Az ideális a nullaszázalékos kulcs lenne, hiszen a jövedelemadó rossz dolog - mondta Orbán Viktor Japánban -, de ez irreális, bízik azonban abban, Magyarország képes lesz elérni, hogy egy számjegyű legyen az szja. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pontosította főnöke ötletét: három éven belülre tudja elképzelni a 9 százalékos szja bevezetését.
Szavazatszerzésre alkalmas, a gazdaság élénkítésére azonban nem - röviden így foglalta össze véleményét Mihályi Péter, a veszprémi Pannon Egyetem professzora. A nagyobb legális jövedelemhez jutókat preferáló egykulcsos jövedelemadó bevezetése után is kiderült, hogy a módosabb rétegek elsősorban importra, megtakarításra, adósságtörlesztésre használták a többletet, fogyasztásuk nem nőtt annyival, hogy ez ellensúlyozta volna a szegényebbektől elvont jövedelmeket. A befagyott magyar gazdaságban most arra lenne szükség, hogy a szegények vásárlóereje nőjön.
A 9 százalékos kulcs bevezetése a mostani 16 százalék helyett azonban ismét a legmagasabb jövedelműeknek kedvezne, mutatta ki a Pénzügyi Szemle legutóbbi számában megjelent tanulmány, amely arról lett ismert, hogy két szerzője közül az egyik a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa. A kutatók szerint a változás 522 milliárd forintot hagyna az adózóknál, a pénz 42 százaléka a legnagyobb jövedelmet valló 10 százaléknál maradna, ők átlagosan majdnem havi 10 ezer forinttal járnának jobban. (Pitti Zoltán, a Corvinus tudományos kutatója úgy véli, ennél valamivel kisebb, 300-400 milliárd forint esne ki a költségvetésből a 9 százalékos szja esetén.) Az adózók "alsó" felének átlagosan csupán 3250 forinttal lenne több a borítékukban az egyjegyűvé redukált adókulcs miatt, áll a tanulmányban. Ez a lépés is beillene tehát a jelenlegi hatalom társadalomfilozófiájába, amely a középosztály erősítését helyezi a középpontba a szegényebbek rovására.
Az egykulcsos adó ötlete egyébként nem egykulcsos szja-t jelent, a rendszernek úgy van értelme, ha a cégek társasági nyereségadójának és az szja-nak azonos a kulcsa, így ugyanis nem lennének érdekeltek az adózók abban, hogy a valójában alkalmazottként megkeresett bérüket ál-mikrovállalkozásokon keresztül vegyék föl - magyarázta Mihályi Péter. Persze ehhez az is kell, hogy a tb-járulék ne legyen ilyen nagy, vagy legyen fix összegű. Az Orbán-kormány azonban furcsa módon a cégeknél vezetett be többkulcsos jövedelemadót, hiszen a kisebb vállalkozásokra, 9, a nagyobbakra 16 százalék érvényes, nem beszélve a számtalan ágazati és egyéb adóról. (Ez ellen persze a cégek feldarabolásával védekeznek.) Az egykulcsos szja így eleve nem lehet hatásos, de a 9 százalékos szja-kulcs ötlete származhat a kisvállalkozási társasági adóból.
Ha megkérdezzük környezetünkben, hogy ki mennyi szja-t fizetett tavaly, meglepően keveseknek lesz egyáltalán fogalmuk az összegről - mondta Mihályi. - Valójában az emberek mindennapjaiban ez nem fontos kérdés, de ettől még lehet kommunikálni, hogy egyjegyűre csökkentjük a kulcsot. A személyi jövedelemadó ösztönzőhatásaival eleve csínján kell bánni - teszi ehhez hozzá Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, a Corvinus tanszékvezetője. Egyáltalán az sem triviális, ami pedig a legfőbb indok szokott lenni, hogy az alacsonyabb adó arra ösztönzi az embert, hogy növelje a teljesítményét. Ugyanennyire logikus, hogy ha kevesebb munkával is elérem az azonos jövedelemszintet, minek hajtsak.
Az, hogy a kormánypárt a direkt adók helyett a fogyasztási adókra kíván nagyobb terhet helyezni, adófilozófiai kérdés. Bizonyos határok között szabadon választható. Az azonban biztos, hogy nem lehet akármennyire eltolni a belső arányokat - véli Bod Péter Ákos -, márpedig a 27 százalékos áfával elértük, sőt átléptük ezt a határt. Az a kérdés tehát, a tovább csökkentett szja kiesését honnan sikerül pótolni. Másrészt azt is rögzíthetjük, a fejlett európai országok békeidőben élnek a személyi jövedelemadózás, mégpedig a progresszív szja eszközével, Magyarország pedig szembe megy ezzel a tendenciával - tette hozzá Bod Péter Ákos. A forgalmi adók máris olyan magasak, hogy sokan külföldön tankolnak, vásárolnak élelmiszert, cigarettát vagy éppen külföldről utalják dolgozóik bérét, hogy elkerüljék a tranzakciós illetéket - mondta Mihályi Péter.
