Nem aktuális kérdés az eurózónához való csatlakozás Magyarország számára Orbán Viktor miniszterelnök szerint. "Amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről vagy három évtizedről" - fogalmazott a kormányfő tegnap Tokióban.
Ha lesz egyáltalán még euró - tette hozzá a miniszterelnök. Ehhez Orbán szerint el kell mélyíteni az eurózóna tagállamainak együttműködését, szabadkereskedelmi egyezményeket kell kötni és Oroszországgal is együtt kell működni. Európának változtatnia kell, vissza kell térnie a munka és a keresztény kultúra hagyományaihoz - fogalmazott Orbán. A kormányfő Magyarország és Európa egy változó világban címmel tartott előadást egyetemi hallgatók, kutatók és diplomaták előtt.
Orbán kifejtette: 2002 és 2008 között Magyarországnak történelmi esélye volt, hogy belépjen az eurózónába, de az akkori kormányok nem tudtak élni ezzel. A 2010-es kormányváltás óta Orbán Viktor sem ígért pontos dátumot, a választások előtt úgy fogalmazott: akkor nevezik meg majd a dátumot, ha az reálissá válik, mert már sokszor megégette magát a politika az időponttal. "Az elmúlt nyolc év után nem lehet néhány éven belül olyan gazdasági növekedést előidézni, amellyel az unió átlagának 80 százalékát elérjük - tette hozzá 2010 márciusában a miniszterelnök. Tegnapi japán látogatásán azonban már nem is 80, hanem 90 százalékos fejlettségi szintet irányzott elő a miniszterelnök.
A maastrichti kritériumok között nincs ilyen, egy főre jutó GDP-re vonatkozó elvárás: szükség van három százalék alatti hiányra, 60 százalék alatt GDP arányos vagy csökkenő államadósságra, három százalék alatti inflációra és a jegybanki alapkamat sem lehet kiugróan magas. Orbán Viktor egyszer már felvetette a 90 százalékos fejlettségi kritériumot, akkor 2020 utánra valószínűsítette ennek elérését. 2011 tavaszán Frankfurtban tartott előadásában a 2020-as céldátumot említette a magyar kormányfő - jóllehet akkor még úgy számolt, hogy 2014-re 65-70 százalékra csökken az államadósság.
Az eurózóna tagjainak többsége nem érte el az Orbán által meghatározott 90 százalékos fejlettséget, így például az írek, a szlovákok vagy a Balti-államok sem - mutatott rá lapunknak Vértes András, a GKI vezérigazgatója. Nem a fejlettség szintje a mérvadó, hanem a követett gazdaságpolitika - véli a kutató. Vértes szerint látható, hogy Észtországnak és Szlovákiának előnyére vált az eurócsatlakozás, míg Szlovéniának nem.
Azért van szükség a 90 százalékos fejlettségi szintre, mert a csatlakozással az ország elveszíti a gazdasági lehetőségeit a válságból való kilábaláshoz - magyarázta Orbán. A leggyakoribb érv az euró bevezetése ellen, hogy azzal megszűnik az önálló monetáris politika. Leértékeléssel az önálló monetáris politika tud hatni a külkereskedelemre, elősegíti az exportot, így könnyebb gazdaságpolitikai kiigazítást véghezvinni. Vértes András azonban rámutat: olyan magas állami és lakossági devizaadóssággal, amilyennel Magyarországon van, sokkal több negatív hatással jár egy ilyen leértékelés.
A tények azt bizonyítják, hogy nem biztos, hogy jó Magyarország számára az önálló monetáris politika - véli a kutató.
A magyar kormány az elmúlt három évben nem tudott volna innovatív, "unortodox" lépéseket tenni, ha Magyarország tagja lett volna az eurózónának - véli Orbán Viktor. Abe Sindzó, japán miniszterelnök megfelelő társaság ehhez a kijelentéshez: ők ugyanis azok a kormányfők, akiknek a gazdaságpolitikáját külön, nevükből képzett kifejezéssel illeti a világsajtó: miattuk írnak rendszeresen abecomonicsról és orbanomicsról.
Magyarországnak biztosan jobban járt volna, ha az eurózóna tagjai vagyunk, és Orbán Viktor nem tudta volna véghezvinni ezeket a bizonyos, általa innovatívnak minősített lépéseket - véli Vértes András. Talán nem került volna sor a magánnyugdíj-pénztárak államosítására, az igazságtalan egykulcsos adó bevezetésére sem, amely 500 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen, és nem adóztatták volna a végletekig minden modernizálásra képes ágazatot.
Az európai növekedés húzóereje a Magyarországot is magába foglaló, ígéretes évtized előtt álló Közép-Európa lesz, amely már túl van a válságon, és visszatért a térképre - állítja a kormányfő. A gazdasági adatok azonban azt mutatják, hogy nem csak az eurózóna tagállamaihoz képest van hátrányban Magyarország, de a régiós versenytársaktól is jócskán lemaradtunk. Az orbán kormány gazdaságpolitikája nem közelíti, hanem távolítja hazánkat az európai gazdaságoktól - véli Burány Sándor. A parlament gazdasági bizottságának MSZP-s tagja szerint Orbán Viktor eurócsatlakozásról mondott szavai ennek beismerése.
Japán-magyar gumigyár épül
Szintetikus gumit gyártó vegyesvállalat létrehozásáról állapodott meg a Mol és a Japan Synthetic Rubber (JSR): az 51 százalékban japán, 49 százalékban magyar cég Tiszaújvárosban működik majd - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Tokióban, az Abe Sindzó japán kormányfővel folytatott tárgyalása után. A kormányfő közlése szerint a beruházás mintegy 100 új munkahelyet teremt. A MOL magyarországi leányvállalata a TVK, 130 000 tonna éves kapacitású butadién üzem építését végzi szintén Tiszaújvárosban, mely várhatóan 2015-ben kerül átadásra.
Üzleti fórumot és üzletember találkozót szervezett Tokióban Orbán látogatása kapcsán a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). A kormányfőt kísérő 61 fős üzletember delegáció főként a járműipar, az ICT, az élelmiszer- és boripar, illetve a gép- és fémipar területéről érkezett, hogy kétoldalú gazdasági együttműködéseket építsenek a távol-keleti szigetországgal. Az üzleti fórum keretében a HITA együttműködési megállapodást írt alá a JETRO-val (Japan External Trade Organization), melynek értelmében a két ország a jövőben szorosabbra fűzi kapcsolatait az üzletfejlesztés és befektetés-ösztönzés területén, közös vásárokat és kiállításokat szervez, valamint segíti a gördülékeny információáramlást a két szervezet között.
