Hetek óta érlelődött annak bejelentése, hogy Magyarország kiadta a mandátumot négy globális nagybank számára egy 10 éves dollárkötvény kibocsátására. Az állampapír árazása úgy alakult, hogy az az azonos futamidejű amerikai kötvény 2,7 százalékos hozamát, 325 bázisponttal (plusz 3,25 százalék) meghaladja.
Ez a 5,95 százalékos körüli hozam mintegy kétszerese annak az IMF-kötvényének, amelyet 2013-ban - nemzeti büszkeségből - idő előtt visszafizetett az Orbán-kormány. De nem csak ennél kerül többe, hanem a hasonló nagyságrendű februári kibocsátásnál is, ahol ugyan magasabb, 345 bázispontos volt a felár, de a hozam pedig 5,37 százalékos lett, mert azóta jelentősen megemelkedett a dolláralapú hozamkörnyezet. (Most jelentős 10 milliárd dollárnál nagyobb volt a kereslet, de a kormány csak 2 milliárd dollárt fogadhat el.)
Így bebizonyosodik a mérvadó közgazdászoknak az az álláspontja, hogy a Fidesz-kormányzat, amely dicsőségesnek tartja az IMF-kölcsöntől való megszabadulást, "mindössze" annyit tett, hogy egy olcsóbb kölcsönt drágábbra cserélt, ezzel is növelve az állam adósságszolgálati terheit. Az azonban kétségtelen tény, hogy amikor idén tavasszal - 21 hónap után - Magyarország visszatért a devizapiacra, ez kétségtelenül sikerként volt értékelhető. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy amíg az amerikai likviditásbővítő program havi 85 milliárd dollárja "keresi a helyét", addig ez a magyar állampapírok lejegyzését kedvezően érínti.
Magyarországon a legbiztosabb forintbefektetést a magyar állam tudja biztosítani - érvelt a hazai hiányfinanszírozás mellett Borbély László András. A közszolgálati televízió hétfő reggeli műsorában az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese egyúttal nem mulasztotta el megemlíteni azt sem, hogy a saját deviza mindig sokkal jobb, mint a külföldi, mert ilyenkor nincsen árfolyamkockázat. Viszont mindig mérlegelni kell, hogy mekkora a belső vásárlóerő. Mivel Magyarország tőkeszegény ország, történelmileg ezért úgy alakult, hogy van egy jelentős külső adósságunk, de arra kell törekedni, hogy ez a külső finanszírozás minél kisebb legyen – érvelt tette az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Ehhez hozzáfűzte: az ország fizetési mérlege az elmúlt 3 évben végig aktívumot mutatott, vagyis Magyarország finanszírozta a külföldet, hiszen a külföldi tőke vonódott ki, ezzel párhuzamosan a külföldi hitelezés, eladósodás csökkent – emelte ki Borbély László András.
Szakértők szerint valójában nem 3 éve, hanem már 2009. első negyedévétől pozitív a fizetési mérlegünk, vagyis a gazdasági válság mélypontján az előző kormány képes volt a mérlegtöbbletet elérni. A külföldi tőke kivonódásának oka, pedig a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatatlansága és a jogbizonytalanság a különadók és a bankadó volt. Borbély László András is megemlítette: mivel a lakossági állampapírok kamata kedvezőbb, mint a hagyományos bankbetéteké, így folyamatosan áramlanak át a megtakarítások a kötvényekbe.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 harmadik negyedévének végén a GDP 79,7 százaléka volt (23088 milliárd forint) - jelentette hétfőn a Magyar Nemzeti Bank. Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 284 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 123 milliárd forinttal növelte. Az államadósság az elmúlt két negyedévben csökkent. Az idei első negyedév végén 82,3, a második negyedév végén 81,1 százalékon alakult. Utoljára a tavalyi év utolsó negyedévében volt 80 százalék alatt a GDP-arányos államadósság, vagyis most éppen tartunk, mint 2012 végén. Az államadósság csökkentése, tehát továbbra sem sikerül, a helyzeten a kibocsátandó dollárkötvény ismét rontani fog..
