Lemondásra szólította fel Matolcsy György egy tegnapi előadásában Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnökét, a pénzügyekért felelős biztost, mert az MNB elnökének véleménye szerint válságkezelése megbukott.
Bár nem fejtette ki, de szakértők szerint feltételezhetően most éppen az a finn biztos "bűne", hogy a csőd szélére került Görögország megmentése ügyében összeállt "trojka" mellett tette le a voksot.
A görög, az ír, a portugál és a spanyol gazdaság hitelválságát (lényegében az euróövezet megroppanásának elhárítását) ugyanis Rehn az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közreműködésével és felügyeletével kívánja megoldani.
Ezzel szemben Viviane Reding, a másik alelnök, igazságügyi biztos az IMF ilyen jellegű szerepét ma már feleslegesnek ítéli meg, és a vitában Rehn kerekedett felül.
Ugyancsak felszólította Matolcsy a négy nagy hitelminősítőt, hogy kezdjék meg Magyarországgal a felminősítésről szóló tárgyalásokat.
Attól eltekintve, hogy egy "bóvli" kategóriába sorolt ország ilyen javaslatot, felszólítást nem tehet, de szokás szerint több évet kell eltöltenie egy országnak ahhoz az alsó kategóriában, hogy a befektetésre ajánlottak közé ismét felemelkedjen.
Magyarország kockázati felára jelenleg is magasabb, mint több uniós peremországé, és államadósságát érdemben az elmúlt három évben nem tudta csökkenteni.
A bankszektor és a közszolgáltatók elleni folyamatos retorziók ugyancsak nem növeli Magyarország vonzóképességét.
Az MNB egyébként időben tartósan alacsony inflációval számol, ezért Matolcsy szerint van még valamelyes mozgástér a monetáris enyhítésre.
Ebből a befektetők egyértelműen megtudták: a kamatvágási sorozat még korántsem ért véget. Matolcsy György kiemelte: 2013 végén nulla közeli eredményt vár a jegybank, pedig az előző jegybanki vezetés jelentős veszteséggel számolt: 80-100 milliárd forintot hoz az alapkamat-csökkentési ciklus.
(Ennek az az oka, hogy a Növekedési Hitelprogram ellenére továbbra sincs megfelelő hitelezési tevékenység, és ez a jegybank működését egyensúlyban tartja.)
Nincs árfolyamcél, kamatcél, foglalkoztatási cél nincs semmilyen más cél - fejtette ki az elnök, de ezt - a korábbi kormányzati kijelentéseinek részben ellentmondó megállapítást nem részletezte.
Az MNB egy rugalmas ám tiszta célra koncentrál, innentől kezdve nincs értelme azon elmélkedni, hogy mikor emel kamatot a jegybank - hiszen belső okok nincsenek.
Minden külső ok és a forint árfolyamának változása is csak az inflációs folyamatokon keresztül hathat a kamatpolitikára - tette hozzá.
Az Európai Unió vezetőinek öt pontból álló csomagot javasolt Matolcsy: egy keynesi fordulat keretében célozzanak meg egy 25 százalékos beruházási rátát; 2-4 százalékos inflációt kitűző fiskális célkövető rendszerre térjenek át; meg kell kettőzni a nemzeti költségvetéseket; a folyó költségvetési hiányokat 3 százalék alatt kell tartani, de egy másik, fejlesztési költségvetést is létre kell hozni, amelyeket az EKB által megvásárolt, az államok által kibocsátott kötvényekből lehetne finanszírozni.
Sikeres az a nem hagyományos válságkezelés, amelyben a strukturális reformokat tehermegosztással kombinálják. A tehermegosztás megőrzi a politikai stabilitást, így a kormányok időt nyernek a strukturális reformokra majd hosszútávon fenntartható pénzügyi egyensúlyt teremtenek - vélekedett a jegybank elnöke.
Juhász Attila, a Political Capital elemzője úgy véli, a mindenkori jegybanlelnök soha nem fogalmazhat meg kampányüzenetet, szakmai kritikának álcázva.
