Nem a díszképviseletre

Publikálás dátuma
2013.11.30 06:07
Csak az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak listát, más kisebbségi – akár roma – szervezetek nem FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Valamennyi országos kisebbségi önkormányzat vezetőjét a nemzetiségi regisztráció bojkottálására, valamint a bojkott hirdetésére biztatja 36 roma szervezet és a hazai örmények. Az új törvények értelmében ugyanis a regisztrált nemzetiségi szavazók csak saját szervezeteik listáira szavazhatnak, a pártlistákra nem, így a magyarországi kisebbségek által elérhető választási eredmény leginkább "díszképviseletet" eredményezhet az Országgyűlésben.

"Azzal, ha identitásunkat választjuk, lemondani kényszerülünk szavazati jogunkról, és elveszítjük annak lehetőségét, hogy beleszólhassunk a következő parlament és kormány összetételébe, vagyis az ország sorsába" - figyelmeztette a hatályos választási törvényre az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőit a Roma Polgári Tömörülés (RPT) és az Országos Örmény Önkormányzat (OÖÖ). Újabb figyelemfelhívó levelet küldött ugyanis e két tömörülés vezetője az érintett szervezeteknek.

A Serkisian Szeván, az OÖÖ elnöke és Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és az RPT elnöke által jegyzett levél emlékeztetett: súlyos erkölcsi és alkotmányossági, illetve egyéb jogszabályi aggályokat lát a jövő évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó nemzetiségi regisztrációval összefüggésben. Álláspontjuk szerint a választójogi törvény nemzetiségekre vonatkozó szabályozásával nem biztosított a magyarországi kisebbségek országgyűlési képviselete, holott az alaptörvény alapján "nem csak alkotmányos jogunk, hanem kötelességünk is beleszólni Magyarország politikai életébe, ezzel is alakítva saját sorsunkat és jövőnket, formálva a magyar demokráciát, hazánk jövőjét." Szerintük az idevágó jogszabály "megvonja ezt a lehetőséget és alkotmányos jogot a Magyarországon élő 13 nemzetiségi közösség tagjaitól."

Az új törvény alapján ugyanis a nemzetiségi képviseletet 15-20 ezer fős nemzetiségi listás szavazattal lehet elérni, amit elméletileg is csak a legnagyobb két-három nemzetiség tud teljesíteni. Emiatt a kisebbségek döntő hányada legfeljebb egy szavazat nélküli szószólót, vagyis "díszképviseletet" küldhet a parlamentbe. "Meggyőződésünk, hogy egy jogkörök nélküli szószóló nem teremti meg a nemzetiségek valós parlamenti képviseletét" - írták. A hazai örmények és 36 cigány közösség vezetői mindezek miatt felkérték a nemzetiségi önkormányzatok elnökségeit, foglaljanak állást a regisztráció és a parlamenti képviselet ügyében. Több kérdést is intéztek a kisebbségi vezetőkhöz, akiket egyúttal arra is felkértek, adjanak tájékoztatást saját nemzetiségük és a szélesebb közvélemény számára is álláspontjukról, valamint arról a bojkott-akcióról, amelyet Ide tartozunk! címmel indítottak. A regisztráció-ellenes kampányban azt kérik a nemzetiségiektől, hogy az országgyűlési választásokat megelőzően ne kérjék felvételüket a nemzetiségi választói névjegyzékbe, hanem azt majd csak májust követően, a nemzetiségi önkormányzati választásokra kezdeményezzék, hiszen a helyi kisebbségi önkormányzatokra is csak a regisztrált szavazópolgárok voksolhatnak majd.

A Fidesz kampányszlogenként hangoztatja, hogy megteremtette a nemzetiségek parlamenti képviseletét, csakhogy a kormányoldal által megalkotott 2011-es választójogi törvény alapján a nemzetiségi választó a jövő évi országgyűlési választáson az egyéni képviselőjelöltek mellett csak a nemzetiségek országos képviseletét ellátó szervezet listájára szavazhat majd, pártlistákra nem. Magyarán: a kisebbségi szavazóknak eltér a választójoguk a "sima" állampolgárokétól, hiszen utóbbiak egy listás és egy egyéni képviselőre leadható szavazattal rendelkeznek. Szakértők szerint ez a választójog egyenlőségének alkotmányos - és nemzetközi szerződésekben is védett - elvébe nem fér bele, ám az Alkotmánybíróságon mégsem bukott el.
Így a 2014-es parlamenti választáson azok szavazhatnak nemzetiségi listára, akik előzőleg regisztrálták magukat az úgynevezett nemzetiségi névjegyzékben. A kisebbségek számára január 1-jével indul a regisztrációs időszak, amely a határon túliak esetében augusztus óta tart. Nemzetiségi listát civil szervezetek nem, csak a jelenleg is működő országos nemzetiségi önkormányzatok - a romák esetében például a kormánypárt szövetségese, a Lungo Drom többségű Országos Roma Önkormányzat - állíthatnak. Az adott nemzetiségi lista pedig csak akkor szerez "kedvezményes" mandátumot, ha legalább a pártlistás mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám 25 százalékát megkapja, ami legalább 15-20 ezer szavazatot jelenthet. Elvileg ugyan nem kizárt, hogy egy nemzetiségi listáról többen is bejussanak, de ennek kevés a valószínűsége: a második jelölt esetében ugyanis a lista már ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a pártlisták.

A mandátumhoz jutó nemzetiségi politikusok teljes jogú képviselői lesznek az Országgyűlésnek, nagyjából olyan jogosítványokkal, mint a függetlenek. A többi nemzetiség azonban, amelynek nem sikerült képviselőt küldeni a törvényhozásba, de állított nemzetiségi listát, csak egy-egy szószólót delegálhat a parlamentbe, akiknek korlátozott a jogköre: nem szavazhatnak, s csak kivételes helyzetekben szólalhatnak fel az ülésteremben.

Hazai elismert nemzetiségek
- bolgár
- cigány
- görög
- horvát
- lengyel
- német
- örmény
- román
- ruszin
- szerb
- szlovák
- szlovén
- ukrán

Matematikailag kizárt a bejutás

Egyelőre képtelenség megmondani, hány voksra lesz szükség egy nemzetiségi mandátum megszerzéséhez, hiszen az sem világos, egy-egy kisebbségnek hány tagja van, ráadásul a szavazási hajlandóság is mérhetetlen körükben. A 2011-es népszámlálás során összesen mintegy 645 ezren nyilatkoztak úgy, hogy a 13 elismert nemzetiség valamelyikéhez tartoznak. A cigányok száma 315 ezer (noha népességkutatók szerint a valós adat ennél sokkal magasabb, a romák számát általában 5-700 ezerre, vagy ennél is többre teszik - a szerk.), a németeké 185 ezer körül mozgott, a románok és szlovákok mintegy 35 ezren, a horvátok nem egész 27 ezren, a szerbek pedig 10 ezren nyilatkoztak nemzetiségi hovatartozásukról, 7 elismert nemzetiség pedig a tízezres határt sem érte el. A szükséges szavazatszámok alapján kizárólag a romáknak és a németeknek van esélyük arra, hogy egy-egy jelöltjük mandátumhoz jusson.

Szanyi állásfoglalást vár Orbántól

Nyílt levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek Szanyi Tibor leendő szocialista EP-listavezető azért, hogy a Fidesz elnöke támogassa a parlamenti és az európai parlamenti voksolások egy időpontban való megrendezését a nyilvánosság előtt és azon az államfői egyeztetésen is, amelyet Áder János köztársasági elnök ígért a parlamenti pártoknak. Egyúttal emlékeztette a kormányfőt azon tavalyi kijelentésére is, mely szerint "úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen", ám még ma sem ismertek a részletszabályok.

Egy német kabaré szerint a Fideszt három érv tartja a Néppártban: Audi, BMW, Mercedes

Publikálás dátuma
2019.03.23 17:51
A Mercedes-gyár belülről. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Orbán kormánya egy percig sem maradhatna életben uniós lóvé nélkül: ha szuverenitást akarnak, akkor jöjjenek ki a saját pénzükből - üzent a német köztévé kabaréműsora.
Több mint öt percet foglalkozott Orbán Viktorral a német közszolgálati adó, a ZDF politikai kabaréműsorának péntek esti adása. A Heute show az Európai Néppárt és a Fidesz konfliktusát és annak átmeneti feloldását magyarázta meg – írja a 444.hu. Mint a konfliktus forrásai, Oliver Welke műsorában szóba kerültek a Soros-Juncker plakátok, amik a műsor szerint színtisztán antiszemiták. Plusz szemtelen hazugságok az Európai Unióról. 
"Egyébként Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU lóvéja nélkül. Ezért cserébe mondjuk néhány menekültet átvállalhatna"
- tette hozzá Welke. Majd idézték Orbánt, hogy „szuverének akarunk maradni”, mire Weike visszaüzent: 
"akkor maradjatok magatok, jó lenne ha megtanulnátok, hogy lehetne külföldi pénz nélkül kijönni."
A műsorban azzal is elviccelődnek, hogy a kormány még a túlóratörvényt is bevezette. 
"Így működik a populizmus: a hülyék kimennek az utcára, hogy nem akarunk gazdasági bevándorlókat, erre mondja a kormány, hogy jó ötlet, akkor ti fogtok 400 órával többet dolgozni" - jegyezték meg.

A neonáci tüntetést Soros szervezte - Trump begőzölt támogatójával akarja naggyá tenni a kormány a családokat

Publikálás dátuma
2019.03.23 17:24

Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
Több ominózus díszvendége is volt annak a "Makig Families Great Again!" (Tegyük újra naggyá a családokat!) elnevezésű rendezvénynek, amit március közepén tartottak Magyarország Washingtoni nagykövetségén, írja a 444.hu.
Egyrészt megjelent Donald Trump volt biztonságpolitikai tanácsadója, a Magyarországon korábban körözés alatt álló, kétes előéletű, magyar származású Sebastian Gorka. Másrészt ott volt Trump tanácsadója, Kathryn Talento, abortuszellenes aktivista, aki szerint a hormonális fogamzásgátlók úgy működnek, hogy a már megfogant magzatot kilökik a szervezetből, anélkül, hogy a nő tudna róla, hogy terhes volt.
És a "családvédő csapatot" erősítette egy republikánus képviselő is. Akit kilenc testvére annyira utál, hogy a tavaly őszi kongresszusi választásokon 9 testvére inkább a demokrata ellenfele kampányfilmjeiben szerepelt.
De ez csak a Gosar-jéghegy csúcsa, a mélyben sokkal durvább dolgok rejtőznek. Például:
  • Gosar bojkottálta Ferenc pápa kongresszusi beszédét, tiltakozásul amiatt, hogy a pápa hisz a klímaváltozásban, ami szerinte csak áltudományos humbug.
  • A republikánus állította, hogy a charlottesville-i neonáci tüntetést az amerikai baloldal és Soros szervezte, hogy lejárassák Trumpot.