Reformátusok: felemás elhatárolódás

Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:11
Fotó: Bielik István/Népszava
Miközben a református egyház a múlt heti budapesti Horthy-szoboravató miatt fegyelmi eljárást indított lelkésze, ifjabb Hegedűs Loránt ellen, sőt lelkész-társai közül csaknem százan már petícióban ítélték el az eseményt, alig három hete Nagykörösön Horthy-emléktáblát avattak a református egyház helyi képviselői. Ez utóbbinak azonban semmilyen hasonló következménye nem lett.

Ahogy múlt vasárnap ifjabb Hegedűs a Jobbik asszisztálásával avatott, úgy az október 12-i rendezvény is a reformátusok jelenlétében, ám a Történelmi Vitézi Rend és a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szervezésében zajlott. Különbség, hogy míg a budapesti avatón önkéntes volt a részvétel, Nagykőrösön az ünnepi műsort hírek szerint az Arany János Református Gimnázium "kivezényelt" énekkara adta (az is lehet, hogy a diákok mind magánemberként voltak jelen, de ha már arra jártak - és a karnagyuk is -, összeálltak énekelni - a szerk.)

A református temetőben lévő Magyar Hősök Emlékhelyénél elhelyezett tábla avatásán jelen volt Hunyadi László, a rend főkapitánya és a helyi híradásokban szintén vitéznek titulált Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Beszédett mondott Pintér Gyula kunszentmiklósi és Pápai Szabó György velencei református vezető lelkész, az emléktáblákat pedig Hernádi László katolikus esperes-plébános szentelte fel. Köszöntőt mondott Suhajda Krisztián "vitéz törzskapitány", aki amúgy a Jobbik országgyűlési képviselője. Külön érdekesség, hogy a nagykőrösi református egyházközség lelkész-elnöke Szabó Gábor, aki annak a Szabó Istvánnak - a dunamelléki egyházkerület püspökének - a testére, aki a fegyelmit elrendelte ifjabb Hegedűs ellen.

Szerző

Tovább küzd a Klubrádió

Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:10

Jogerősen pert vesztett tegnap a Klubrádió hálózatos partnere, a debreceni Lokomotív Rádió Kft. A Fővárosi Törvényszék tanácsától a per elhalasztását, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogi képviselőjétől pedig a peren kívüli megegyezés lehetőségét kérte a rádió ügyvezetője. A hatóság képviselője ezt az indítványt nem támogatta, és az elsőfokú döntés megerősítését kérte.

A rádiók képviselői azzal érveltek, hogy a debreceni adónak egyáltalán nem kellett volna frekvenciadíjat fizetnie, hiszen a Lokomotív Rádió korábban közösségi rádió volt, vagyis díjmentesen sugározhatott. Ebből a körből akkor esett ki, mikor a hatóság 2010-ben nem adta oda a budapesti 92,9-es közösségi frekvenciát a Klubrádiónak, amit még a kormányváltás előtt jogszerű döntéssel nyertek el. (Az ügyben egyébként a Fővárosi Ítélőtábla azt állapította meg, hogy az NMHH jogszerűtlenül járt el.) Álláspontjuk szerint tehát nem ők tartoznak az NMHH-nak, hanem a médiahatóságnak kellene visszafizetnie azt a több, mint tízmillió forintot, amit a Lokomotív rádió díjfizetésként már teljesített.

Stock Richárd, a Klubrádió jogi vezérigazgató-helyettese a tárgyaláson felhívta a figyelmet: az elsőfokú perben annak vizsgálata teljesen elmaradt, hogy terhelte-e egyáltalán díjfizetési kötelezettség a Lokomotív Rádiót. Ez végül tegnap sem történt meg, és a másodfokon eljáró bíróság úgy határozott, helybenhagyja azt az elsőfokú ítéletet, amely jogszerűnek minősítette, hogy az NMHH díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt felmondta a Lokomotív Rádió Kft. hatósági szerződését, és az adónak meg kell fizetnie a több mint hárommillió forintos tartozást.

A rádiók nem nyugszanak bele az ítéletbe, annak kézhezvételét követően felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához. Stock Richárd megjegyezte: az NMHH elzárkózott a rádiók peren kívüli egyezségről szóló javaslatától, ami azt mutatja, a hatóság politikája továbbra is az, hogy be kell zárni a Klubrádiót, ahol csak lehet.

Szerző

Orbánék eddig 49 titkos kormánydöntést hoztak

Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:08
Fotó: Bielik István/Népszava
Egy híján félszáz úgynevezett "háromezres", vagyis titkos kormányhatározatot fogadott el eddig az Orbán-kormány. Az ilyen határozatok nem nyilvánosak, sem az ezres sorszámmal kezdődő határozatokat közlő Magyar Közlönyben, sem a kétezres sorszámúakat tartalmazó Határozatok Tárában nem jelennek meg. Azért, mert bennük hadititkok, nemzetbiztonsági információk, vagy olyan döntések vannak, amelyeknek nyilvánosságra kerülése a kormány megítélése szerint veszélyeztetné Magyarország érdekeit. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) lapunk kérdésére kiadott összesítése szerint ilyen határozatból 2010-ben csupán egy, egy évvel később 13, tavaly 18, míg idén novemberig 17 született, vagyis 49 eddig a ciklusban.

Mivel az Orbán-kormány gyakorta hivatkozik az előző kormányokra, kértük a KIM-et arra is, adja ki az előző két kormány hasonló statisztikáját is. Eszerint a második Gyurcsány-kormány 2006-2009 között évi 10, 10, és 17 háromezres határozatot hozott, vagyis három év alatt 37-et. A Bajnai-kormány bő egy év alatt 13-at: 2009-ben 8-at, 2010-ben 5-öt. Vagyis időarányosan még mindig az Orbán-kabinet hozta a legtöbb titkos döntést. Ha a korábbi éveket is nézzük, feltűnő, hogy a rendszerváltás óta egyre kevesebb ilyen titkos határozatot hoznak a kormányok, és különösen 2006 után csökkent ezek száma.

Hiszen - a korábbi évekről hozzáférhető statisztikák szerint - a legtöbb háromezres döntést - szám szerint 2299-et - az Antall-Boross kabinet hozta a rendszerváltás utáni négy évben. A Horn-kormány 486, az első Orbán-kormány 380, a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány 2002-2006 között pedig összesen 339, titkot tartalmazó kormánydöntést hozott.

A kormányzati titkosítás nem újkeletű: a rendszerváltás előtt is léteztek háromezres határozatok - ezek nagy részének titkosítását azóta feloldották. Így ma már tudható, hogy például a 3446-os sorszámú, 1976-os kormányhatározat milyen részletes szabályokat tartalmazott "a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételéről". Ahogy az is, hogy a bankreform közvetlen előzményeként a Minisztertanács 1986 februári háromezres határozata tartalmazta a kétszintű bankrendszer kialakításához szükséges intézkedéseket.

Már a rendszerváltás utáni, 1993-as az a háromezres határozat, amely előírta, hogy a lakosság, illetve a fegyveres erők alapvető ellátását átmeneti vagy tartós piaci zavar vagy az alkotmányban meghatározott minősített időszak - hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli helyzet - esetén a Gazdaságbiztonsági Tartalék fedezi. Ez a határozat egy volt azon hétszázból, amelyeket utóbb a Horn-kormány - a titkosítást feloldva - közzétett az előző ciklusban elfogadottak közül.

Az első Orbán-kormány 380 háromezres határozatából eddig egy vált nyilvánossá: a Mol földgázüzletágának kiszervezéséről szóló 2001-es. Egy másik - továbbra is titkos - rendelkezik arról, ki lövethet le repülőgépet Magyarországon. Az erre "terrorista céllal eltérített polgári légi járművek elleni műveletek során" feljogosított, Nemzeti Döntéshozó Személy fogalmát az Orbán-kormány idején, a 2001. szeptember 11-i merényletsorozat hatására alkották meg.

Szerző