Még várhat a nyugdíj

Ma újabb törvényalkotási dömping kezdődik: egy salátatörvény megszavazásával húznák el a kormánypártok az általuk megválasztott alkotmánybírók hivatali idejét, valamint enyhülhet a szavazók szervezett utaztatásával szembeni vasszigor. Egy leporolt törvényjavaslat szerint pedig csak erősen korlátozott helyen és időben lenne gyűjthető aláírás a népszavazási íveken.

Hetven éves kora után is hivatalban maradhat az Országgyűlés Fidesz-KDNP többsége által 2010 óta megválasztott öt alkotmánybíró, ha a parlament ma elfogadja az alaptörvény ötödik módosításához kapcsolódó salátatörvényt. Eszerint, az a bíró, aki nem töltötte ki 12 éves mandátumát, de betöltötte korhatárt, hivatalában maradhat. A változtatás azért minősül nyílt kivételezésnek, mert a közalkalmazottak esetében az általános nyugdíjkorhatár - jelenleg a 62. életév - felett már csak a kormány külön engedélyével lehet tovább dolgozni. Például a 62 évesnél idősebb tanárok és orvosok jelentős részét a nyugdíj és az állami bér egyidejű igénybevételét tiltó kormánydöntés után, 2013 első felében kényszernyugdíjazták, de ez a folyamat a bíróknál már 2012-ben elkezdődött. Azonban az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly júliusban megsemmisítette az ezt lehetővé tevő jogszabályt, majd az Európai Bíróság is megállapította: életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása. A "pozitív diszkrimináció" tilalmáról viszont nem szólt az ítélet, így például a volt KDNP-s képviselő, Salamon László, valamint a volt Fidesz-képviselő, Balsai István akár a 2022-es országgyűlési választások idején is alkotmánybíróként dolgozhat majd.

Az Ab tagjaira vonatkozó módosítás mellett a salátatörvény legalizálná a szavazók csoportos szállítását. Az idén áprilisban elfogadott választási eljárási törvényt - amely még kifejezetten tiltotta a szervezett utaztatást - módosító javaslat úgy fogalmaz: "A választók jogosultak más segítségét igénybe venni a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiségbe való eljutásához". Az indoklás szerint ez elősegíti "a választópolgárok szabad döntésén alapuló joggyakorlását". A javaslat szerint azonban a segítség lehetőségét nem lehet nyilvánosan hirdetni, illetve nem lehet a szavazókat busszal szállítani. Az októberi bajai önkormányzati választás tapasztalatai azonban megmutatták: a szavazókat személyautókkal, az utaztatás meghirdetése nélkül is lehetséges szervezetten az urnákhoz szállítani. Ráadásul a szervezett állítás elleni legfőbb érvet sem orvosolja ezzel a jogalkotó, hiszen kisebb csoportokban szállítva is befolyásolhatják a választókat. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül közterületen továbbra sem nem lehet majd kampánytevékenységet folytatni.

Ma részletes vitára bocsáthatja az Országgyűlés a népszavazások kezdeményezéséről szóló törvényt, amelyet még 2011 nyarán nyújtott be Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, de az általános vita után a tervezet "parkolópályára" került. A javaslat egyebek közt a komolytalan népszavazási kérdések Nemzeti Választási Bizottság elé kerülését nehezítené meg azzal, hogy a kezdeményezéseket legalább 20 embernek alá kellene írnia. Továbbra sem lenne gyűjthető aláírás "az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben". Vagyis saját munkahelyen továbbra sem gyűjthető aláírás és nem is lehet aláírni az ívet, ha a gyűjtő vagy az aláíró éppen hivatalos munkaidejét tölti. Nem lesz gyűjthető aláírás a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségében.