Gigabírság a bankoknak - A külföld is csak "néz bután"

A nemzetközi pénzvilágot is felháborította a döntése, amellyel minden idők legnagyobb mértékű, közel kilenc és fél milliárd forintos bírsággal sújtotta a hazai bankvilág csaknem egészét. A londoni Financial Times tegnap megjelent cikkeinek írója megállapítja, hogy az "Orbán-kormány büntetőintézkedéseit szenvedik el a bankok."

"Ha a magyar bankárok azt gondolták, hogy a dolgok már nem lehetnek rosszabbak, bizony rosszabbak lettek" írja a Financial Times tegnap megjelent számának egyik szerzője. A cikk annak kapcsán született, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 11 bankra közel kilenc és félmilliárd forintos bírságot vetett ki, arra hivatkozva, hogy a hazai bankszektor több mint 90 százalékát kitevő hitelintézetek kartellt alkottak a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének engedélyezését követő napokban. A kartel a "vád" szerint azt szolgálta, hogy a forinthitelkamatok megemelése és más módszerek révén minél kevesebb ügyfél vegye igénybe a hitelkiváltó hiteleket.

A pénzvilágban meghatározónak számító napilap által megszólaltatott banki bennfentesek megdöbbenésüknek adtak hangot, illetve szörnyűségesnek, rémálomnak, sőt hülyeségnek titulálták a döntést. A bankokat megdöbbentette a döntés - utalt a történtekre Financial Times. A lap újságírójának egy banki bennfentes úgy fogalmazott, még magukhoz kell térniük a sokkból, annak fényében, hogy a szektor veszteséget produkál, ugyanis "a döntés szörnyű."

A Financial Times szerint érthető reakció ez, hiszen három éve a 2010 tavaszán hivatalba lépett Orbán-kormány büntető intézkedéseit viselik a bankok. A Financial Times azt írja, hogy olvasóit zavarba hozhatja, hogy játszhattak össze egy kartellben a bankok a hitelezés visszafogása érdekében, hiszen a bankok éppen a hitelezésből élnek. Normál körülmények között valóban így van ez, de a 2011-es végtörlesztés idején, amikor a hitelek kedvezményes árfolyamon történő visszafizetése révén vesztettek a bankok, a GVH álláspontja szerint mégis összejátszottak a megnövekedett hitelkereslet visszafogása érdekében - írja a londoni lap.

A bankoknak a büntetést 30 napon belül be kell fizetniük. Elvileg egy a GVH által eljárás alá vont és elmarasztalt vállalkozásnak lehetne módja arra, hogy a befizetés végrehajtásának felfüggesztését kéri a bíróságtól, ezzel azonban a bankok aligha fognak élni - mondta egy banki ügyekben járatos jogász, mert részletes indoklásukban be kellene mutatniuk, hogy a bírság ellehetetleníti működésüket, márpedig ez nem áll fenn.

A szakjogász számára egyértelmű, hogy nem valósult meg kartell, így minden bizonnyal egy újabb bankellenes döntést hozatott a kormány. A kartell feltételezi az összefonódást - mondta az ügyvéd, és azt hogy esetünkben mondjuk azonos mértékű, egyszerre végrehajtott kamatemelés történt. Az eljárás alá vont és megbüntetett bankok magatartására azonban - a GVH állításával szemben - az volt jellemző, hogy különféleképpen próbálták orvosolni a kormány által rájuk kényszerített, és 370 milliárd forintos veszteséget okozó döntést. Volt olyan pénzintézet, amelyik kisebb mértékű kamatemelést hajtott végre, de olyan is, amelyik nagyobbat, sőt kamatcsökkentésre is akadt példa. Mások új - a többiekétől kondícióiban - eltérő termékkel jelentek meg. Vagyis az árkartell alapvető kritériumai nem teljesülnek.

Bár konzervatívnak állítják be, a magyar miniszterelnök észrevehető hajlamot mutat a vállalkozások állami kontroll alá vételére, és nem csinált titkot abból, hogy a bankszektor "legalább 50 százalékát" helyi tulajdonban szeretné látni. A kormány politikája - és az állami intézmények - ebbe az irányba terelik a bankok külföldi tulajdonosait, akiket felbosszantott az elmúlt három év vesztesége - írja a Financial Times, amelynek másik cikke szerint egy neve elhallgatását kérő, bankszektort jól ismerő bennfentes negatív meglepetésnek, rémálomnak, és a bankok profitját az elmúlt években romboló negatív intézkedéseket figyelembe véve hülyeségnek titulálta a döntést. A cikk megemlíti ezek között a bankokat sújtó különadót, a devizahiteles kampányt és a mesterségesen alacsony árfolyamon történő végtörlesztést.

A GVH vizsgálata során több banki alkalmazottat meghallgatott tanúként az ügyfelek mellett. Egyik banki tanú védettséget kért, a személyi adatait és munkahelyét titokban kívánja tartani. Szakértőnk szerint a védett tanú vallomása is alátámasztotta azt a tényt, hogy nem volt kartell. Az ügyfelek érdekvédelmi szervezetei részéről felmerült az a tény, hogy inkább csökkentsék a bankokat sújtó birság összegét, és az ügyfelek részesítsék kártérítésben.

Megtudtuk, hogy a GVH a fogyasztók megkárosításánál alkalmaz ilyen módszert, többnyire ellensúlyozó médiakampány formájában. Kartell esetén azonban erre nincs mód. Az ügyfelek viszont bírósághoz fordulhatnak kártérítés megállapítása ügyében, ezt polgári kollégium tárgyalja, szemben a banki fellebbezést elbíráló közigazgatási kollégiummal.

Kúria: lesz jogegységi döntés

A Kúria szükségesnek tartja jogegységi határozat meghozatalát a devizaalapú kölcsönszerződések érvényességének kérdéseiben. Erről a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumának tegnapi tanácskozásán döntöttek a főbírók. Az ülésen, amelyen részt vett Darák Péter elnök, valamint a Kúria polgári kollégiumának vezetője, a Kúria gazdasági szakágának vezetője és tanácselnöke is, a devizaalapú kölcsönszerződések érvényességi kérdései is napirendre kerültek.

A Kúria közleményében azt írta, hogy az elmúlt hetekben az alsófokú bíróságoktól kért adatokat a folyamatban lévő perek számáról, és beszerezte az eddig jogerősen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülő többrétegű és összetett jogi problémákat. Ezek alapján a grémium úgy találta, hogy "a szegedi kollégiumi ülésen lezajlott vita és a Kúria által elvégzett elemzés alapján egyértelművé vált, hogy szükséges a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében jogegységi határozat meghozatala".

A Kúria elnöke, - aki ilyen esetben a Kúria kollégiumának mint jogegységi tanácsnak az elnöke - közölte, hogy a kollégium ülését december 16-ára összehívja. A tájékoztatás szerint a jogegységi indítvány november 25-étől a Kúria honlapján megtekinthető.