Molnár Richárd;
Beírók;rektor;felsőoktatás;törvény;kancellár;irányítás;
2013-11-12 06:13:00
Bár a rektorokat az intézményi szenátusok választhatnák - de továbbra is a köztársasági elnök nevezné ki őket -, viszont szinte minden, lényegi döntésben vétójogot kapnának a kancellárok.
Aggályosnak nevezte lapunknak Manherz Károly, hogy a törvénytervezet a jövendő kancellártól nem követelné meg a gazdasági-pénzügyi végzettséget, ha alkalmaz maga mellett egy ilyen képesítéssel rendelkező szakembert. A volt felsőoktatási államtitkár kifejtette, hogy az egyetemek és a főiskolák gazdasági tanácsaiba - a jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által - kinevezett gazdasági főigazgatók az általános gyakorlat szerint mindig rendelkeztek közgazdasági, pénzügyi végzettséggel. Ráadásul a mindenkori miniszterelnök, illetve szakminiszter által kinevezendő kancellár jogköre jóval szélesebb lesz, mint a főigazgatóké, hiszen például a rektor semmilyen javaslatot nem vihet addig a szenátus elé, amíg a kancellár nem ellenjegyzi azt. Manherz egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy az intézmények autonómiája jelentősen csorbul majd. Bár a jogszabálytervezet szerint a szakmai jellegű döntések joga a rektorok kezében marad, valójában minden szakmai döntésnek van gazdasági vonatkozása is - tette hozzá a volt államtitkár.
A tervezet fontosabb pontjai
- Négy intézménytípus: nemzeti tudományegyetem, egyetem, főiskola és közösségi főiskola
- Az intézmények rektorait a szenátus választja
- Az intézmények gazdasági irányítását a kancellárok veszik át; állami egyetemekre a miniszterelnök, állami főiskolákra a szakminiszter nevezi ki őket öt évre
- A kancellár megvétózhatja "az intézmény gazdálkodását veszélyeztethető" rektori vagy szenátusi döntéseket
- Felsőoktatási tanári és kutatói munkakörökben legfeljebb 70 éves korig lehet dolgozni