Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocilalista alelnöke a Népszavának kijelentette, nem csupán ez a passzus aggályos.
A zsebszerződés gyanúja esetén ugyanis az ügyészség "nem szokványos" módon is eljárhat, vagyis bírósági döntés nélkül tarthatna az ügyészségi nyomozó - akár rendőrségi segédelettel - házkutatást. Ha a hatóság tévedne netalán, akkor sem nagyon van jogorvoslati lehetősége a meghurcolt földtulajdonosnak - figyelmeztetett a szocialista szakpolitikus.
"Zsebszerződést eddig még nem igen látott senki, hiszen ha vannak is ilyen megállapodások, az ilyen földeket bérleti szerződéssel művelik a nem magyar állampolgár gazdák. Azt pedig már az eddig is hatályban lévő törvények is megakadályozhatják, hogy az ilyen szerződéssel művelt területek a bérlő tulajdonába menjenek át" - jegyezte meg Gőgös Zoltán.
A mezőgazdasági bizottság elelnöke azt is hozzátette, ha az uniós, de nem magyar állampolgár letelepszik Magyarországon és legalább 3 évig itt gazdálkodik, földművessé válik, legálisan megvásárolhatja az addig bérlet tereületet. Aki nem vállalja a letelepedést, az "bukja" a zsebszerződését.
Az első Orbán kormány idején két feljelentés érkezett az ügyészséghez zsebszerződésekkel kapcsolatban, de végül egyik sem jutott el jogerős ítéletig.
A szocialista szakpolitikus úgy vélte, a zsebszerződések körüli tüsténkedéssel a kormány el akarja terelni a figyelmet arról, mi történik az agrárágazattal, a társasvállalkozásokkal, illetve milyen döntések születtek az állami földbérlet-pályázatokon. Talán az sem véletlen, hogy nagyjából az állami földbérlet-pályázatok miatt kirobbant botrányokkal egy időben melegítette föl a kormány az egyszer már kudarcba fulladt zsebszerződés elleni küzdelmet.
Gőgös Zoltán azt is kifogásolta, hiába javasolták, hogy az ügyészség ne csak a szebszerzdések esetében járhasson el "nem szokványos" módon, hanem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) állami földbérlet-pályázatainak vizsgálatakor is. Az MSZP frakció ezért is tartózkodott a törvény korábbi és most hétfői elfogadásakor is.
A nyáron botrányok közepette elfogadott földtörvény kisérő jogszabályát , illetve az eddigi módosítások egybeszerkesztését is elfogadta tegnap az Országgyűlés. A jogszabály szerint aki most akar belevágni az állattartásba, nem bővítheti birtokát 1200 hektárról 1800 hektárra, kivéve ha a korábbi 3 évben már tartottak állatokat.
A honatyák nem szívlelték meg az állampolgái jogok biztosa kifogását, hogy a helyi földkiosztó bizottságok döntése ellen lehessen fellebbezni, így ezek a testületek számonkérhetőség nélkül dönthetnek arról, hogy ki vehet majd földet egy-egy településen.
