A Kúria vághat rendet?

Hibás termék-e a devizahitel? - a kormány feltehetően erre a kérdésre várja a választ a Kúriától. Ezt azonban aligha tudja megválaszolni a legfelsőbb bírói tanács. A devizahiteles ügyekben eljáró ügyvédek is csak találgatják, hogy miről szólhat a Kúria jogegységi indítványa, mely hétfőn jelenik meg a Kúria honlapján. Másodfokon tegnap három pert nyertek devizahitelesek a Fővárosi Törvényszéken.

Három devizahiteles szerződést mondott ki semmisnek tegnap a Fővárosi Törvényszék - mondta el lapunknak Dantesz Péter ügyvéd. A Hitelsikerek.hu portál értesülése szerint az Erste szerződése a hiteldíj módosításának feltételei miatt, az FHB és az AXA Bank szerződései az árfolyamrés miatt érvénytelenek. Ezzel a portál számításai szerint 18-ra emelkedett a bankok ellen született jogerős ítéletek száma. Az OTP Bank főosztályvezetője, Korba Szabolcs nemrég egy konferencián 60 jogerősen befejezett perről beszélt, melyek közül információi szerint 6-ot nyertek az ügyfelek. Vagyis az ügyek mintegy negyede zárul a szerződés semmisségének kimondásával.

Ahhoz, hogy a Kúria jogegységi határozata átfogó megoldást jelentsen az adósoknak, sokkal hosszabb időre lenne szükség - véli Dantesz Péter, számos devizahitelest képviselő ügyvéd. A Kúria november 25-én hozza nyilvánosságra honlapján a jogegységi indítványát, és az arról döntő kollégiumi ülést december 16-ára hívta össze. A legfelsőbb bírói fórum jelezte: további információval nem szolgálhat, a törvény értelmében ugyanis a jogegységi tanács ülései nem nyilvánosak. A Kúria jogegységi határozata mellett az Európai Bíróság állásfoglalását várják feszülten a devizahitelesek. Az úgy nevezett Kásler-ügy, amely eljutott még a Kúriához, az azonban továbbította az Európai Bíróságnak előzetes döntéshozatali eljárásra. Ezt az ügyet december 5-én tárgyalja az Európai Bíróság. Kásler jogerősen a Szegedi Ítélőtáblán nyert az OTP Bank ellen. A Szegedi Ítélőtábla tisztességtelennek minősítette, hogy a pénzintézet a kölcsön folyósításakor vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét, míg törlesztéskor eladási árfolyamon számolt.

Szerény nyereség a bankszektorban

Az előző három hónap vesztesége után ismét nyereséges lett a harmadik negyedévben a bankszektor - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adataiból. A részvénytársasági formában működő bankok adózott eredménye 12,95 milliárd forint volt, az év első kilenc hónapjában pedig 36,25 milliárd forint. Az elmúlt egy évben a részvénytársasági formában működő bankok és a hitelintézeti fióktelepek jövedelmezősége javult, a szövetkezeti hitelintézeteké ugyanakkor romlott. A hitelintézetek 17 579 milliárd forint bruttó hitelállományának 24,8 százaléka (4365 milliárd forint) késedelmes volt a 3. negyedév végén, 90 napon belül 10,2 százalék (1794 milliárd forint), 90 napon túl pedig 14,6 százalék (2570 milliárd forint). A 90 napon belül és 90 napon túl késedelmet mutató hitelek aránya egyaránt emelkedett a 2. negyedév végéhez képest, előbbi 0,2, utóbbi 0,1 százalékponttal.

Dantesz szerint az idő rövidsége miatt most elsősorban eljárásjogi kérdésekre adhat választ a Kúria határozata. Az ügyvéd szerint ugyanakkor valamiféle előrelépést fog jelenteni az adósok számára. Ebben egyetért Lázár Dénes, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesület elnöke. Lázár Dénes volt az ügyvéd abban a perben, amely eljutott a Kúriáig idén júliusban, s Kúria kimondta a szerződés érvénytelenségét, majd módosítva a szerződést újra érvényessé tette - egy másik ok miatt azonban ugyanezt a szerződést elsőfokon ismét érvénytelenné nyilvánította a bíróság. Lázár Dénes szerint a Kúria jogegységi határozata a hatalmi elit befolyása alatt készül, ilyenformán valamilyen öszvérmegoldás fog születni. Lázár szerint az lenne megfelelő, ha a Kúria a lehető legnagyobb nyilvánosságot teremtené meg, feltárná, hogy milyen kérdésekről gondolkodik, és ezekről a fogyasztókat és a pénzintézeteket képviselő ügyvédek is elmondhatnák véleményüket, érveiket.

A nyertes perekről alkotott képet némileg árnyalja, hogy nem világos, milyen jogkövetkezménnyel jár a devizahitel-szerződés semmissége. Az adósok ugyanis egyre több pert indítanak úgy, hogy csak a semmisség megállapítását kérik a bíróságról. Ahhoz, hogy a helyzet rendeződjön, a banknak viszontkeresetet kell benyújtania - ezzel pedig elismeri a szerződés semmisségét. Addig még egy per sem jutott el, hogy kitisztuljon a kép, mi a semmisség jogkövetkezménye. Lázár Dénes úgy véli, a hitelszerződések ezer sebből vérzenek, és a hibákat nem lehet bírósági ítéletekkel vagy törvényalkotással orvosolni.

A Figyelő információi alapján azonban nem érdeke a Fidesznek, hogy a választások előtt jogilag tiszta helyzet álljon elő, a végleges mentőcsomag nyomán ugyanis bankpániktól tartanak. Korábban Szász Károly, a Pénzügyi Szolgáltatók Állami Felügyeletének akkori elnöke levelet írt a devizahitelek ügyében a Kúriának: szerinte bankpánikhoz, szélsőséges esetben államcsődöt is okozhat, ha a bíróságok tömegesen nyilvánítják semmissé a devizahiteleket. Semmisség esetén elvileg vissza kell állítani az eredeti állapotot, vagyis a bank visszakapja pénzét. Kérdés azonban, hogy a mai devizaárfolyamon vagy az akkor folyósított kölcsönösszeget kell csak visszafizetnie.