Előfizetés

Repült a sült libánk Londonba

B.T.
Publikálás dátuma
2013.11.12. 06:13
A gasztronómiai különlegességek mellett a kulturális étlap is gazdagnak ígérkezik FOTÓ: K 2 PRESS
Ellepik a libák a Nemzeti Múzeum kertjét a héten, mégsem lesz gágogástól hangos a patinás helyszín. A madarak ugyanis sülve-főve várják a Márton- napi vígasságok résztvevőit. Az ízletes szárnyas talán majd újra annyira népszerű és ismert lesz, mint a múlt század ’30-as éveinek derekánvégén, amikor repülőgépen szállították Kecskemétről az agyagtálban sült libát a Ritz Szállóba.

Majd' kétszázan kínálják majd a különféle libaságokat, illetve a szárnyas húshoz illő borokat, pálinkákat a november 15-17. közötti hétvégén a Nemzeti Múzeum kertjében. A liba gasztronómiai különlegességei mellett pálinka udvar, borterasz, kézműves söröket kínáló sörkert - a Magyarországon eddig kevésbé ismert forralt sörrel is - várja az érdeklődőket, de lesz a kultúrának is fő utcája.

A liba-adagok átlagosan 1500 forintba kerülnek majd, de a széles választékban természetesen ennél olcsóbb és drágább teremékeket is találni majd.

A Márton napi Hungarikum Ünnepen  a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében olyan érdekességeket kóstolhatnak meg a vendégek, mint a libazsírban sült liba alakú lángos, töltött libanyak, libamáj több mint százféleképpen elkészítve, libaburger, tökös-libás-muffin, libamájas-hagymalekváros rétes, libaleves, lúdpecsenye, ludaskása, egészben sült kemencés liba, köleses libamájhurka, libakolbász és libaszalámi. A libaságok mellett különféle egyéb húsból kolbászokat is hoznak a termelők.

A szervezők nem titkolt célja egyebek mellett a liba fogyasztás népszerűsítése. Nem könnyű feladat, hiszen rendkívül nagy hagyományai voltak ennek a szárnyasnak, illetve a belőle készült termékeknek.

Jó példa erre, hogy a híres londoni Ritz Hotel igazgatója a múlt század '30-as éveiben Magyarországon járt és Kecskeméten megkóstolta az agyagtálban, kemencében májával sült libát.

Ez olyan mély hatást gyakorolt rá, hogy elhatározta, ilyet a vendégeinek is felszolgál, de az eredeti helyszínről, szó szerint azon melegében. Az elhatározást tett követte, és 1936-38 között, amíg a háború előszele miatt le nem állították a polgári repülést Európában, lelkes kecskeméti sportrepülők rendszeresen repülőgépen szállították a helyi kemencés sült libát a londoni Ritzbe.

Az út akkor 8 órán át tartott, de az agyagtálat és a libát úgy csomagolták, hogy a világbirodalom fővárosának akkor legelőkelőbb szállodájába melegen érkezett a különleges csemege.

Majd' 80 évvel ezelőtt Rolls-Royce vitte a repülőtérről a Ritzbe a kecskeméti sült libát. Ennek állítanak emléket azzal, hogy a múzeumi rendezvényre is a királyok autója, az autók királya szállítja a kései utódok kemencés libáját.

A testi töltekezés mellett a szellemet is jól lakathatják majd az érdeklődők. Egyebek mellett megismerkedhetnek a Márton napi népszokásokkal, hiszen a középkorban is roppant népszerű volt az egykori Savariában, a mai Szombathelyen 316-ban született későbbi szent.

A panonnhalmi apátság is a Szt. Márton-hegyén állt, áll. Szegény szárnyasok tömeges halálát is a nevezett szent okozza évszázadok óta. Amikor ugyanis Tours püspökének akarták megválasztani, a szerénységéről híres Márton elbújt egy libaólban. A tájékozatlan szárnyasok azonban nem látva a jövőbe, hangos gágogásukkal elárulták búvóhelyét.

A különböző Márton napi népszokásokat és egyéb kultúrális értékeket meghívott közgyűjtemények mutatják be. A zenekedvelők találkozhatnak a fiatal dzsessz énekessel, Keresztes Noémival.

A péntek esti nyitókoncertet a Vajda Gipsy Band és japán vendéghegedűse adja. November 16-án szombaton a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai délután előadásokat tartanak. A Márton napi esemény idején a közgyűjtemény valamennyi állandó kiállítása ingyenesen látogathtó. A rendezvény gyermekprogramokkal várja a legkisebbeket.

Közpénzből vakációztak a képviselők

Egyhetes olaszországi vakációra utazott Nyírlugos város képviselő-testülete, az úti- és szállásköltséget az önkormányzati pénzből fizették - számolt be a Blikk. A polgármester és a képviselők hozzátartozóikat is vihették magukkal. A település 40 fős iskolabuszával összesen tizenhatan mentek Rómába és más városokba, az út 2,4 millió forintba plusz az üzemanyagköltségbe került.

Alig egy éve még Nyírlugos volt az egyik legjobban eladósodott település Magyarországon, több mint egymilliárd forintos tartozását az állam az év elején átvállalta. A Fidesz-KDNP-s Hovánszki György polgármester szerint az utazással minden rendben van, hiszen a külföldi úttal a tiszteletdíj nélkül, ingyen dolgozó képviselők eredményes munkáját köszönték meg. Az útra a képviselők, valamint a jegyző is vihette házastársát, és egy idegenvezető is velük tartott, hogy kalauzolja a társaságot. Mint a polgármester elmondta, programjában azt ígérte választóinak, hogy a képviselő-testület tagjai díjazás nélkül végzik majd munkájukat, ezzel húszmilliót spórolnak, de cserébe tanulmányutakkal "bővítik látókörüket". Voltak Firenzében, Rómában, a Vatikánban, Assisiben és Nápolyban is. Állítása szerint nem kocsmáztak és szórakoztak, viszont látták, hogyan működnek a Nyírlugosnál nagyobb városok, milyen az ottani egészségügy és közbiztonság. "Nagyon sok mindent tapasztaltunk, és ez szükséges, hogy felkészültek legyünk" - mondta -, és Széchenyi Istvánt hozta példaként, aki azt tanácsolta honfitársainak, hogy utazzanak, lássanak világot, utána pedig itthon hasznosítsák a látottakat. Ez egyébként a második külföldi útjuk ebben a ciklusban. Két éve Szlovákiában, Lengyelországban és a Baltikumban szereztek hasonló tapasztalatokat.

Két éve novemberben tizenkét kormánypárti megyei közgyűlési elnök utazott az Európai Régiók Közgyűlésének azori-szigeteki rendezvényére, többen családtagjuk, illetve mások kíséretében érkeztek az Atlanti-óceánon található, Portugáliához tartozó szigetekre. A közgyűlési elnökök útját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége közpénzből fizette, a botrány kirobbanását követően az útiköltséget és a felvett napidíjakat jótékonysági célra ajánlották fel a résztvevők.

Maffiaállam és magyar polip

Publikálás dátuma
2013.11.12. 06:10

"Azzal, ami ma Magyarországon van, a külföldi megfigyelők nemigen tudnak mit kezdeni, műszavakat, kliséket, hasonlatokat alkalmaznak. Ezt tette, teszi a magyar nyugatos, vagyis a liberális demokrácia értékeivel azonosuló értelmiség zöme is, velem együtt. Csak lassan bontakozott ki az a felismerés, hogy a mai magyar hatalmi rendszer önálló példány, nem másolat, nem a liberális demokrácia torzulata, betegsége, hanem éppenséggel az ellentéte; egy másik eszme megvalósulása, nem útközbeni botlás, hanem úti cél." Mindezt Konrád György írja a Magyar polip. A posztkommunista maffiaállam című kötet előszavában.

A már a boltokban is megvásárolható, a Noran Libro Kiadó gondozásában megjelent könyv címadó tanulmányát a kötet egyik szerkesztője, Magyar Bálint jegyzi. Rajta kívül húszan - liberális értelmiségiek - vállalkoztak arra, hogy saját területükön elemezzék az Orbán-kormány működését - a jogállam lebontásától a gazdaságpolitikán keresztül a média elfoglalásáig. A szerzők között szerepel Szelényi Iván, Ara-Kovács Attila, Csepeli György, Fleck Zoltán, Bárándy Péter, Csillag István, Várhegyi Éva, Juhász Pál, Gábor György. A könyv társszerkesztője és a szövegek gondozója Vásárhelyi Júlia.

Konrád szerint a Magyar Bálint által leírt modell - Magyarország ma "posztkommunista maffiaállam" - a hatalom és a személyes vagyon együttes koncentrációjával jellemezhető, amely nem a nyugati modell keleties regressziója, hanem a 2010 után uralomra került és jobboldali populistaként jellemzett Orbán-rezsim szisztematikusan megvalósuló terve. "Társadalomszobrászat, egy új osztály teremtése" - teszi hozzá az író, aki úgy véli, "a Fidesz a kommunisták által államosított tőkét nem visszaadni akarta eredeti tulajdonosainak vagy azok utódainak, hanem megszerezni, a törvényesség látszatával saját, személyes tulajdonává varázsolni, és nemcsak a hatalom nélküli tulajdonos, az államtól független civil polgár státusában, hanem a politikai uralom tartós birtokosaként". Új osztály születik, amelyben a zsarnokság és a gazdagság egyesül és Konrád szerint ezért beszél joggal a kötet maffiaállamról.

A "magyar polip" és a "maffiaállam" kifejezéseket Magyar Bálint már az első Orbán-kormányra is használta. Ebben a kötetben Magyar kifejti, miért pontosabb e fogalmak használata, mint például történelmi analógiákkal körülírni a Fidesz kormányzását. Mint kifejti, a "posztkommunista maffiaállam" kifejezésben "a posztkommunista a keletkezésének körülményeire és kiinduló feltételeire utal, vagyis arra, hogy ez az állami tulajdon monopóliumával párosuló egypárti diktatúra bomlása nyomán létrejövő rendszer". A "maffiaállam" pedig e rendszer működésének természetét határozza meg. Magyar Bálint szerint "ami nálunk 1998 és 2002 között elindult, majd 2010 óta kiteljesedik, azt leginkább az egykori Szovjetunió utódállamainak többségében történtekkel lehetne rokonítani, csak a rendszerváltás óta nálunk bejárt - politikai evolúciós - út volt más. Magyarország esetében tehát nem pusztán torzult, csonkolt vagy deficites demokráciáról van szó, hiszen az még mindig demokrácia lenne, ha korlátozott is." A "maffiaállam" ugyanis nem fér bele a demokrácia és a diktatúra viszonyát tárgyaló hagyományos értelmezési keretbe, a "magyar polip, a szervezett felvilág egészen más minőség, amit egy újfajta magyarázó keretben lehet csak leírni.

A kötet nyitó tanulmányában erre az értelmezésre tesz kísérletet Magyar Bálint, a többi tanulmány mintegy árnyalja, kiegészíti a képet. Magyar szerint a maffiaállam megnevezés korántsem indulati, publicisztikai jellegű, hanem az új hatalmi elit lényegi vonására, szerveződési természetére, rendjére utal. Ez pedig elsősorban abban különbözik más, hasonló rendszerektől, "hogy - mint a maffiában szokás - alapvetően családi, illetve a közös üzlet által megpecsételt fogadott családi kapcsolatrendszer révén épül fel". E szervezethez pedig "rokoni és lojalitási szálakon keresztül újabb és újabb családok kapcsolódnak, amelyek a Családfőtől kiinduló, erősen hierarchikus, piramisszerű engedelmességi rendbe tagozódnak". A maffiaállam szerinte nem más, mint "a patriarchális Család(fő) jogosítványainak érvényesítése nemzeti szinten a demokrácia intézményrendszerének kulisszái között az államhatalom megszállásával és annak eszköztárával. A Keresztapa számára az uralom, a vezetés mintáit tekintve a patriarchális család, a porta, a birtok és az ország izomorf fogalmak." És innen érthető meg a maffiaállam nacionalizmusa is, amely így "a nemzetből történő kirekesztése mindazoknak, akik nem részei a fogadott családnak, vagy nincsenek a vazallusi rendben az alá betagozva".