Nem a díszképviseletre

Publikálás dátuma
2013.11.30 06:07
Csak az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak listát, más kisebbségi – akár roma – szervezetek nem FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Fotó: /
Valamennyi országos kisebbségi önkormányzat vezetőjét a nemzetiségi regisztráció bojkottálására, valamint a bojkott hirdetésére biztatja 36 roma szervezet és a hazai örmények. Az új törvények értelmében ugyanis a regisztrált nemzetiségi szavazók csak saját szervezeteik listáira szavazhatnak, a pártlistákra nem, így a magyarországi kisebbségek által elérhető választási eredmény leginkább "díszképviseletet" eredményezhet az Országgyűlésben.

"Azzal, ha identitásunkat választjuk, lemondani kényszerülünk szavazati jogunkról, és elveszítjük annak lehetőségét, hogy beleszólhassunk a következő parlament és kormány összetételébe, vagyis az ország sorsába" - figyelmeztette a hatályos választási törvényre az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőit a Roma Polgári Tömörülés (RPT) és az Országos Örmény Önkormányzat (OÖÖ). Újabb figyelemfelhívó levelet küldött ugyanis e két tömörülés vezetője az érintett szervezeteknek.

A Serkisian Szeván, az OÖÖ elnöke és Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és az RPT elnöke által jegyzett levél emlékeztetett: súlyos erkölcsi és alkotmányossági, illetve egyéb jogszabályi aggályokat lát a jövő évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó nemzetiségi regisztrációval összefüggésben. Álláspontjuk szerint a választójogi törvény nemzetiségekre vonatkozó szabályozásával nem biztosított a magyarországi kisebbségek országgyűlési képviselete, holott az alaptörvény alapján "nem csak alkotmányos jogunk, hanem kötelességünk is beleszólni Magyarország politikai életébe, ezzel is alakítva saját sorsunkat és jövőnket, formálva a magyar demokráciát, hazánk jövőjét." Szerintük az idevágó jogszabály "megvonja ezt a lehetőséget és alkotmányos jogot a Magyarországon élő 13 nemzetiségi közösség tagjaitól."

Az új törvény alapján ugyanis a nemzetiségi képviseletet 15-20 ezer fős nemzetiségi listás szavazattal lehet elérni, amit elméletileg is csak a legnagyobb két-három nemzetiség tud teljesíteni. Emiatt a kisebbségek döntő hányada legfeljebb egy szavazat nélküli szószólót, vagyis "díszképviseletet" küldhet a parlamentbe. "Meggyőződésünk, hogy egy jogkörök nélküli szószóló nem teremti meg a nemzetiségek valós parlamenti képviseletét" - írták. A hazai örmények és 36 cigány közösség vezetői mindezek miatt felkérték a nemzetiségi önkormányzatok elnökségeit, foglaljanak állást a regisztráció és a parlamenti képviselet ügyében. Több kérdést is intéztek a kisebbségi vezetőkhöz, akiket egyúttal arra is felkértek, adjanak tájékoztatást saját nemzetiségük és a szélesebb közvélemény számára is álláspontjukról, valamint arról a bojkott-akcióról, amelyet Ide tartozunk! címmel indítottak. A regisztráció-ellenes kampányban azt kérik a nemzetiségiektől, hogy az országgyűlési választásokat megelőzően ne kérjék felvételüket a nemzetiségi választói névjegyzékbe, hanem azt majd csak májust követően, a nemzetiségi önkormányzati választásokra kezdeményezzék, hiszen a helyi kisebbségi önkormányzatokra is csak a regisztrált szavazópolgárok voksolhatnak majd.

A Fidesz kampányszlogenként hangoztatja, hogy megteremtette a nemzetiségek parlamenti képviseletét, csakhogy a kormányoldal által megalkotott 2011-es választójogi törvény alapján a nemzetiségi választó a jövő évi országgyűlési választáson az egyéni képviselőjelöltek mellett csak a nemzetiségek országos képviseletét ellátó szervezet listájára szavazhat majd, pártlistákra nem. Magyarán: a kisebbségi szavazóknak eltér a választójoguk a "sima" állampolgárokétól, hiszen utóbbiak egy listás és egy egyéni képviselőre leadható szavazattal rendelkeznek. Szakértők szerint ez a választójog egyenlőségének alkotmányos - és nemzetközi szerződésekben is védett - elvébe nem fér bele, ám az Alkotmánybíróságon mégsem bukott el.
Így a 2014-es parlamenti választáson azok szavazhatnak nemzetiségi listára, akik előzőleg regisztrálták magukat az úgynevezett nemzetiségi névjegyzékben. A kisebbségek számára január 1-jével indul a regisztrációs időszak, amely a határon túliak esetében augusztus óta tart. Nemzetiségi listát civil szervezetek nem, csak a jelenleg is működő országos nemzetiségi önkormányzatok - a romák esetében például a kormánypárt szövetségese, a Lungo Drom többségű Országos Roma Önkormányzat - állíthatnak. Az adott nemzetiségi lista pedig csak akkor szerez "kedvezményes" mandátumot, ha legalább a pártlistás mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám 25 százalékát megkapja, ami legalább 15-20 ezer szavazatot jelenthet. Elvileg ugyan nem kizárt, hogy egy nemzetiségi listáról többen is bejussanak, de ennek kevés a valószínűsége: a második jelölt esetében ugyanis a lista már ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a pártlisták.

A mandátumhoz jutó nemzetiségi politikusok teljes jogú képviselői lesznek az Országgyűlésnek, nagyjából olyan jogosítványokkal, mint a függetlenek. A többi nemzetiség azonban, amelynek nem sikerült képviselőt küldeni a törvényhozásba, de állított nemzetiségi listát, csak egy-egy szószólót delegálhat a parlamentbe, akiknek korlátozott a jogköre: nem szavazhatnak, s csak kivételes helyzetekben szólalhatnak fel az ülésteremben.

Hazai elismert nemzetiségek
- bolgár
- cigány
- görög
- horvát
- lengyel
- német
- örmény
- román
- ruszin
- szerb
- szlovák
- szlovén
- ukrán

Matematikailag kizárt a bejutás

Egyelőre képtelenség megmondani, hány voksra lesz szükség egy nemzetiségi mandátum megszerzéséhez, hiszen az sem világos, egy-egy kisebbségnek hány tagja van, ráadásul a szavazási hajlandóság is mérhetetlen körükben. A 2011-es népszámlálás során összesen mintegy 645 ezren nyilatkoztak úgy, hogy a 13 elismert nemzetiség valamelyikéhez tartoznak. A cigányok száma 315 ezer (noha népességkutatók szerint a valós adat ennél sokkal magasabb, a romák számát általában 5-700 ezerre, vagy ennél is többre teszik - a szerk.), a németeké 185 ezer körül mozgott, a románok és szlovákok mintegy 35 ezren, a horvátok nem egész 27 ezren, a szerbek pedig 10 ezren nyilatkoztak nemzetiségi hovatartozásukról, 7 elismert nemzetiség pedig a tízezres határt sem érte el. A szükséges szavazatszámok alapján kizárólag a romáknak és a németeknek van esélyük arra, hogy egy-egy jelöltjük mandátumhoz jusson.

Szanyi állásfoglalást vár Orbántól

Nyílt levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek Szanyi Tibor leendő szocialista EP-listavezető azért, hogy a Fidesz elnöke támogassa a parlamenti és az európai parlamenti voksolások egy időpontban való megrendezését a nyilvánosság előtt és azon az államfői egyeztetésen is, amelyet Áder János köztársasági elnök ígért a parlamenti pártoknak. Egyúttal emlékeztette a kormányfőt azon tavalyi kijelentésére is, mely szerint "úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen", ám még ma sem ismertek a részletszabályok.

2013.11.30 06:07

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44