Nem a díszképviseletre

Publikálás dátuma
2013.11.30. 06:07
Csak az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak listát, más kisebbségi – akár roma – szervezetek nem FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Valamennyi országos kisebbségi önkormányzat vezetőjét a nemzetiségi regisztráció bojkottálására, valamint a bojkott hirdetésére biztatja 36 roma szervezet és a hazai örmények. Az új törvények értelmében ugyanis a regisztrált nemzetiségi szavazók csak saját szervezeteik listáira szavazhatnak, a pártlistákra nem, így a magyarországi kisebbségek által elérhető választási eredmény leginkább "díszképviseletet" eredményezhet az Országgyűlésben.

"Azzal, ha identitásunkat választjuk, lemondani kényszerülünk szavazati jogunkról, és elveszítjük annak lehetőségét, hogy beleszólhassunk a következő parlament és kormány összetételébe, vagyis az ország sorsába" - figyelmeztette a hatályos választási törvényre az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőit a Roma Polgári Tömörülés (RPT) és az Országos Örmény Önkormányzat (OÖÖ). Újabb figyelemfelhívó levelet küldött ugyanis e két tömörülés vezetője az érintett szervezeteknek.

A Serkisian Szeván, az OÖÖ elnöke és Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és az RPT elnöke által jegyzett levél emlékeztetett: súlyos erkölcsi és alkotmányossági, illetve egyéb jogszabályi aggályokat lát a jövő évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó nemzetiségi regisztrációval összefüggésben. Álláspontjuk szerint a választójogi törvény nemzetiségekre vonatkozó szabályozásával nem biztosított a magyarországi kisebbségek országgyűlési képviselete, holott az alaptörvény alapján "nem csak alkotmányos jogunk, hanem kötelességünk is beleszólni Magyarország politikai életébe, ezzel is alakítva saját sorsunkat és jövőnket, formálva a magyar demokráciát, hazánk jövőjét." Szerintük az idevágó jogszabály "megvonja ezt a lehetőséget és alkotmányos jogot a Magyarországon élő 13 nemzetiségi közösség tagjaitól."

Az új törvény alapján ugyanis a nemzetiségi képviseletet 15-20 ezer fős nemzetiségi listás szavazattal lehet elérni, amit elméletileg is csak a legnagyobb két-három nemzetiség tud teljesíteni. Emiatt a kisebbségek döntő hányada legfeljebb egy szavazat nélküli szószólót, vagyis "díszképviseletet" küldhet a parlamentbe. "Meggyőződésünk, hogy egy jogkörök nélküli szószóló nem teremti meg a nemzetiségek valós parlamenti képviseletét" - írták. A hazai örmények és 36 cigány közösség vezetői mindezek miatt felkérték a nemzetiségi önkormányzatok elnökségeit, foglaljanak állást a regisztráció és a parlamenti képviselet ügyében. Több kérdést is intéztek a kisebbségi vezetőkhöz, akiket egyúttal arra is felkértek, adjanak tájékoztatást saját nemzetiségük és a szélesebb közvélemény számára is álláspontjukról, valamint arról a bojkott-akcióról, amelyet Ide tartozunk! címmel indítottak. A regisztráció-ellenes kampányban azt kérik a nemzetiségiektől, hogy az országgyűlési választásokat megelőzően ne kérjék felvételüket a nemzetiségi választói névjegyzékbe, hanem azt majd csak májust követően, a nemzetiségi önkormányzati választásokra kezdeményezzék, hiszen a helyi kisebbségi önkormányzatokra is csak a regisztrált szavazópolgárok voksolhatnak majd.

A Fidesz kampányszlogenként hangoztatja, hogy megteremtette a nemzetiségek parlamenti képviseletét, csakhogy a kormányoldal által megalkotott 2011-es választójogi törvény alapján a nemzetiségi választó a jövő évi országgyűlési választáson az egyéni képviselőjelöltek mellett csak a nemzetiségek országos képviseletét ellátó szervezet listájára szavazhat majd, pártlistákra nem. Magyarán: a kisebbségi szavazóknak eltér a választójoguk a "sima" állampolgárokétól, hiszen utóbbiak egy listás és egy egyéni képviselőre leadható szavazattal rendelkeznek. Szakértők szerint ez a választójog egyenlőségének alkotmányos - és nemzetközi szerződésekben is védett - elvébe nem fér bele, ám az Alkotmánybíróságon mégsem bukott el.
Így a 2014-es parlamenti választáson azok szavazhatnak nemzetiségi listára, akik előzőleg regisztrálták magukat az úgynevezett nemzetiségi névjegyzékben. A kisebbségek számára január 1-jével indul a regisztrációs időszak, amely a határon túliak esetében augusztus óta tart. Nemzetiségi listát civil szervezetek nem, csak a jelenleg is működő országos nemzetiségi önkormányzatok - a romák esetében például a kormánypárt szövetségese, a Lungo Drom többségű Országos Roma Önkormányzat - állíthatnak. Az adott nemzetiségi lista pedig csak akkor szerez "kedvezményes" mandátumot, ha legalább a pártlistás mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám 25 százalékát megkapja, ami legalább 15-20 ezer szavazatot jelenthet. Elvileg ugyan nem kizárt, hogy egy nemzetiségi listáról többen is bejussanak, de ennek kevés a valószínűsége: a második jelölt esetében ugyanis a lista már ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a pártlisták.

A mandátumhoz jutó nemzetiségi politikusok teljes jogú képviselői lesznek az Országgyűlésnek, nagyjából olyan jogosítványokkal, mint a függetlenek. A többi nemzetiség azonban, amelynek nem sikerült képviselőt küldeni a törvényhozásba, de állított nemzetiségi listát, csak egy-egy szószólót delegálhat a parlamentbe, akiknek korlátozott a jogköre: nem szavazhatnak, s csak kivételes helyzetekben szólalhatnak fel az ülésteremben.

Hazai elismert nemzetiségek
- bolgár
- cigány
- görög
- horvát
- lengyel
- német
- örmény
- román
- ruszin
- szerb
- szlovák
- szlovén
- ukrán

Matematikailag kizárt a bejutás

Egyelőre képtelenség megmondani, hány voksra lesz szükség egy nemzetiségi mandátum megszerzéséhez, hiszen az sem világos, egy-egy kisebbségnek hány tagja van, ráadásul a szavazási hajlandóság is mérhetetlen körükben. A 2011-es népszámlálás során összesen mintegy 645 ezren nyilatkoztak úgy, hogy a 13 elismert nemzetiség valamelyikéhez tartoznak. A cigányok száma 315 ezer (noha népességkutatók szerint a valós adat ennél sokkal magasabb, a romák számát általában 5-700 ezerre, vagy ennél is többre teszik - a szerk.), a németeké 185 ezer körül mozgott, a románok és szlovákok mintegy 35 ezren, a horvátok nem egész 27 ezren, a szerbek pedig 10 ezren nyilatkoztak nemzetiségi hovatartozásukról, 7 elismert nemzetiség pedig a tízezres határt sem érte el. A szükséges szavazatszámok alapján kizárólag a romáknak és a németeknek van esélyük arra, hogy egy-egy jelöltjük mandátumhoz jusson.

Szanyi állásfoglalást vár Orbántól

Nyílt levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek Szanyi Tibor leendő szocialista EP-listavezető azért, hogy a Fidesz elnöke támogassa a parlamenti és az európai parlamenti voksolások egy időpontban való megrendezését a nyilvánosság előtt és azon az államfői egyeztetésen is, amelyet Áder János köztársasági elnök ígért a parlamenti pártoknak. Egyúttal emlékeztette a kormányfőt azon tavalyi kijelentésére is, mely szerint "úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen", ám még ma sem ismertek a részletszabályok.

Szerző

AIDS-robbanásra várva

Publikálás dátuma
2013.11.30. 06:06
Kenyai kisgyermek Nairobiban a helyi AIDS-központ előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENT STIRTON.
Magyarország elveszteni látszik HIV/AIDS szempontjából eddigi szerencsésnek mondható helyzetét. 2012-ben - az évek óta tartó stagnálás után - megugrott az újonnan kiszűrt HIV-fertőzöttek száma. A korábbi években megszokott 100-180 eset tavaly rekordszámúra, 219-re emelkedett, ami 35-80 százalékos növekedés. Bár robbanásszerű fertőzéshullám még nem történt hazánkban, a kanócot a döntéshozók már meggyújtották. Holnap december 1-je, az AIDS-ellenes küzdelem világnapja.

Már tavaly minden eddiginél több új HIV-fertőzöttet szűrtek ki Magyarországon. Így lesz ez ebben az évben is, bár a konkrét esetszámot késve hozta nyilvánosságra az Országos Epidemiológiai Központ (OEK), a kérdés csak az, hogy négyévente, kétévente, vagy évente duplázódik a frissen kiszűrt fertőzöttek száma. Ráadásul az új betegek negyede nem az elmúlt két évben fertőződött meg. Ezek az emberek nagyon leromlott állapotban kerülnek be az ellátásba. Rajtuk sokszor már nem lehet segíteni. A HIV-fertőzésre vonatkozó adatokat az OEK negyedévente hozza nyilvánosságra. Most azonban még a második negyedév adatait is tegnap publikálta a járványügyi központ. Hogy mire a nagy titkolózás? Talán az elmúlt évek megspórolt HIV-prevenciós pénzei hozták meg negatív eredményt?

A hazai HIV-prevenciós viszonyokat a meleg populációt megcélzó kiürült óvszerautomaták, az össze sem hívott Nemzeti HIV és AIDS Munkacsoport, és szűkülő pénzügyi források jellemzik. A helyzetet súlyosbítja, hogy idén őszre veszélybe került a 8. kerületi tűcsere program, ami eddig biztosította, hogy a HIV ne kerüljön be ezekbe a csoportokba. Az elmúlt három évben 28, 32, és 48 esetben állították fel az AIDS diagnózist (ennyi beteget találtak), de 31 esetben már nem tudtak életet menteni az orvosok, dacára a hazánkban is elérhető nagy hatékonyságú vírusellenes gyógyszereknek, melyek élethossznyi túlélést jelenthettek volna. Bár a hivatalos adatok azt sugallják, hogy kevés embert érint az AIDS Magyarországon - ha hinni lehet az adatoknak - , ám a népesség kevesebb mint 1 százaléka jár HIV-szűrésre. Döntően egészségügyi dolgozók és melegek.

Egy beteg hányat csinál?

A HIV-fertőzés átadása szempontjából általában azok a friss fertőzött HIV-pozitívok tehetők felelőssé, akik nincsenek tudatában fertőzöttségüknek. A fertőzést követő hetekben ugyanis a szervezet még nem termel ellenanyagot, így igen magas a vérben és a fertőzés közvetítésében szerepet játszó testnedvekben (ondó, hüvelyváladék, anyatej) a víruskoncentráció, ami ilyenkor milliós nagyságrendű 1 köbmilliliternyi vérben. A következő történet, mely egy meleg fiatalemberről szól, ebből a szempontból nézve nem tekinthető szokványosnak.

Dániel, a 22 éves egyetemista fiatalember idén ősszel szórakozni indult az egyik melegek által látogatott budapesti szaunába. Mikor szüleitől elköszönt, még nem sejtette, hogy egész életét megváltoztató történéssorozat veszi kezdetét, és legrosszabb rémálmai válnak valóra. Alkalmi barátját az internetről már régebbről ismerte, így a szaunában összetalálkozva gyorsan követték egymást az események. Dani csak az aktust követően szembesült azzal a ténnyel, hogy a zaj, amit az óvszer felbontásának hitt, pusztán a síkosító hangja volt. Mikor kérdőre vonta alkalmi barátját, és megkérte, hogy ezek után adja meg nevét, címét és telefonszámát, valamint menjen el egy HIV-szűrésre és utána mutassa be a negatív eredményt, jött a sokkoló beismerés: alkalmi szeretője HIV-pozitív. "Hát ennyi volt?" - kérdezte önmagára is haragudva Dani. HIV-pozitív alkalmi szeretője próbálta ugyan vigasztalni, de csak olyanokat tudott mondani, hogy előbb-utóbb úgy is elkapta volna, meg hogy ő is a volt pasijától kapta meg, aki nem mondta el neki, hogy fertőzött. Meg, hogy nem a 80-as éveket írjuk és hogy ez már nem halálos betegség.

Dani igazi kálváriája azonban csak ekkor kezdődött. A szauna vezetője tudomást szerezve a dolgokról azonnal lázas telefonálásba kezdett, hogy gyógyszert szerezzen Daninak. El is értek néhány már gyógyszeres kezelés alatt álló HIV-pozitívot, akik szívesen felajánlották saját gyógyszerüket a pórul járt fiatalembernek. Az is kiderült, hogy van olyan gyógyszer, amit a veszélyes aktus után 72 órával beszedve kivédhető a HIV-fertőzés. Dánielt másnap el is irányították a László Kórházba, ahol a már AIDS stádiumban lévő HIV-pozitívokat is kezelik. Ott azonban közölték vele, hogy nem tehetnek érte semmit, ugyanis Magyarországon csak azon egészségügyben dolgozók számára érhető el az úgynevezett PEP kezelés (poszt-expozíciós profilaxis - esemény utáni megelőző kezelés) akiket munkahelyi baleset ért és fertőzött vérrel kerültek kontaktusba. A hivatkozott másik gyógyszer, melyet kockázatos szexuális együttlétek után kell szedni, pedig nincs törzskönyvezve, ezért azt fel sem tudják írni. A nővérek tanácstalanul tárták szét karjukat, mert HIV-tesztre sem tudtak levenni vért, hiszen az ablakperiódus miatt még kimutathatatlan lett volna a vírus. Az egyik HIV-specialista is beszélt Danival, ő azzal nyugtatta a bajban lévő fiatalembert, hogy ennyitől kizárt dolog, hogy megfertőződött volna. Dánielre azonban nem hatottak a nyugtató szavak.
Két hét várakozás után Dániel produkálta a frissen fertőzöttekre jellemző influenzaszerű tüneteket, lázzal és nyirokcsomó duzzanatokkal, ezért HIV-tesztre jelentkezett egy magánszűrőhelyen, ahol az aznapi eredménykiadás reményében ki is fizetett 7200 forintot. Azonban a szűrőhely lelet helyett mindössze egy telefonhívással intézte el a dolgot, miszerint kétes eredmény született, ezért a véglegesre még egy-két hetet várni kell.

Ez a gyakorlat a bőr- és nemibeteg-gondozó hálózatra és az ÁNTSZ HIV-szűrő állomásaira is jellemző. Az állami szűrőhelyek ekkor ismét vért vesznek valamilyen ürüggyel, de általában nem közlik, hogy az újabb mintavétel a pozitív eredmény megerősítéséhez kell, noha egy cső vérből is elvégezhetők lennének a szükséges vizsgálatok, ha nem telnének el hetek az első mintavétel és az ellenőrző vizsgálat között. Így biztos, ami biztos alapon újból vért vesznek és továbbítják azt az OEK-nak. A szűrőhelyek ilyenkor azt mondják, hogy eltörött a vérvételi cső, vagy kiborult, esetleg megromlott a vér. Az érintetteket néha még meg is nyugtatják: szó sincs pozitív teszteredményről. Majd újabb egy-két hét múlva megint behívják a tesztelt személyt, hogy megkapja a pozitív eredményt. Az esetek döntő részében a tanácsadás és szakpszichológushoz történő irányítás elmarad.

A meleg fiatalember vesszőfutása így még mindig nem ért véget. Az egyik HIV-pozitívokat segítő civilszervezet közbenjárásával elvégeztek nála egy újabb gyorstesztet, melynek eredménye egyértelműen negatív lett. Dani csak ekkor lélegezhetett fel először a csaknem egyhónapos hercehurca után. Mint utóbb kiderült, pozitív teszteredményét nem is itthon, hanem Bécsben ellenőrizték le, melynek végleges eredménye sem bizonyult pozitívnak.

Két év prevenció nélkül

Azt nem tudni, mi lett volna, ha Dani, mikor a szaunába megy, szembetalálja magát egy működő óvszerautomatával, vagy egy óvszert osztogató szociális munkással. Tény, hogy a szóban forgó helyen volt óvszerautómat, csak éppen óvszer nem volt benne. Óvszert osztogató önkéntes pedig 2010-óta nem járt a szaunában. A média pedig csak évente egyszer, az AIDS Világnapja alkalmából szokta zászlajára tűzni a HIV-megelőzés fontosságát. Országos szinten a döntéshozók, mintha már kezdenék megérteni, hogy miért fontos a HIV-prevenció. Nem így a 8. kerületi önkormányzat, ahol a HIV terjedésének leginkább kitett csoportokat éppen most fosztják meg tűcsere programjuktól. De országos szinten sem volt minden rendben az elmúlt három évben.

Az első arculcsapást még 2010. december 1-jén kapták a HIV-megelőzésben dolgozó civilek, mikor az AIDS világnapra szervezett rendezvényüket az utolsó pillanatban lefújták. Így az akkori Civil AIDS Fórum és az Országos Egészségfejlesztési Intézet közös Erzsébet téri Gödörbe és más helyszínekre szánt programjai elmaradtak, mert 2010. november 26-án a Nefmi gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Skultéty László arra utasította az érintett népegészségügyi szerveket, hogy a civilekkel együtt szervezett AIDS világnapi programokból töröljék az óvszerek osztogatását és a melegek által látogatott bárokban történő felvilágosítást.

2011. május 31-től 2013. augusztus 31-ig semmiféle HIV-prevenciós pályázati lehetőség nem nyílt meg a civilszervezetek előtt. Így ürültek ki a Háttér Társaság óvszerautomatái, és így fogytak el az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat tesztjei. Azóta kiírtak ugyan pályázatot a programok folytatására, az óvszerautomaták feltöltése és a HIV-tesztek beszerzése hamarosan megkezdődhet, de a szervezetek a programok folytatásához szükséges pénzt még nem kapták meg. Vagyis két év telt el, mikor az ország célzott - azaz a rizikócsoportokat érintő - HIV-prevenció nélkül maradt.
Lefújták azt a 2012-es kormányzati népegészségügyi kampányt is mely, "Szerelem: védelem" elnevezéssel indult volna tavaly november 30-án, aminek része lett volna egy plakátkampány, budapesti buszok, és citylight poszterek bevonásával. Mindössze az X-faktor szereplői viselték december 1-jén az AIDS elleni küzdelem jelképét, a piros szalagot.

Az elmúlt két évben az ország lemaradt több nemzetközi, jelentős anyagi támogatással járó szekunder HIV-megelőzési programról, ugyanis a felügyeleti szervektől (Nefmi, Egyesített Szent István és Szent László Kórház) nem sikerült támogató nyilatkozatot és az önrészt megszerezni. Tavaly ilyenkor hasonló témában megjelent cikkünk után 2012. december 12-én hirtelen összehívták az addig másfél évig nem ülésező Nemzeti AIDS Bizottságot. A szervezetet a 2013 januárjában nagy sajtóvisszhanggal megalakult Nemzeti HIV és AIDS Munkacsoport váltotta. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter erről szóló utasítása a közlönyben is megjelent. A munkacsoport feladata a HIV-fertőzés és az AIDS-megbetegedés elleni küzdelem szakmai irányítása lenne. Azonban a munkacsoportot megalakulása óta össze sem ült, bár működésére Magyarország nemzetközi kötelezettséget vállalt 2004-ben a Dublin-i Nyilatkozat aláírásakor. A szervezet működése nélkül nem lehet összehangolni a különböző rizikócsoportokat érintő prevenciós tevékenységeket; de még a célokat, elveket és feladatokat jól ismerő szakembereket sem lehet egy asztalhoz ültetni. Jelenleg elfogadott AIDS stratégiája sincs az országnak.

"Tűcsere helyett óvszert!"

Ilyen előzmények után fordulhatott elő, hogy a 8. kerületi Kék Pont Alapítvány által működtetett tűcsere program léte veszélybe került. A szervezetet 1996-ban hozták létre, mert nem volt olyan intézmény, ami komplex, biopszichoszociális ellátást nyújtott volna egy szervezet keretében a droghasználóknak. Ma a Kék Pont egészségügyi és szociális ellátásokat nyújt, ambulanciáit döntően közép- illetve alsó középosztálybeli szerhasználók veszik igénybe. Körülbelül 70 százalékos a rendőrségi eltereléses esetek száma (4-500 fő évente), Kontakt Programjukat, amelynek fő eleme a tűcsere-szolgáltatás szélsőségesen szegregált, halmozottan hátrányos helyzetű, injekciós-szerhasználók látogatják, döntően a Belső-Józsefvárosból.

A Nemzeti Drog Fókuszpont szerint injekciós heroin-használó 2010-11-ben 2700 fő lehetett az országban. A becslés azonban nem számol az új pszichoaktív-szerhasználókkal, akik több ezernyien lehetnek, ugyanis az adatbázisokban ez a csoport még nem jelent meg feldolgozható módon. A tűcsere programokban a becsült 2700 heroin-használóból 315-en vesznek részt. Ebből kiindulva 2011-ben durván 19-20 ezer injekciós-kábítószerfogyasztó élhetett az országban.

Az elmúlt években Romániában és Görögországban a tűcsere programok megszüntetése HIV-járvány kitöréséhez vezetett. Az emberi életek értéke pénzben kifejezhetetlen. A fertőzés kezelésének költsége pedig összehasonlíthatatlanul többe kerül a megelőzésnél. Nem így látják ezt a Józsefvárosi önkormányzatnál, szerintük: "a Kék Pont víziója arról, hogy komoly HIV/AIDS veszély alakulhat ki a tűcsere program megszűnése esetén, alaptalan, (…) hiszen a HIV-fertőzöttek között jelenleg senki sem intravénás úton kapta el a vírust. Ezért e helyett a mantra helyett, az alapítvány inkább óvszert osztogasson!" Pedig a Kék Pont regisztrált klienseinek 56 százaléka, azaz több mint 1300 személy 8. kerületi lakos. Ennek ellenére 2013. szeptember 18-án a józsefvárosi képviselő testület egyoldalúan felmondta a Kék Pont Alapítvánnyal kötött együttműködési szerződését. A Kék Pont a jelenlegi önkormányzattal kötött szerződést, így nem értik mi állhat az ügy hátterében. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az ombudsmanhoz fordult; száz, a hazai szociális és egészségügyi ellátás területén dolgozó szakember pedig nyílt levélben kérte Balog Zoltán minisztert, hogy álljon ki a nyilvánosság előtt a tűcsere program megmaradása érdekében. 2013. november 20-án a józsefvárosi önkormányzat a Kék Pont Alapítványt a Helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumból is kizárta. Az alapítvány arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása a 8. kerületi programjuknak, a következő választ adta: "Reméljük!"

Világszerte 2,3 millió új fertőzött

2012 végén 35,3 millió HIV fertőzött ember élt a Földön, közülük 2,1 millión a 10-19 éves korosztályba tartozó serdülők. Tavaly 2,3 millió ember fertőződött meg újonnan a vírussal, az 1990-es évek óta a legkevesebb. 2012-ben 1,6 millió ember halt meg AIDS-ben, de az AIDS-hez kapcsolódó halálestek száma 2005-12 között világszerte 29 százalékkal csökkent - írta a WHO tegnap kiadott jelentése. A TASZ pedig arra a hazai gyakorlatra hívta fel a figyelmet, hogy bár a HIV/AIDS megbetegedés személyazonosító adatok nélkül jelentendő, a gyakorlatban az OEK TAJ-azonosítóval regisztrálja a betegeket, arra hivatkozva, hogy csak így tudják elkerülni az esetleges duplikációkat. Az adatvédelmi biztos már 2010-ben megállapította, hogy az OEK adatgyűjtési gyakorlata súlyosan sérti az érintetteket, ám az OEK továbbra is folytatja gyakorlatát.

Témák
prevenció AIDS hiv

Trafikbezárás - Nincs kártérítési kötelezettsége a kormánynak

A Kormányzati Információs Központ (KIK) szerint a kormány körültekintően járt el a trafikok elhelyezésével kapcsolatban, az államnak semmilyen kártérítési kötelezettsége nincsen.

Pénteki, MTI-hez eljutatott közleményükben azt írták, alapvetően népegészségügyi szempontokat, valamint a kiskereskedők érdekeit szem előtt tartva hozta meg a kormány a döntését. Az intézkedés a meglévő koncessziós jogokat semmilyen formában nem érinti, éppen ezért az államnak semmilyen kártérítési kötelezettsége nincsen - fogalmazott a KIK.

A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet-módosítás, amely előírja, hogy a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzletekben, valamint az üzemanyagtöltő állomásokon legfeljebb 2014. május 30-ig lehet dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatni.

Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója pénteken, az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, az aránytalan forgalomkülönbségek indokolták a kormányrendelet módosítását. Kimutatásaik szerint a 6300 dohányboltból, a  hipermarketekben, plázákban, benzinkutakon működő 200 dohánybolt a piaci forgalom 17 százalékát lefölözte. Ezzel szemben 2500 trafik a megélhetés határán van.

Szabó Rebeka, az Együtt-PM független országgyűlési képviselője pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írta: a kormány korábban olyan szerződéseket kötött a vállalkozókkal, amelyek kimondják, hogy az államnak körülbelül 1,9-4,6 millió forintot kell fizetniük trafikonként, amennyiben a koncessziós szerződés megszűnése nem a trafikos kihágásának következménye. Ennek értelmében Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere és köre "többmilliós kártérítéssel gazdagodik és nemcsak a trafiknyitások, hanem a trafikok bezárásának is egyik fő nyertese lesz" - írta a képviselő.

A polgármester erre reagálva azt közölte az MTI-vel, hogy nincs egyetlen trafikja sem.

Szerző