Magas összegről kaphat számlát a jövőben az a külföldön munkát vállaló magyar, aki itthon kíván bármiféle gyógykezelést igénybe venni - áll egy új törvénymódosító javaslatban, amelyet a Napi Gazdaság ismertetett a minap. A kabinet bizonyos egészségügyi jogszabályokon változtatna úgy, hogy a külföldön munkát vállalók érvénytelen taj-kártyával igénybe vett kezeléseit a betegekkel fizettessék ki. Az illetékes tárca a "rendszerben lévő lyukakat" tüntetné el a lépéssel.
A tartósan külföldön dolgozók közül sokan nem is tudnak arról, hogy ki kell jelentkezniük a hazai egészségbiztosítási rendszerből, mivel egy másik tagállamban rendelkeznek biztosítással. Már eddig is úgy szólt a szabály, hogy a határainkon kívül dolgozó magyaroknak a külföldi biztosítási jogviszony kezdetétől számítva nem kellett, és nem is szabadott járulékot fizetniük Magyarországon. A munkavégzés kezdetétől számított 15 napon belül be kellett mindezt jelenteniük az OEP-nél, ha pedig ezt elmulasztották, akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhattak rájuk - noha ezt információink szerint szinte soha nem érvényesítették velük szemben. Főként azokkal szemben nem, akik - miután azt sem kellett bejelenteni, hogy ideiglenesen külföldön tartózkodnak - rendszeresen fizették a havi egészségügyi szolgáltatói járulékot. Ha viszont ezt nem fizette, és a külföldön biztosított, állandó magyar lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár ideiglenesen itthon tartózkodott, csak akkor volt jogosult teljes körű ellátásra, ha volt a külföldi egészségbiztosító által kiállított igazolása. Ha nem rendelkezett igazolással vagy nem volt bejelentett lakhelye, akkor Magyarországon csak az orvosilag szükséges ellátásokat vehette igénybe.
Az új javaslat értelmében azonban ezentúl ezekért is fizettetne a kormány a külföldön dolgozókkal. Aki ugyanis külföldön szerez egészségbiztosítást, úgy kell kezelni, mint egy külföldit, így csakis EU-kártyával részesülhet majd előre nem tervezett ellátásokban, más kezelésekre pedig egyáltalán nem lehet jogosult itthon. A Napi Gazdaság szerint annak, aki a már nem érvényes taj-kártyáját próbálja meg használni, a kezelés költségeit meg kell térítenie az egészségbiztosítási alapnak - ezt utólag számlázza majd ki a társadalombiztosító.
A tb-rendszer kialakítása minden állam belügye, ugyanakkor az unió törekszik a tagállamok szabályozásának összehangolására. A fő szabály szerint az EU-ban minden munkavállaló csupán egyetlen államban lehet biztosított, azaz egy tagállamban kell járulékokat fizetnie. Ugyanakkor az EU területén egy járulékfizető állampolgár elvileg bármely tagállamban jogosult az ellátásra, hiszen hatályba lépett a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv - a magyar fél is az utóbbi hetekben ültette át a hazai jogrendbe ezt. Eszerint október 25-től az európai uniós polgárok más országokban is kérhetik a gyógykezelésüket, ha például a túl hosszú várólisták miatt otthon nem tudják ellátni őket. A magyar egészségbiztosítónak pedig ki kell fizetnie az itthoni gyógykezelés erejéig a számlát. Éppen ezen elv ismeretében igazán érthetetlen, hogy az Orbán-kormán miért éppen most, és miért ilyen módon "lökné ki" a rendszerből a külföldön dolgozókat, és fizettetne velük súlyos, akár milliós összegeket a hazai orvosi ellátásért.
A Napi Gazdaságot a szaktárca és az OEP arról tájékoztatta, hogy eddig több mint 30 ezren jelentkeztek ki a hazai tb-rendszerből. Ennél azonban lényegesen többen veszíthetik el a közeljövőben a hazai ellátásokra való jogosultságukat. A munkanélküliség, a kedvezőtlen munkakörülmények és a bérek reálértékének csökkenése miatt ugyanis egyre több magyar keres munkát az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb országaiban. A különböző statisztikák azt is kimutatták, hogy sokan éppen az Orbán-kormány hatalomra kerülését követően mentek el Magyarországról. Nem ez az első eset, hogy a Fidesz célkeresztjében azok vannak, akik 2010 óta külföldre "menekültek".
Különadót terveztek
Tavaly felmerült, hogy különadót vetne ki a kormány azokra a külhoni munkavállalókra, akik rendelkeznek Magyarországon állandó, bejelentett lakcímmel. Noha a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadott egy furcsa hivatalos cáfolatot, és azóta hallgatnak a tervről, 2012 februárjában Szombathely KDNP-s polgármestere nyilvánosan elismerte, hogy a kormány komolyan fontolóra vette az úgynevezett "szolidaritási adó" kivetését. Puskás Tivadar azt mondta, a terv még embrióállapotban van, de a szándékot nem cáfolta. Már akkor is egyértelmű volt - noha az NGM ezt igyekezett cáfolni közleményében -, hogy az új adó bevezetésének jelentős akadálya lehet, hogy az Unió tiltja a kettős adóztatást, ráadásul Magyarország több mint ötven állammal kötött erről szóló egyezményt. Ahhoz tehát, hogy az Orbán-kormány bevezesse ezt a külön sarcot, ezeket az egyezményeket kellene megszegnie, valamint a nemzetközi jogot áthágnia.
Eltérően kezelt választók
Nemcsak a terv szintjén diszkriminálta azonban az Orbán-kormány a külföldön dolgozókat a választójog ügyében. Az új választási eljárási törvény szerint ugyanis a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön élő magyarok kizárólag személyesen adhatják le voksukat az illetékes konzulátuson, míg az állandó hazai lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok, jellemzően a szomszédos országokban élő, az állampolgárságot az elmúlt években szerző magyarok levélben is szavazhatnak. Emlékezetes: 2010-ben nem sok külföldön lévő magyar élt a külképviseleteken való szavazás lehetőségével, összesen csak 8807-en regisztráltak közülük, és 6851-n mentek el tényleg voksolni. De már ekkor is komoly sorban állásokról és az ügyvitel akadozásáról szóltak a híradások, így egyértelmű, hogy a külképviseletek nyitva tartási ideje és személyzeti felkészületlensége komoly akadályt jelenthet a választásban. Vélhetően ez az oka annak, hogy - mint megírtuk - egyes külképviseletek épp arra buzdítják a helyben dolgozó magyarokat: mondjanak le magyarországi lakcímükről, legyenek inkább teljesen külhoni szavazók, mert akkor levélben is voksolhatnak.
Egyre többen mennek
A külföldön dolgozó magyarok számáról szóló, a GKI Gazdaságkutató és a KSH által közölt statisztikai adatok szerint mintegy 350 ezer magyar ment külföldre dolgozni, akik közül minden második ember az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után döntött úgy, elhagyja Magyarországot. Más becslések szerint ma már mintegy 300 ezren az Egyesült Királyságban, 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában dolgoznak, és körülbelül 50 ezer magyar él és dolgozik a többi uniós tagállamban. Ezt az egyre duzzadó választói csoportot az Orbán-kormány kizárólag a foglalkoztatási adatok kozmetikázásában tekinti magyarnak.
