, (amelyet épp a mai Máért hivatott megújítani), a nemzeti regiszter elkészülte, a nyugati diaszpórát célzó Kőrösi Csoma Sándor vagy Julianus program. Azzal meg egyenesen történelmet írtunk, hogy nálunk született meg az első nemzetpolitikai tankönyv, a közigazgatási képzés részévé válik a nemzetpolitika, a köztisztviselőknek pedig ezután nemzettudatból is vizsgázniuk kell.

Szellemi vértezet minden magyarnak

A "Nemzetpolitikai alapismeretek" című könyv hétfői bemutatójának fontosságát jelzi, hogy részt vett azon a teljes nemzetpolitikai vezetés. Semjén Zsolt, a miniszterelnök nemzetpolitikáért felelős helyettese maga jelentette be, hogy a világon elsőként született olyan tankönyv, ami a nemzetpolitikáról szól. A kötetet, amelynek összefoglalója a közigazgatási alapvizsga része lesz, elsősorban a közigazgatásban dolgozóknak szánják, de a külhoni magyarságnak is ajánlják, mivel ezáltal pontosan tudni fogják, hogy a magyar közigazgatásban milyen szerepe van ennek a területnek, és milyen elvárásokat támaszthatnak a mindenkori kormánnyal szemben, mondta. "Egyfajta szellemi vértezetet ad", mondta a kötetről Semjén, kulcsfontosságúnak nevezve annak az állampolgárságról szóló fejezetét.

Répás Zsuzsanna, a területért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a könyv része annak a megújulásnak, amely az elmúlt három és fél évben történt Magyarországon. A nemzetpolitika is megújult, nyitva a külhoni nemzettársak, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága felé. A politikai nyitáshoz az államigazgatásban is szükséges a gondolkodásmód megváltozása, és akkor tudják élővé tenni a külhoni magyarokkal való kapcsolattartást, ha ez az újfajta gondolkodásmód részévé válik az államigazgatásnak is - magyarázta.

Megtudhattuk, hogy hamarosan megjelenik az angol nyelvű fordítás, és olyan honlap is készült az MTA-val közösen, amely megkönnyíti a nemzetpolitika oktatását.

Ami a megújulásból kimaradt

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra jutása után valóban gyökeresen "megújult" a külhoni magyarokkal fenntartott kapcsolatok intézményes rendszere, azaz a nemzetpolitika. Felszámolták a korábbi támogatási és kapcsolattartási csatornákat, átalakították azok szabályait és jogi környezetét egyaránt. Bár a határon túli magyar civil és politikai szervezetek, a külhoni média és a magyar parlamenti ellenzéki pártok egyaránt kérték, hogy a támogatások szétosztása az érintettek maximális bevonásával történjen, az átalakított/megújult támogatási rendszer azóta is változatlan. Sokatmondó, hogy épp a Nemzeti Együttműködés Rendszerében hagyták ki a támogatáspolitikai folyamatból teljes mértékben az ellenzéket, illetve azokat, akiket érint, és akikért állítólag van, magukat a határon túli szervezeteket.

A Bethlen Gábor Alapba összevont pénzek, amelyek az új jogi környezetben kikerültek a minisztériumi szigorú, sokszor szőrszálhasogató keretek közül azzal, hogy az alapot egy Zrt. működteti, mai napig átláthatatlanok. Sorsukról három személy dönt - az államtitkárság ezt többször cáfolta, mondván, hogy a döntési folyamatban figyelembe veszik a Máért ajánlásait -, túlnyomó részét mindmáig nem nyílt pályázaton, hanem egyedi döntések alapján osztják szét. Nyílt pályázatra az összeg kevesebb, mint 10 százalékát írnak ki, de ha leszámítjuk az olyan célzott előirányzatokat, mint például a státustörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás, akkor is fele az egyedi döntések kategóriában marad.

De süket fülekre talált a különböző külhoni magyar szervezetek közötti kormányzati különbségtétel megszüntetésének kérése is. A Máért-ra és más hasonló fórumokra továbbra sem kap meghívót Bugár Béla pártja, a Híd-Most. A Gajdos István vezette Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és maga a pártelnök pária, senki sem vonta vissza az ellene kormányzati szinten megfogalmazott vádat, miszerint az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője "nemzetbiztonsági kockázat".

Erdélyből is változatlanul Tőkés László néppártja a stratégiai partner, amely besegíthet a honosításban és a választási regisztrációban egyaránt. S bár az idén egyetlen szomszédos országban sem volt választás, az előző években tanúi lehettünk az Orbán-kormány pártatlanságának és be nem avatkozási politikájának. (Gondoljunk csak a Kövér László vezényelte Nyírő újratemetésre és a házelnök erdélyi kampánykörútjára Szász Jenő polgári pártja mellett, vagy Németh Zsolt külügyi államtitkár és a helyettes nemzetpolitikai államtitkár jelenéseire a Tőkés párt kampányrendezvényein.) 

A Diaszpóra Tanács tegnapi ülése is változatlan felállásban zajlott, hiába kérte az ellenzék, hogy a nyugati magyar szervezetekkel való találkozóra is kapjanak meghívást a parlamenti pártok, mint ahogy a Máért-on is ott vannak, hogy legyen lehetőségük legalább álláspontjuk kifejtésére. (A barackfa alatt úgy látszik, mégsincs elég hely mindenkinek.)

Ami a beszámolókból kimaradt

A 2011-es Máért ülése idején jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozását. Az igazi bomba nem az volt, hogy egy évvel korábban már létrehoztak egy Nemzetpolitikai Kutatóintézetet, hanem az elnök személye: Szász Jenő. Szász ugyanis ekkorra már háttérbe szorult Tőkés László mögött, s habár pártját, az MPP-t ugyancsak Fidesz és Orbán segédletével gründolták 2003-2005-ben, s maga Orbán is személyesen kampányolt annak idején mellette, a 2010-es kormányváltás idejére már köztudottan kegyvesztett lett. Orbán-Kövér paktumot sejtett a döntés mögött a média, hiszen a házelnök változatlanul az MPP tiszteletbeli elnöke és Szász komája maradt.

Tény, hogy még abban az évben több mint százmillió forint költségvetési pénz jutott az új, még nem létező intézet számára, majd 1,3 milliárdos költségvetéssel kezdhette el az építkezést. Hosszú hónapokig nyoma sem volt az intézetnek, mára ugyan még nem telt be az ígért százas alkalmazotti létszám, de a múlt hónapban Szabadkán bemutatkozott az állítólag már működő intézet. Hogy mit valósított meg, vagy egyáltalán mit valósíthat meg a kitűzött célból, a "kárpát-medencei magyarság jövőjének meghatározásából és stratégiai céljainak kijelöléséből", azt egyelőre jótékony homály fedi.

Az is hiányzik a napirendi pontok közül, hogy milyen eredménnyel működik az ugyancsak a 2011-es év végi meglepetésként létrehozott alapítvány, a 15 millió dolláros alaptőkével indult, az Egyesült Államok magyarjait megcélzó, az amerikai magyar imidzs javítását célul kitűző Friends of Hungary. És változatlanul nem tudjuk, miből, mennyivel pénzelik a Tőkés László Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsának égisze alatt működő, a kedvezményes honosítást és újabban a választási regisztrációt is segítő, úgynevezett Demokrácia Központokat. (Ha megnézzük ezen központok, illetve a tanács és a Tőkés védnökségével működő néppárt, az EMNP székhelyének címét, telefonszámait és személyzetét, azt láthatjuk, hogy ezek szinte egy-az egyben fedik egymást.)

Válasz a hanyatló Nyugatnak
A magyar nép ma már szélesebben értelmezendő, hiszen összmagyar lesz a következő választás. Arra kérem a jelenlévőket, hogy biztassák a diaszpórában élő magyarokat: regisztráljanak és vegyenek részt a választáson - mondta a Magyar Diaszpóra Tanács tegnapi ülésén tartott előadása végén Orbán Viktor, jelentette az MTI. A kormányfő szavai szerint így közjogi értelemben a külhoniak is visszakapcsolódhatnak majd a nemzet vérkeringésébe. "Közös felelősség, hogy ne tékozoljuk el mindazokat az esélyeket, amelyeket nagyon nehéz, izzadságos és verejtékes munkával az elmúlt három évben sikerült elérni" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Beszéde végén bejelentette, hogy még az aznapi, azaz a szerdai kormányülésen megduplázzák a nyugati magyarok toborzását szolgáló Kőrösi Csoma Sándor program költségvetését és a bevont személyek számát is. Orbán szerint Magyarországnak az elmúlt három évben sikerült olyan teljesítményt elérnie, amelyet bár "fogcsikorgatva", de a nemzetközi intézmények, köztük az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap is, kénytelenek leírni jelentéseikben, mint például a csökkenő államadósságot és a három százalék alatti hiányt. Az Európai Bizottság keddi országjelentésére utalva hangsúlyozta, hogy Magyarország minden tekintetben jobban teljesít, mint az átlag. "Magyarország megadta válaszát a nyugati civilizáció válságára, és abban bízik, hogy ez egy jó válasz volt" - szögezte le a kormányfő.

Az ígéret szép szó

A kettős állampolgárság legnagyobb szépséghibája, s az Orbán-kormány egyik legnagyobb nemzetpolitikai és külpolitikai kudarca kétségtelenül Szlovákia. Már a státustörvény szlovákiai alkalmazását is az első Orbán-kormányt követő Medgyessy-kabinetnek kellett nyélbe ütnie (magyarán tárgyalások és kompromisszumok révén megvalósítania), a kedvezményes honosítást azonban mindmáig nem tudják nyíltan és szankciók nélkül igénybe venni a felvidéki magyarok.

Ficó keményebb legénynek bizonyult mint Orbán, s a magyar miniszterelnök arra kényszerült, hogy talán a kudarc leplezése céljából, mindehhez jó képet vágjon, együtt pálinkázzon és szurkoljon a szocialista szlovák kormányfővel. Mivel érthetetlennek bizonyult ez a váratlan engedékenység Pozsony irányába, kimagyarázhatatlannak az, hogy a nemzet miniszterelnöke úgy haverkodik azzal a kormányfővel, akinek köszönhetően nyelvtörvény szankcionálja a magyar nyelvhasználatot Szlovákiában és a szlovák állampolgárság elvesztése fenyeget mindenkit, aki kettős állampolgárságért folyamodik, valamit tenni, ígérni kellett.

Orbán Viktor tavaly a Máért-on a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban arról tájékoztatta hallgatóságát, hogy a magyar fél az év végéig az összes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Kerestük a beszámolókat ezekről az immár kényes kérdéseket napirendre tűző tárgyalásokról - hiába. Szlovákiában minden változatlan.

Szerző

Koszovó: három körzetben ismételnek

Három szavazókörben ismétlik meg a koszovói helyhatósági választást. Így döntött a pristinai választási bizottság. A megismételt választás mindegyike a megosztott város, Kosovska Mitrovica északi, túlnyomórészt szerbek által lakott körzetét érinti. 

Ugyanakkor a választási bizottság egyik tagja, Nenar Rikalo a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy újraszámlálják a szavazatokat a többi észak-koszovói választóhelyen is. Azért kell ismételni az érintett helyeken, mert a vasárnapi választás során huligánok megtámadtak több szavazókört, s választási anyagokat semmisítettek meg.

Tegnap Brüsszelben, Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jelenlétében értékelte a választási eredmény Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói kormányfő. Később csatlakozott hozzájuk Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökhelyettes is. Ashton szóvivője, Maja Kocijancic arról számolt be, hogy a megbeszéléseken a szerb és a koszovói miniszterelnök közötti, a két ország viszonyát normalizálni hivatott áprilisi megállapodástól is szót ejtettek. Thaci a tárgyalások előtt sikeresnek mondta a koszovói helyhatósági választásokat, amely szerinte a brüsszeli megállapodás legitimitását bizonyította.

Bár az EU a koszovói választás sikerétől tette függővé a csatlakozási tárgyalások január végéig való megkezdését Szerbiával, úgy tűnik, hogy a vasárnapi botrányba fulladt voksolás miatt nem szakítja meg az Unió az együttműködést Belgráddal. Carl Bildt, a svéd diplomácia vezetője a Szabad Európa Rádiónak úgy nyilatkozott, a szerb kormány rendkívül együttműködő volt a koszovói helyhatósági választások tekintetében.

Szerző

Ismét a Közel-Keleten ingázik John Kerry

John Kerry izraeli-palesztin vezetőkkel tárgyalt tegnap térségbeli körútja részeként. Mint az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta, meg kívánja óvni a júliusban újraélesztett közel-keleti békefolyamatot az összeomlástól. Felhívta mindkét fél figyelmét a “valódi kompromisszumok szükségességére”, s “nehéz döntések” meghozatalára ösztönözte őket. “Obama elnök látja a kiutat, ahogy én is. Nem fektettünk volna ennyi időt a békefolyamatba, ha nem hinnénk benne” - fejtette ki Kerry.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor aggodalmának adott hangot, miszerint a palesztinok továbbra is szítják a feszültséget, továbbra is ódzkodnak “történelmi döntések” meghozatalától, amely elengedhetetlen a béke elérése érdekében. 

Felmentették Netanjahu szövetségesét
Felmentették tegnap Avigdor Libermant, a Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) nevű jobboldali párt vezetőjét a csalási és korrupciós vádak alól. A háromtagú, jeruzsálemi bíróság egyhangúlag a politikus ártatlansága mellett döntött. Libermant azzal vádolták, hogy elősegítette Ben Arije egykori nagykövet előléptetését, miután az Minszkben átadta a politikus üzleti ügyeivel kapcsolatos, titkos fehéroroszországi nyomozati anyagot. A felmentés nyomán Libermant ismét kinevezhetik külügyminiszternek. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a posztot magánál tartotta, miután a politikus tavaly decemberben a vádak miatt lemondásra kényszerült. Kérdéses, hogy a szélsőjobboldali Liberman visszatérése hogyan befolyásolja az újraélesztett közel-keleti békefolyamatot.

A palesztin vezetők szerint azonban éppen Izrael az, amely meggátolja a tárgyalások sikerességét az újabb és újabb telepbővítésekkel a megszállt Ciszjordániában. Mahmúd Abbász palesztin elnökkel való találkozója után Kerry is elítélte a szerinte "törvénytelen" telepbővítést. Egyben bejelentette, az Egyesült Államok 75 millió dollárral segíti a palesztin gazdaságot.

Egy nappal korábban a megbeszélések tizenhatodik fordulója ordítozás, és kölcsönös vádaskodás miatt megszakadt, derült ki a kiszivárgott információkból. Majd kedd éjjel a palesztin delegáció bejelentette, nem ül vissza a tárgyalóasztalhoz, amíg Izrael folytatja a telepek építését Ciszjordániában.

Az amerikai külügyminiszter nyáron elérte, hogy közel öt éves szünet után ismét megkezdődjenek az izraeli-palesztin megbeszélések. A kilenc hónapon át, jövő év áprilisáig tartó tárgyalásorozat célja egy békemegállapodás, amely véget vethetne a több évtizedes konfliktusnak. Azonban az elmúlt négy hónap azt mutatja, a főbb kérdésekben vajmi kevés eredményt értek el a felek.

Szerző