Oroszország, amely menedéket biztosít a leleplezéseket feltáró Edward Snowdennek, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynükség (NSA) egykori alkalmazottjának, mostanában nemzetbiztonsága érdekeire hivatkozva maga is jelentős lépéseket tesz az adatgyűjtés kiterjesztésére.
A fontanka.ru hírportál tudósított arról, hogy a titkosszolgálat lehallgathatja a telefonbeszélgetéseket, és azokról az illetékesek bírósági határozat nélkül is kötelesek tájékoztatást adni a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB).
Kötelezték a szakembereket, hogy olyan berendezéseket, úgynevezett "fekete dobozokat" szereljenek fel, amelyek lehetővé teszik a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak bármelyik előfizető lehallgatását, mobilüzeneteik ellenőrzését, a telefonálók tartózkodási helyének megállapítását, sőt készülékeik kikapcsolását.
A jogvédők szerint ez sérti az alkotmányt, amely garantálja a beszélgetések titkosságát. 2000-ben az orosz Legfelsőbb Bíróság a jogvédőknek adott igazat, amikor megtiltotta, hogy a szolgáltatók bírósági végzés nélkül információt adjanak ki az előfizetőkről.
A gyakorlat támogatói állítólag arra hivatkoznak, hogy nem sértenek törvényt, csupán a lehallgatás lehetőségét biztosítják arra az esetre, ha ennek meg vannak a törvényes feltételei.A kérdés a közeljövőben az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül.
A neves orosz politikai lap, a Kommerszant november eleji írásából és a NEWS.ru.com hírportál cikkéből kiderül, hogy most arra készül a hatalom, hogy a lehallgatásokat és ellenőrzéseket kiszélesítse, és az adatrögzítést is kötelezővé tegye.
Az operatív nyomozati intézkedések 2008-ban megszületett rendszerén túllépve, a technikai fejlődést követve, a kommunikációs és távközlési minisztérium olyan rendeletet készít elő az év végéig, amelyik 2014. július elsejétől minden internet-szolgáltató kötelességévé tenné adatforgalma rögzítését.
Olyan berendezéseket kellene felszerelniük, amelyek segítségével visszamenőleg legalább 12 órára mindent rögzíteni tudjanak és adatforgalmukat a titkosszolgálatok folyamatosan ellenőrzésük alatt tarthatják.
A közösségi oldalak használóinak telefonszámain kívül a titkosszolgálat hozzájuthat az email és IP-címekhez, és több más olyan adathoz, amely kizárólag egy adott személyhez kötődik.
A rendelet előkészítése végső stádiumában van, egyes szolgáltatók a kommunikációs és távközlési minisztériummal már fel is vették a kapcsolatot, hogy kifogásaikat megfogalmazzák.
A Kommerszant a VimpelCom céget említi ezek sorában. A világ egyik leghatalmasabb távközlési cége több mint 200 millió ügyféllel rendelkezik, négy kontinensen van jelen és többtízezer embert foglalkoztat.
A nemzetközi cég egyik vezetője arra hivatkozik, hogy ez a készülő rendelet is egy sor törvényt sért, ugyanis előírja az adatgyűjtést és megőrzést még a bírósági döntés megszületése előtt.
A céget egyébként nemcsak a törvénysértés zavarja, hanem arra is kíváncsi, ki fogja fedezni a hatalmas kiadást, amellyel az új berendezések beszerzése és felszerelése jár. A cég úgy véli, ezt a kizárólag az orosz államnak kell állnia.
A VimpelCom évi százmillió dollárra becsüli a várható plusz kiadásokat, orosz hivatalnok 300 millió rubelről beszélnek. Ilyen plusz kiadásokkal a kisebb cégek meg sem tudnának megbirkózni.
A Kommerszant értesülése szerint az elképzelés már tavasszal megszületett, és rövid időn belül életbe lép. Jelenleg a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vizsgálja, bár a munkába a szolgálat már korábban bekapcsolódott. Miután itt jóváhagyják, a javaslat a pénzügyminisztériumhoz és a gazdasági minisztériumhoz kerül.
A kormány a "Rosszijszakaja Gazeta" szerint, arra hivatkozik, hogy több jogot kell biztosítani a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak a számítógépes támadások szervezőinek és a hálózatba bekerülő terrorista csoportoknak a felderítésére.
Az Agentura.ru azt is tudni véli, hogy az olimpia vendégeit sem fogják megkímélni az ellenőrzésektől. Több politikus arra hivatkozik, hogy ha életeket menthetnek meg a lehallgatásokkal, akkor nincs kifogásuk az új rendelet ellen. Mások arról beszélnek, amióta használják az internetet, lemondtak arról, hogy titkaik legyenek.
Az osztrák hatóságok is megkezdték a nyomozást az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelései kapcsán. Feltételezések szerint a titkosszolgálat a Bécsi Egyetem által működtetett Vienna Internet eXchange nevű internetes csomóponton keresztül kémkedett. A Profil című lap azt közölte, az üzemeltetőknek nem tűnt fel, hogy bármiféle adatgyűjtési tevékenység történne a csomóponton keresztül, ugyanakkor nem zárták ki ennek lehetőségét. A központhoz mintegy 120 nagyvállalat csatlakozik.
A Zöldek európai parlamenti frakciója időközben felszólította az Európai Bizottságot arra, tegyen lépéseket Nagy-Britannia ellen. Az indoklás szerint a GCHQ titkosszolgálat egyértelműen megsértette az Unió alapjogait, visszaélt más EU-s tagországok bizalmával - közölte a frakció belügyekért felelős szóvivője, Jan Philipp Albrecht. Úgy véli, London ellen kötelességszegési eljárást kell indítani. Albrecht az EU tagállamait tétlenséggel vádolta.
Az illetékesek azzal nyugtatják a szolgáltatókat, hogy az adatokkal való visszaélés miatt nem nekik kell a felelősséget vállalniuk, hanem azoknak, akik azokat felhasználják. Mindez azonban a jogvédőket a legkisebb mértékben sem nyugtatja meg.
2017-ig szeretnék létrehozni azt az internet hálózatot, amelyik kizárólag az állami hivatalok rendelkezésére áll, és nagyobb védelmet biztosít minden külső támadással szemben, különösen a legérzékenyebb területeken.
Olyan személyzet működtetné ezt a rendszert, amely minden tekintetben a legmegbízhatóbb emberekből áll, és olyan technikával rendelkezik, amellyel a hackertámadások kivédhetőek.
