A csúcstalálkozón, amelynek központi eseménye lett volna az EU-Ukrán társulási egyezmény aláírása a teljes program jövőjét kell megbeszélniük a résztvevőknek, mivel az már távolról sem hasonlít arra, amit kezdeményezői útnak indítottak. Az Európai Unió hat volt szovjet tagállamnak ajánlott fel szorosabb együttműködést és a tényleges intergáció ígérete nélkül próbálta ezt a posztszovjet térséget is bevonni az uniós szabadkereskedelmi övezetbe.
A hat ország – Ukrajna, Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Grúzia és Moldova – közül Fehéroroszország eleve kiesett, mert Európa utolsó diktatúrája semmilyen változást nem kívánt eszközölni az országban uralkodó politikai-emberjogi állapotokon, Azerbajdszán és Örményország az orosz vámuniót választotta, és most az ukrán társulás is kérdésessé vált.
Viktor Janukovics ukrán államfő annak ellenére részt vesz a litván fővárosban zajló rendezvényen, hogy a kijevi kormányzat leállította az ukrán-EU társulási és szabadkereskedelmi egyezmény előkészületeit, aminek következtében eleve kudarcnak számít a Keleti Partnerségi Program harmadik csúcstalálkozója.
Az Unió azonban nem sértődött meg, az utolsó percig nyitva tartotta a kaput Ukrajna előtt. Az Európai Bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ukrán elnökkel folytatott külön tárgyaláson megerősítik, hogy az EU továbbra is alá kívánja írni Kijevvel a társulási megállapodást, amennyiben Ukrajna eleget tesz az uniós feltételeknek. A találkozóra a csúcstalálkozót megnyitó munkavacsora előtt került sor, ez volt az első, legmagasabb vezetői szintű eszmecsere a felek között azt követően, hogy Kijev felfüggesztette a megállapodással kapcsolatos előkészületeket.
A hivatalos nyilatkozatok ellenére, reális esély nem volt arra, hogy Janukovics meggondolná magát és mégiscsak aláírná a megállapodást az EU által megszabott feltételek szerint, a Moszkva által tagadott, de Azarov ukrán miniszterelnök által tulajdonképpen beismert orosz nyomás ellenére. Kijev kezdettől gazdasági okokra hivatkozott, arra, hogy az orosz vámunió felmondása összeroppantaná az ukrán gazdaságot. Uniós vezető politikusok is nyilatkoztak valamiféle ellentételezés szükségességéről, s a kudarc okát abban látták, hogy az Unió "nem ígért eleget" Ukrajnának.
Janukovics tegnapra összegszerűen meghatározta a társulás árát, az államfő úgy vélekedett, hogy országának 160 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy az ukrán gazdaságot felkészítsék az uniós szabadkereskedelmi szabványok alkalmazására.
Stefan Füle az EU bővítési biztosa a csúcstalálkozó tegnapi üzleti fórumán elképesztőnek és aránytalannak nevezte az ukrán kérést. A biztos jelezte, hogy nem ért egyet azzal, hogy Ukrajna gazdaság modernizálásába fektetett eszközöket nem hosszú távú beruházásoknak, hanem pluszköltségeknek tekinti. „Egyetlen pluszköltség Ukrajna számára lehet az, amit tétlenségéért meg kell fizetnie.Ukrajna saját jövőjét teszi kockára, ami a gazdaság további stagnálásához vezethet” – mondta a biztos.
A társulási egyezmény felfüggesztése elleni tiltakozásképpen éhségsztrájkba kezdett Julija Timosenko arra kérte az Európai Uniót, hogy "habozás és feltételek nélkül" írja alá Ukrajnával a társulási megállapodást, ha Viktor Janukovics elnök az utolsó pillanatban meggondolná magát Vilniusban. Ám maga a bebörtönzött volt kormányfő is kevés esélyt lát arra, hogy Vilniusban Janukovics elnök mégis a megállapodás aláírása mellett döntene.
