Budapest;Horváth Csaba;Tarlós István;aktivisták;hajléktalanok;MSZP-frakció;élőlánc;A Város Mindenkié;

2013-11-15 06:13:00

Tiltott zóna lett fél Budapest

Alig maradt hely Budapesten, ahol még megtűrik az utcán a hajléktalanokat. Pedig civil aktivisták élőlánccal és énekléssel órákra blokkolták a fedél nélkülieket kriminalizáló és a város forgalmasabb területeiről kitiltó határozat elfogadására készülő közgyűlést. Ám végül a főpolgármester rendőrökkel vitette ki őket. Ezután a Fidesz és a Jobbik megszavazta a rendeletet. Több kerület is tiltást kért saját területére, még az MSZP-s vezetésű Angyalföld is.

A főváros külső kerületeinek egy részén és bizonyos járdaszakaszokon lehet a jövőben csak "hajléktalankodni", miután - élve a törvényi felhatalmazással - a fővárosi közgyűlés rendeletben nyilvánította jogellenesnek, ls megtiltotta az életvitelszerű közterületi tartózkodást Budapesten.

A határozatot több órás vita és jókora botrány után a Fidesz és a Jobbik 21 igen szavazatával fogadták el, az MSZP és a PM 12 politikusa nemmel szavazott.

A döntést zárt ülésen hozták, miután Tarlós István főpolgármesternek elfogyott a türelme és a reggel óta az ülésteremben élőláncot alkotó, hangosan éneklő civil aktivistákat a készenléti rendőrséggel távolíttatta el a teremből.

A Város Mindenkié szervezet aktivistái ugyanis hosszú órákig sikeresen blokkolták az amúgy határozatképes tanácskozását.

Tarlós emiatt egy időre be is rekesztette az ülést, amire eddig csak egyszer volt példa: évekkel ezelőtt - szélsőjobbos demonstrálók miatt - Demszky Gábor zárta le így az ellehetetlenült közgyűlés munkáját.

A végül megszavazott rendelet alapján a fedél nélkül élők számára "tiltott terület" lesz nemcsak a főváros világörökségi része, vagyis az Andrássy út és környéke, hanem a tömegközlekedési járművek megállói, a vasútállomások, a Liszt Ferenc repülőtér és a Népliget teljes területe.

Ugyancsak tiltott zónának számít 29 kiemelt aluljáró és azok 50 méteres körzete, hidak és felüljárók, továbbá a kerületek saját javaslataira bekerült terek és utcák.

A tilalom kiterjed a játszóterekre, temetőkre, és az oktatási intézmények 100 méteres körzetére is. A szigorú, civilek által sokat és régóta bírált tiltó szabályról Tarlós egyébként azt mondta: a kritikák súlyosan demagógak, és sajnálja, hogy egyesek megpróbálnak politikai hasznot kovácsolni a kérdésből, olyat azonban nem mondanak, ami a megoldás irányába vezetne.

"Manipulatív aljasság, hogy üldözzük a hajléktalanokat" - tette hozzá a főpolgármester. Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető arról beszélt: ugyan nem ért egyet a még szigorúbb tiltást beterjesztő XIII. kerületi MSZP-s polgármesterrel, de ez nem menti fel a főváros és az Országgyűlés fideszes többségét.

A politikus szerint a rendelet csak "el akarja tüntetni a hajléktalanokat". Somfai Ágnes, a PM fővárosi politikusa embertelennek, feleslegesnek és betarthatatlannak nevezte a határozatot.

A hajléktalanokat kitiltó rendelet ellen a közgyűlésben demonstrálókat szóbeli figyelmeztetésben részesítette a rendőrség jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt - közölte az ORFK.

Pályázatok másfél évre

Másfél éves időtartamra írta ki a közgyűlés a Vígszínház és Budapesti Operettszínház főigazgatói pályázatát. A pályázatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján való megjelenést követő 30 napon belül lehet beadni, a tárcának 60 napja van a döntésre.

Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója lapunknak elmondta, pályázik. Eszenyi Enikő korábban úgy nyilatkozott, ismét pályázik a Vígszínházra, kihívója Balázs Péter pedig azt mondta, még fontolgatja a megmérettetést.

Ismert, a korábbi pályázatot eredménytelenné nyilvánították, mert a fővárosi vezetés úgy vélte, pénzügyileg egyik pályázat sem volt megalapozott, mert az üzleti tervekben mindkettő növekvő fővárosi támogatással számolt, pedig erről egyelőre szó sincs.

A döntéshez hozzájárulhatott, hogy Balázs késve adta le üzleti tervét. Az új kiírás a hiánypótlást már nem engedélyezi.

Döntött a közgyűlés arról is, hogy a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatói pályázatát az egyedüliként induló, Farbaky Péter művészettörténész nyerte meg, aki 2001 és 2010 között a BTM Kiscelli Múzeumát vezette, majd a BTM főigazgató-helyettese lett.

Tarlósnál is szigorúbb a XIII. kerület

A fővárosi közgyűlésen történtekhez hasonló események játszódtak le az MSZP-s vezetésű XIII. kerület testületi ülésén is tegnap, mivel Angyalföldön még a fővárosénál is szigorúbb rendelkezést akartak hozni - Tóth József polgármester javaslatára.

Az Alkotmány Nem Játék nevű szervezet aktivistái tiltakoztak az ülésteremben, de akciójuk csak részsikert hozott.

Bár Tóth József polgármester úgy döntött, hogy a testület nem szavaz a napirendi pontról, hanem majd később újratárgyalják, ez csak azért történt, mert a főváros közben úgy fogadta el az angyalföldi szabályozást, hogy tilos lesz hajléktalanként élni a kerületi felügyeletű tiltott közterületek 100 méteres körzetén belül, holott az önkormányzat 200 méteres határt javasolt.

A polgármester - aki többször megszakította az ülést és kilátásba helyezte, hogy eltávolíttatja a tiltakozókat - közölte: nem fogadják el így a rendeletet, javaslatukat újra benyújtják a fővárosnak.

Vitézy marad, a bérletek ára nem

Elutasította a közgyűlés a Jobbik javaslatát, hogy mentsék fel Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatóját.

A párt indoklása szerint "három évig gyakorolhatott egy világváros élén Vitézy Dávid és Tarlós István, előbbi ez idő alatt bebizonyította alkalmatlanságát", például azzal, hogy úgy akarja rávenni az autósokat a közösségi közlekedés használatára, hogy "pokollá teszi" az életüket.

Javaslatuk elbukott, pedig Vitézy és Tarlós kapcsolata korántsem feszültségmentes: a főpolgármester az utóbbi két hónapban kétszer is nyílt levélben utasította például a közlekedési dugók felszámolására a BKK-vezért.

Vitézy tehát marad, a BKV-bérletek ára viszont változik. Az átlagosan 10 százalékos csökkentésről Tarlós István és a fideszes Németh Szilárd csepeli polgármester - egyben kormányzati rezsicsökkentés-felelős - javaslatára egyhangúan döntött a testület.

Eszerint januártól a felnőtt havi bérlet 10500 forint helyett 9500-ba, a tanulóbérlet 3850 helyett 3450-be, a nyugdíjasbérlet 3700 helyett 3330 forintba kerül majd.

Az előterjesztők szerint ez 800 ezer embert érint, akik évente tízezer forintnál is többet takaríthatnak meg. Arra azonban nem adtak választ, hogy a BKV évi többmilliárdos bevétel-kiesését miből pótolnák.