Előfizetés

Elemzők szerint megérkezett a várt fordulat az iparban

Megérkezett a várt fordulat az iparban az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik az utolsó negyedévben további jelentős növekedésre számítanak. A Takarékbank éves átlagban 2-2,5 százalékos, az ING Bank 1,5 százalékos, míg az Erste Bank 2 százalékos növekedést vetít előre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki előzetes adatai szerint szeptemberben 5,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. A munkanaphatástól megtisztított index 3,1 százalékos növekedést mutat. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelés szeptemberben 1,8 százalékkal nőtt ebben az évben, május kivételével, minden hónapban növekedett. Az ipar évkezdettől számított termelése szeptemberre érte utol a múlt év azonos időszakának volumenét.

Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: az iparban, úgy látszik, végre itt van a rég várt fordulat. Hozzátette: számos jel utalt arra, hogy az ipari konjunktúra javulása a küszöbön áll: az ipari vállalatok várakozásai folyamatosan javultak, az optimizmus emelkedett, a beszerzésimenedzser-index a növekedési küszöbérték felett áll. Rámutatott arra is, hogy mindezek mellett a rendelés-állomány kétszámjegyű bővülése volt megfigyelhető az elmúlt hónapokban, így az ipar ciklikus helyzete új fázisba került. Az elemző az év hátralévő részében már pozitív év/év rátákra számít, éves átlagban pedig a növekedés az ágazatban elérheti az 1,5 százalékot.

A várakozásokat jóval meghaladva nőtt az ipari termelés szeptemberben az egy évvel ezelőttihez képest - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője. Véleménye szerint a következő hónapokban elsősorban a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, részben az autópiaci kilátások javulása, részben a hazánkban létesített autóipari kapacitások felfutása miatt.
A kilátásokra nézve biztatónak nevezte, hogy az európai és a német konjunktúramutatók a kilábalás irányába mutatnak, így a külső kereslet élénkülése várható, és a belső kereslet szintén élénkülhet az év hátralevő részében. Kiemelte, hogy ennek hatására az utolsó negyedévben az ipari termelés 7-8 százalékos növekedést mutathat, és ez az éves átlagot is "felhúzza". Idén az Audi győri üzemének júniusi elindulásával, a Mercedes és az Opel üzemek kapacitásának felfutásával, bázishatások miatt és az a következő hónapokban várhatóan javuló belső és külső kereslet mellett 2-2,5 százalék körül növekedhet az ipar kibocsátása, míg jövőre 6 százalékos növekedésre számít Suppan Gergely.


Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szerint az ipari termelés növekedésében a kulcs az autóipar, illetve az ahhoz kapcsolódó iparágak. Hozzátette, hogy a KSH-nak az adatokhoz fűzött kommentje is ezt erősíti meg. Egyben beteljesülni látszik az a várakozás is, hogy a GDP-növekedést elsősorban az autóipar fogja fölfelé húzni - mondta.
Megjegyezte, hogy az 1,8 százalékos kiigazított havi adat jóval meghaladja bankja saját várakozását, ami 1,1 százalék volt.
Gabler Gergely az ipari termelés 2 százalékos éves növekedésével számol az idén, 2014-ben pedig várakozása szerint 4 százalékra pöröghet fel a bővülés. A jövő évi termelésnövekedésre az autóipar jó teljesítménye mellett véleménye szerint már hatással lehet a belső kereslet meglódulása is, de továbbra is az export lesz a fő húzóerő.
Hozzáfűzte, hogy a jövő évi kilátásokat tekintve bizonytalansági tényező az euróövezeti konjunktúra, valamint a német export alakulása.

FruitVeB: csak 5 százalékos áfával valósítható meg a zöldség-gyümölcs stratégia

 A zöldség-gyümölcs ágazati stratégia - amelynek társadalmi vitája most folyik - csak az ágazatra is alkalmazott 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) mellett valósítható meg - jelentette ki az MTI-nek a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.

Mint Mártonffy Béla hozzátette, több szakérő is úgy véli: a zöldség-gyümölcs ágazatban a legnagyobb a feketegazdaság aránya. Ennek mértéke átlagosan 40 százalék, de időszakonként és termékenként a becslések szerint elérheti akár az 50-60 százalékot is - tette hozzá.

A zöldség-gyümölcs ágazatban örülnek annak, hogy "megtört a jég, és a kormány az élő- és félsertés esetében kipróbálja az 5 százalékos áfa hatását". Az ágazat "sorban áll" az 5 százalékos áfa bevezetése érdekében, hogy csökkenthető legyen ebben a szektorban is a feketegazdaság aránya, megőrizhetők legyenek a munkahelyek, és további újakat is létre lehessen hozni.

A FruitVeB elnöke utalt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elhangzott pénteki kijelentésére, hogy az áfa-csökkentés a munkahelyek megőrzését is szolgálja. A legnagyobb mezőgazdasági munkaadó ágazat a zöldség-gyümölcs szektor - emlékeztetett. Az ágazati stratégia alapján 2014-2020 között ez a mezőgazdasági terület tudná a legjelentősebb munkahelyteremtést megvalósítani.

Az 5 százalékos áfa nélkül az ágazati stratégia nem valósítható meg - vélekedett az elnök. Hangsúlyozta azt is, hogy a zöldség-gyümölcsnek - a többi terméktől eltérően - több mint a felét frissen fogyasztják el, így nem kétséges, hogy az áfa-csökkentés hatása megjelenne a fogyasztói árban. Ezek a termékek ugyanis napi árasak.

A zöldséget és gyümölcsöt feldolgozó ipart is fejlesztené az áfa-csökkentés, kitágítaná a jelenleg beszűkült termékkört, hiszen most csak néhány terméket - például zöldborsót, csemegekukoricát, meggyet és némi uborkát - dolgoznak fel. Így a fogyasztói ár csökkenése áttételesen ezen a területen is megjelenne - húzta alá Mártonffy Béla.

Rejtélyes műszaki hiba a jegybankban

Bezárta látogatóközpontját a Magyar Nemzeti Bank - értesült a Népszava. Az ugyancsak a jegybank Szabadság téri épületében lévő érmeboltot elköltöztették. Az MNB mindezt műszaki hibával indokolja.

Rejtélyes üzemzavar miatt bezárta látogatóközpontját a Magyar Nemzeti Bank. Honlapjukon mindössze annyi szerepel, hogy műszaki okok miatt átmenetileg szünetel a nyitva tartás. Forrásaink szerint azonban más okok állhatnak a bezárás mögött, de ezzel kapcsolatban az MNB-ben hírzárlatot rendeltek el. Az érmeboltot az Éremgyűjtők Egyesületének Liszt Ferenc téri helyiségeibe költöztették.

Természetesen megkérdeztük az MNB kommunikációs osztályát is a történtekről. A bezárás okát és időtartamát firtató kérdésre ezt írták: "A Magyar Nemzeti Bank látogatóközpontja, valamint a látogatóközpont területén található érmebolt 2013. október 14-től átmeneti jelleggel nem üzemel, műszaki hiba fellépése miatt. Mivel pedig a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltja az MNB látogatóközpontjának területén helyezkedett el, és megközelítése kizárólag annak főbejáratán keresztül volt lehetséges, a központ átmeneti jellegű bezárása értelemszerűen az Érmebolt működésére is kihatott." Lapunk viszont úgy tudja, hogy a költözést az érintettek véglegesnek tekintik.

Szerettük volna pontosabban megtudni, mi lehet az a "technikai hiba", ami mindezt indokolja, de erre nem kaptunk érdemi magyarázatot. Az MNB válasza szerint az üzemszünet mögött "olyan műszaki hiba fellépése húzódik meg, amely akadályozza a látogatók zavartalan fogadását".

Az általunk megkérdezettek szerint a munkatársak "házon kívül" nem beszélhetnek a látogatóközpont ügyének részleteiről, a kommunikációs osztály azonban ezt cáfolja. "A látogatóközpont üzemszünetével kapcsolatban hírzárlat nem került elrendelésre, a műszaki hibáról a jegybank a hiba fellépését követően azonnal tájékoztatást adott ki. Az említett műszaki okok elhárítását követően a látogatóközpont ismételten megnyitja kapuit, melynek idejéről az MNB honlapján tájékoztatást teszünk közzé.

A Népszava úgy tudja, hogy valójában Matolcsy György jegybankelnök kívánja átszabni a Szabadság téri székház belső szerkezetét, a "műszaki hiba" csak ürügy az átalakítások végrehajtására.