Bonta Miklós;
Fidesz;kormány;Tóbiás József;Gúr Nándor;GKI Gazdaságkutató Zrt.;Nemzeti Munkaügyi Hivatal;dolgozói létszám;
2013-11-28 06:15:00
Továbbra is megdöbbentő, hogy a munkanélküliek 55,5 százaléka egy éve, vagy még annál is régebben volt állás nélkül, a munkanélküliség átlagos időtartama 19,6 hónap volt.
A kormány ugyan a Munkahelyvédelmi akcióterv sikerességét kommunikálja, ám erről Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának szocialista elnöke lapunknak azt mondta, hogy a Fidesz-kormány nem ezt ígérte, hanem előbb egymillió, majd 400 ezer új munkahely megteremtését.
A pályakezdő dolgozók és a legidősebb munkavállalók állásának megőrzése kétségtelen örvendetes tény, de a szakpolitikus szerint egyetlen adat sem támasztja alá, hogy valakinek azért őrizték meg a munkahelyét, illetve nyitották meg a munka világának kapuit, mert ez az akcióterv létezik.
A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 235 ezer fő volt, 17 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 9,8 százalékra mérséklődött.
A munkanélküli nők száma ugyanakkor 199 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk ugyancsak 9,8 százalékos. Az a tény, hogy több férfi volt állás nélkül, mint nő, azt jelzi, hogy inkább az "olcsóbb" női munkavállalókat részesítik előnyben a felvételeknél, mint a férfiakat - erről beszélt a Népszavának Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója.
A 15–24 éves korosztály 26,8 százalékos munkanélküliségi rátája ugyan 3,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, de - erre Gúr Nándor hívta fel a figyelmet -, ők azok, akik nagy számban vállalnak külföldön munkát, javítva ezzel a hazai munkanélküliségi adatokat.
Azoknak a számát, akik hazánkból több, mint hat hónapja külföldön dolgoznak a GKI Gazdaságkutató Zrt. 280 ezerre becsüli.
A legidősebb, 55-64 éves korosztály munkanélküliség rátája 0,6 százalékkal növekedett a tavalyi év azonos időszakhoz képest, 7,7 százalékra nőtt, vagyis itt még látszólag sem tudják kimutatni, hogy a Munkahelyvédelmi akcióterv hatását.
A statisztikai gyakorlat mindig három hónap munkanélküliségét méri, ez a KSH által vizsgált időszakban 434 ezer fő volt, ugyanakkor az időszak végén - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint - 489 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma.
Hárs Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy a statisztikai számítások - szerte Európában - "ravaszak", ugyanis a foglalkoztatottság növekedése akkor is kedvezőbb képet fest a munkanélküliségi arányról, amikor az állástalanok száma nem változott.
Érdemi javulást csak a gazdasági növekedéshez kapcsolódó állásteremtéssel lehet elérni.
A versenyszférában érdemleges foglalkoztatás növekedést nem lehet kimutatatni - tudtuk meg a Kopint-Tárki szakemberétől. A munkanélküliség számadatain viszont kétségtelenül javítottak az uniós pénzekből megvalósuló állami beruházások, aminek jelei a legutóbbi GDP-növekményből kitetszik.
A Nemzeti Fejlesztési Tervben maga a Fidesz ismeri el, ahol a munkanélküliség arányaiban magas, azokon a területeken egyidejűleg nemcsak a foglalkoztatási, hanem az oktatási, szociális és a gazdasági potenciál is oly mértékben zsugorodik, hogy onnan a kitörés szinte lehetetlen - erről beszélt tegnap Tóbiás József.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese pártja Szembesítés című sorozatának újabb, eziuttal a foglalkoztatásról szóló állomásán szólalt meg.
A képviselő kiemelte, hogy Magyarországon átlagosan másfél évre van szükség ahhoz, hogy valaki új munkahelyet találjon, de Európában nálunk van az álláskeresők leggyengébb védelmi rendszere is, hiszen mindössze három hónap álláskeresési támogatást biztosít a jelenlegi kormányzat.
Hangsúlyozta: minden olyan számítás, amelyben az állam által finanszírozott közmunkaprogramban lévő éhbérért foglalkoztatottak száma benne van, ugyan statisztikailag javítja, ám életszerűen gyengíti a kormányzat foglalkoztatás-bővülésről szóló kommunikációját.
A kormány gazdaságpolitikájának a kudarca látható abban is, hogy miközben a pénzügyi-gazdasági világválság idején is tízből hat munkahelyet a gazdaság teremtett és négyet az állam, ma kilenc munkahelyet teremt az állam közmunkaprogramon keresztül, és egyet a gazdaság - tette hozzá.
A fórumon megszólaló Gúr Nándor kijelentette, a Magyarországon dolgozni tudó emberek döntő többsége kevesebb vásárlóerő-értékű pénzhez jut hozzá, mint három és fél évvel ezelőtt.
Mint mondta a minimálbér és a közmunkabér vásárlóértéke is csökkent 2010 óta, a közszférában pedig a kormányváltás óta nem nőtt az illetményalap.
Gúr Nándor kitért arra is, hogy a téli közfoglalkoztatás 200 ezer embert érint, akiknek a fele képzésben részesül, fele közmunkát végez, így bevonva őket a regiszterekbe foglalkoztatottként. 48 ezer képesítés nélküli olyan képzéseken vesz részt, ahol például megtanítják őket köszönni, egytől ötig számolni - tette hozzá.