fagyálló;Répássy Róbert;tolvajok;jogos önvédelem;Büntetőtörvénykönyv;igazságügyi tárca;borosgazda;

2013-12-03 06:17:00

Kockázat nélkül kellene védekezni

Nincs tudomása az igazságügyi tárca államtitkárának arról, hogy bárki is visszaélt volna a jogos önvédelemmel, mióta az új Btk. is kiterjesztette annak lehetőségeit. Ezzel szemben egy borosgazda mégis úgy próbált védekezni a pincéjére rájáró tolvajok ellen, hogy fagyállót kevert a borába, ami azt jelzi, hogy a törvény mégsem adott egyértelmű kereteket. A terményt vagy a kertet lehet például büntetlenül árammal védeni, de csak ha az nem jár halállal. 

"Kockázat nélküli védekezés" - így nevezte tegnap az igazságügyi minisztérium államtitkára azt a lehetőséget, amire az öt hónapja hatályos új Btk. "felhatalmazza" a tulajdonost minden, a házába kéretlenül behatoló támadótól.

Vagyis, a védekezőnek a jogos önvédelmi helyzet miatt nem kell azzal törődnie, hogy a támadás a betörő halálával is végződhet - már amennyiben annak fegyvere is van.

Akkor azonban mégis kell - emelte ki Répássy Róbert -, ha például megelőzés céljával áramot vezet a kerítésbe, hogy még a kertbe se juthasson be a betörő, mert azt úgy kell tennie, hogy ne okozza a behatoló halálát.

Bár az államtitkárnak - mint elmondta - nincs tudomása olyan esetről, amikor az új helyzetben bárki is visszaélt volna a védekezési lehetőségek "kiszélesítésével", éppen egy hónapja vált ismertté az a vácszentlászlói eset, melyben a borosgazda a tolvajok ellen kívánt fellépni: a pincéjére rendszeresen rájáróknak - akik általában eladták a szerzeményt - fagyállóval kevert bort készített ki, amely hat ember súlyos mérgezéséhez, és egyikük halálához vezetett.

Emiatt a rendőrség gyilkossággal gyanúsította meg november elején. Vélhetően a kesznyéteni Szoboszlai Barna máig predensértékű példáját követte, aki uborkalopás miatt vezetett áramot a kerítésébe: egy tolvaj meghalt, kettő pedig súlyosan megsérült, ám végül 2011-ben jogerősen is "csak" megrovást kapott a bíróságtól (miután elsőfokon egy év fogházara ítélték emberölés és testi sértés vádjával).

A hangzatos változtatás ellenére a jogos védelem már 2009-ben bekerült az akkori Btk.-ba - épp a kesznyéteni eset miatt -, a bíróságok gyakorlata pedig amúgy is a méltányosságot követte.

Előzetes önbíráskodás miatt
Felfegyverkezve, csoportosan elkövetett önbíráskodás és személyi szabadság megsértése miatt előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság azt a három embert, aki hitelkártyáról eltulajdonított pénzt akart visszaszerezni.
A Budapesti VIII. kerületi Rendőrkapitányság azzal gyanúsítja a három férfit, hogy a sértetteket egy postai küldeményben talált hitelkártyáról felvett pénz visszaszerzése érdekében azzal fenyegették meg: kiviszik őket a dögkútra, és eladják őket, ha nem fizetik vissza az összeget. Az egyik sértettet bántalmazták is, gumibottal ütötték, késsel is fenyegették. Ő nyílt arcsérülést, fej-, törzs- és lábszárzúzódást szenvedett.
Az ügyészség a gyanúsítottak előzetes letartóztatását, a védők pedig az ügyészi indítvány elutasítását és a gyanúsítottak házi őrizetének elrendelését kérték. A bíróság mindhárom gyanúsított esetében megalapozottnak találta az alapos gyanút és az ügyészi indítványt is.
A végzés nem jogerős, mert a védők és a gyanúsítottak fellebbeztek. Az egyik gyanúsított többszörös visszaeső, korábbi jogerős szabadságvesztését nem kezdte meg, és más büntetőeljárás is folyik ellene. MTI

Korábban a büntetőjogász Hack Péter is azt idézte fel lapunknak, hogy nem tud olyan esetről, amikor a bíróság "ne állapított volna meg eddig is jogos védelmet a sértett javára egy fegyveresen támadó elkövetővel szemben".

Vagyis a népszerűnek vélt és hangzatos - a kormánypárt kommunikációjában mindig kiemelt - változtatás "egybeesik a bírói gyakorlattal". A jogos védelem eddig is arányosságról szólt, azaz a védekezés mértéke nem léphette túl a támadások erejét.

A félreértéseket elkerülendő, a bíróságok eltérő értelmezésének elébe vágva a Kúria július végén jogegységi határozatot is hozott, amely kimondja, hogy az önvédelem "a jogtalansággal szembeni ellenállás nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak" minősül, nem büntethető, ha valaki a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépte túl.

Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa szerint azonban a fent is említett konkrét esetekből éppen az derülhet ki - mint a HVG-nek elmondta -, hogy olykor az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, így az eljárások lassúsága és körülményessége vezet önbíráskodáshoz.

A lap szerint ma már tízszer több önbíráskodásos eset derül ki, mint a rendszerváltás idején, holott a büntetés is ötször szigorúbb: akár öt év börtönnel is járhat.