Gaudi-Nagy Tamás;zsidózás;tárgyalóterem;

- Tárgyalóteremben (is) zsidózik Gaudi-Nagy

Az eljáró bíró zsidó származása után érdeklődött egy csütörtöki tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás. A védőügyvédként eljáró jobbikos politikus a garázdasági perben felszólította a bírónőt, hogy "az elfogulatlanság megállapítása érdekében" nyilatkozzon arról, zsidó származású-e. 

A Jobbik parlamenti képviselője azért tartotta fontosnak megismerni Rózsa Mária bíró felmenőit, mert az ügyben egy másik, Gaudi szerint zsidó származású magyar - a radikális párt nyelvén "egy zsidó" - is érintett. A bírónő válaszként közölte, hogy a Gaudi-Nagy védence, Tisza Istvánné ellen garázdaság vádjával indított pernek semmi köze a bíróság és mások vallási hovatartozásához, ezért az indítványt elvetette, s fegyelmi eljárást kezdeményezett Gaudi ellen.

Az esetről a kuruc.info antiszemita felhangoktól sem mentes tudósítást közölt, és nyilvánosságra hozott egy videófelvételt a tárgyalás elnapolását követő sajtótájékoztatóról, ahol Gaudi kijelentette: "a körülmények arra engednek következtetni, hogy magyar- és keresztényellenes koncepciós per tanúi lehetünk", amit szerinte az bizonyít, hogy "a hatóság nem hajlandó beazonosítani és bíróság elé állítani azt a zsidót", akivel védence összetűzésbe keveredett. Gaudi a felvételen azt hangoztatta: a bírónő származása "döntő jelentőségű egy ilyen ügyben". De a videó arról is árulkodik, hogy az országgyűlési képviselő egy Mahatma Gandhi-idézetet citálva arra jutott, "ahogyan India legyűrte a rátelepedő élősködőket", úgy kellene Magyarországnak is.

Nem ez az első eset, hogy a szélsőjobbal szimpatizáló, sőt, politikai szerepet is játszó jogász tesz antiszemita kijelentéseket a bíróságon. Még 2004-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara úgy határozott, hogy nem indít fegyelmi eljárást Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal egykori vezetője ellen, aki egy büntetőperben védőként azt firtatta, nem zsidó származású-e a bíró. A kamara - melynek Grespik jelenleg is elnökségi tagja - akkor úgy indokolt: noha helyteleníti az esetet, alkotmánysértő volna ily módon korlátozni a védőügyvéd jogát.

Tizennyolc fős társaság utazhatott az állami megszorításokkal terhelt Pécsi Tudományegyetem pénzén Brazíliába, miközben az intézményben a közelmúltban éppen a szűkös pénzügyi keretekre hivatkozva jelentettek be csoportos létszámleépítést - írta az Index.