"Kockázat nélküli védekezés" - így nevezte tegnap az igazságügyi minisztérium államtitkára azt a lehetőséget, amire az öt hónapja hatályos új Btk. "felhatalmazza" a tulajdonost minden, a házába kéretlenül behatoló támadótól.
Vagyis, a védekezőnek a jogos önvédelmi helyzet miatt nem kell azzal törődnie, hogy a támadás a betörő halálával is végződhet - már amennyiben annak fegyvere is van.
Akkor azonban mégis kell - emelte ki Répássy Róbert -, ha például megelőzés céljával áramot vezet a kerítésbe, hogy még a kertbe se juthasson be a betörő, mert azt úgy kell tennie, hogy ne okozza a behatoló halálát.
Bár az államtitkárnak - mint elmondta - nincs tudomása olyan esetről, amikor az új helyzetben bárki is visszaélt volna a védekezési lehetőségek "kiszélesítésével", éppen egy hónapja vált ismertté az a vácszentlászlói eset, melyben a borosgazda a tolvajok ellen kívánt fellépni: a pincéjére rendszeresen rájáróknak - akik általában eladták a szerzeményt - fagyállóval kevert bort készített ki, amely hat ember súlyos mérgezéséhez, és egyikük halálához vezetett.
Emiatt a rendőrség gyilkossággal gyanúsította meg november elején. Vélhetően a kesznyéteni Szoboszlai Barna máig predensértékű példáját követte, aki uborkalopás miatt vezetett áramot a kerítésébe: egy tolvaj meghalt, kettő pedig súlyosan megsérült, ám végül 2011-ben jogerősen is "csak" megrovást kapott a bíróságtól (miután elsőfokon egy év fogházara ítélték emberölés és testi sértés vádjával).
A hangzatos változtatás ellenére a jogos védelem már 2009-ben bekerült az akkori Btk.-ba - épp a kesznyéteni eset miatt -, a bíróságok gyakorlata pedig amúgy is a méltányosságot követte.
Korábban a büntetőjogász Hack Péter is azt idézte fel lapunknak, hogy nem tud olyan esetről, amikor a bíróság "ne állapított volna meg eddig is jogos védelmet a sértett javára egy fegyveresen támadó elkövetővel szemben".
Vagyis a népszerűnek vélt és hangzatos - a kormánypárt kommunikációjában mindig kiemelt - változtatás "egybeesik a bírói gyakorlattal". A jogos védelem eddig is arányosságról szólt, azaz a védekezés mértéke nem léphette túl a támadások erejét.
A félreértéseket elkerülendő, a bíróságok eltérő értelmezésének elébe vágva a Kúria július végén jogegységi határozatot is hozott, amely kimondja, hogy az önvédelem "a jogtalansággal szembeni ellenállás nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak" minősül, nem büntethető, ha valaki a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépte túl.
Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa szerint azonban a fent is említett konkrét esetekből éppen az derülhet ki - mint a HVG-nek elmondta -, hogy olykor az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, így az eljárások lassúsága és körülményessége vezet önbíráskodáshoz.
A lap szerint ma már tízszer több önbíráskodásos eset derül ki, mint a rendszerváltás idején, holott a büntetés is ötször szigorúbb: akár öt év börtönnel is járhat.
