A Deutschlandradio Kultur honlapján Szegény és gazdag - álomesküvőkről és üveggyűjtögetőkről címmel megjelent összeállításban a szerkesztő, Stephan Ozsváth kiemelte, hogy Magyarországot "szegénység és nepotizmus sújtja". Hozzátette: a magyar társadalom "mélyen megosztott", az alacsony fizetések és nyugdíjak "elszegényítik a középosztályt", és sokan külföldön próbálnak szerencsét, "miközben a kormányfő, Orbán Viktor körül kialakult új elit prosperál". Stephan Ozsváth egyebek között kifejtette: a "rezsiszámlák választási reklámok a háztartásoknak", de amíg "egy kis háztartás néhány eurót megtakarít, máshol bőven folyik a pénz: a következő években több százmillió eurót költenek Magyarországon labdarúgó stadionokra".
Orbán Viktor annak érdekében, hogy saját tehetetlenségét leplezze, a magyarok közös ellenségét keresi és így elüldözi az ellenséges idegen tőkét, amellyel együtt menekülnek azok a magyarok is, akik érnek valamit, mivel otthon úgysem tudnának érvényesülni - írta a Hospodárské Noviny. A szlovák gazdasági-közéleti napilap kommentátora, Soltész Árpád megjegyzi: bár az emberek olyan apró ajándékokat kapnak Orbántól, mint a piaci ár alá szorított energiaárak, mind többen maradnak munka nélkül, és néhányan már tudatosították is, könnyebb a piaci árat megfizetni a munkabérből, mint az államilag szabályozottat a szociális segélyből. Orbán Viktor nem az egyedüli vezető a posztkommunista Európában, aki a harmadik utat választotta, s bár a szlovák kormányfő egyelőre nem akarja magára haragítani Brüsszelt, gazdaságpolitikáját sokkal inkább Orbán mint Angela Merkel inspirálta.
A bukaresti szociálliberális kormányhoz közel álló Jurnalul National ironikus éllel említi, hogy a magyar külügyminisztérium "felettébb aggályosnak" tartja Tőkés László kitüntetésének visszavonását, és azt fejtegeti: az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága csak akkor engedhetné meg magának, hogy a romániai magyar kisebbség iránti tisztelet hiányáról beszéljen, ha a magyarországi románoknak is lenne parlamenti képviseletük és testületileg részt vennének a budapesti kormányban. Az amerikai tiltakozásokat is megemlítve a cikkíró úgy vélekedik: a kitüntetés ügyében dönteni hivatott Traian Basescu államfőnek nem lenne szabad hallgatnia, amikor Romániát "arcátlan" és igazságtalan vádak érik.