Sokan túl sokat várnak a Kúria döntésétől

Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:26
Fotó: Bielik István/Népszava
Ma teszi közzé jogegységi indítványát a Kúria a devizahiteles perekkel kapcsolatban. Az indítványról december 16-án dönthet a jogegységi tanács. Azt egyelőre a devizahiteleseket képviselő ügyvédek is csak találgatják, hogy mit fog tartalmazni a jogegységi döntés.

A legtöbben úgy vélik - és ezt korábban a Kúria is így kommunikálta - átfogó megoldás a devizahitelesek problémájára a legfelsőbb bírói testülettől nem várható, elsősorban inkább eljárásjogi kérdésekről dönthet a tanács.

A Kúria az elmúlt hetekben az alsó fokú bíróságoktól kért adatokat a folyamatban lévő perek számáról, és beszerezte az eddig jogerősen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülő többrétegű és összetett jogi problémákat - közölte a Kúria a múlt héten.

Csütörtökön Darák Péter elnök, valamint a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a Kúria Gazdasági Szakágának vezetője és tanácselnöke részt vett a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának ülésén, amelynek tárgya - az ezen a bírósági szinten az országban elsőként - a devizaalapú kölcsönszerződések érvényességi kérdései voltak.

Ismeretes, a Szegedi Ítélőtábla döntött az úgy nevezett Kásler-ügyben, és tisztességtelennek mondta ki a hitelszerződésnek azt pontját, hogy a pénzintézet a kölcsön folyósításakor vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét, míg törlesztéskor eladási árfolyamon számolt, emiatt pedig érvénytelenné nyilvánította a szerződést.

A bank felülvizsgálati eljárást kért a Kúriától, akik azonban továbbították az ügyet az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárásra. Ezt az ügyet december 5-én tárgyalja az Európai bíróság.

Ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök utasította Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügy minisztert, hogy konzultáljon a Kúriával. A miniszterelnök kifejtette, hogy szerinte a devizahitelek ügyében született ellentmondásos bírósági ítéletek miatt jogegységi határozatra van szükség.

Kirúgás komment miatt?

Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:16
Fotó: Népszava
Akár még az állásunkat is elveszíthetjük egy egyszerű facebook-bejegyzés miatt, ha a munkaadónk szerint veszélyeztettük vele a jó hírnevét vagy a gazdasági érdekét. Az enyhébb szankciók között a figyelmeztetést és a pénzbüntetést rögzíti a vonatkozó törvény, amely azonban azt is előírja: ha a cég nem tűr meg valamit a közösségi oldalakon, tájékoztatnia kell róla a munkavállalóit.

A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére - ez az a paragrafusa a Munka törvénykönyvének, amelyre hivatkozva a munkaadók már a munkavállalók internetes tevékenységét is korlátozhatják, és súlyos büntetéseket helyezhetnek kilátásba.

A Munka törvénykönyvében rögzített szankciók között a legsúlyosabb a munkaviszony felmondása, de pénzbüntetést kiszabására, illetve az alkalmazottak figyelmeztetésére is lehetőség van.

- Vannak olyan munkáltatók, amelyek kényesek a hírnevükre, és ki is használják, hogy a Munka törvénykönyvében szereplő általános magatartási követelmények című fejezet lehetőséget ad arra, hogy szabályozza a közösségi portálok használatát - mondta a Békés Megyei Hírlapnak Rózsáné Lupkovics Mariann munkajogász, aki szerint önmagában ebben semmi kivetnivaló nincs. A probléma inkább az, hogy a szabályok elnagyoltak.

A hatályos munkajogi szabályok alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy mondjuk egy szombat esti iszogatásról készült fénykép sérti-e valamilyen formában a cég érdekeit - ennek megítélése kizárólag a munkaadón múlik.

Így sajnos nagy az esélye, hogy egyesek nem csak jó hírnevük megőrzése érdekében használják a törvényt, hanem arra is, hogy okot találjanak a nemkívánatossá vált munkatársak elbocsátására.

Szerencsére azonban egyre több vállalat készít úgynevezett facebook-szabályzatot, amelyben pontosan rögzítve van: mik azok a tartalmak, amelyeket még elfogadhatónak tartanak, és mik azok, amelyek megítélésük szerint már a jó hírnevüket, illetve a gazdasági érdekeiket veszélyeztetik.

Ugyanakkor akár meghatározza a munkaadó a követendő internetes magatartást, akár nem, ha munkavállalóit korlátoznia akarja, a törvény szerint tájékoztatnia kell őket a munkajogi szabályokról, beleértve a lehetséges szankciókat is.

A közösségi oldalakon megosztott és nyilvános tartalmak azonban nem csupán egy munkahelyen okozhatnak súlyos gondot: előfordulhat, hogy például valamilyen kép vagy vélemény miatt bukik el valaki egy állást még az előtt, hogy behívták volna.

Egy nemrég készített felmérés szerint a humán erőforrás-szakemberek nagyjából fele ellenőrzi a jelentkezők facebook-adatlapját, és saját bevallásuk szerint nem egyszer volt már olyan, hogy valakit az internetes tevékenysége miatt nem hívtak be.

- Általános jelenség, hogy a munkáltatók megkeresik a pályázókat közösségi oldalakon. Fontos tehát, hogy tisztán tartsuk az idővonalunkat, és a jelentkezés előtt érdemes átvizsgálni mindent, hogy biztosan ne maradjon semmi kompromittáló - mondta lapunknak Vadon Balázs, a Job-Center cégvezetője.

A szakember szerint nemkívánatosak a dühkirohanások, a pocskondiázások, de az sem tünteti fel jó színben a jelentkezőt, ha a korábbi főnökét mocskolja.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet rá: ha valamiért mégsem akarnánk megszabadulni ezektől a tartalmaktól, van lehetőség arra, hogy a biztonsági beállítások átállításával csak a közvetlen ismerőseink láthassák személyes véleményeinket vagy képeinket.

Frissítve: 2013.11.24. 21:30

Római-part 2100-ban

Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:15
Szentendrén kiválóan helytállt a mobilgát a nyár elejei árvíz idején FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fürdőzhető Dunát, árvízvédett lakóparkokat és nemzetközi jelentőségű evezősközpontot álmodott meg az az egyetemista csapat, amely a Római-part 2100 néven kiírt pályázat győztese lett - írja az ingatlanhirek.hu.

A győztes pályázatot a Budapesti Corvinus Egyetem négy hallgatója, Horváth Bettina, Hrabák Luca, Papp Márton és Városy Dóra Marianna nyújtotta be.

"A nyertes csapat azzal emelkedett ki a többi közül, hogy rendkívül alapos helyzetértékelést követően határozta meg a víziót, a megvalósítását célzó koncepciót illetve ennek ütemezését - mondja Takács Ernő, az IFK elnöke.

A pályázat koncepciója szerint 2100-ban a Római part "egy árvízvédelmi szempontból védett, közkedvelt természetes rekreációs terület lesz, amely a lakók, látogatók és befektetők által egyaránt kihasználható sport és pihenési funkciókat jelent."

A pályázók úgy látják, hogy a part jelenlegi helyzetét tekintve elhanyagolt, szabályozatlan, leromlott, funkcióját elveszített, árvíz által veszélyeztetett terület a politika ütközőzónájában.

Azonban természeti környezetével, és egyediségével, a budapesti agglomeráció és általa vonzott idegenforgalom megnövésével jó vásárlóerőt jelent a Római-parton létesülő vállalkozásoknak.

Több mint 2700 ember megkérdezésével felmérést készítettek: ebből az derült ki, hogy a látogatókat leginkább a rendezetlen környezet, kerékpárút megoldatlansága, az illemhelyek hiánya zavarja, és úgy gondolják, az evezést egyensúlyba kellene hozni más szempontokkal.

A megkérdezetteket leginkább az árnyas, fás környezet és a víz közelsége vonzotta.

Frissítve: 2013.11.24. 21:11