Savanyú az ukrán narancs

Vegyes érzelmekkel figyelem azt, ami az utóbbi napokban Ukrajnában történik. Egyelőre nem nevezném forradalomnak, mert több elemében, engem legalábbis, kísértetiesen emlékeztet a 2006 őszi budapesti történtekre. Nem tudom nem látni az elnöki palotára buldózerrel támadókat, a városházát elfoglalókat, a Molotov koktélokat dobáló, törni-zúzni mindig kész maszkosokat. Bármennyire elfogadhatatlan a péntekről-szombat hajnalra történt karhatalmi brutalitás, a békés tüntetés szétverése, s bármennyire jogos az európai integrációt prioritásnak tartó ellenzéki megmozdulás, úgy vélem, a cél ott sem szentesítheti az eszközt.

Próbálom, innen, sok száz kilométer távolságból eldönteni ki áll a jó és ki a rossz oldalon, de egyre nehezebb. Vitalij Klicsko feltűnése a politikában új fejezetet ígért a jelenkori ukrán politikatörténetben. A boxlegenda tisztaságához ugyanis nem fér kétség, talán az ő vagyona az egyetlen, amelynek eredetét eddig még senki nem kérdőjelezte meg, mint ahogy európai, demokratikus elkötelezettségét sem. Pártjával, programjával, elveivel, sőt eszközeivel sincs semmi baj, jelen helyzetben is megpróbálta parlamenti keretek közé terelni a tiltakozást, ragaszkodva az eleve kudarcra ítélt kormány elleni bizalmatlansági indítványhoz.

Szívem szerint neki szurkolnék, ő Ukrajna "jó fiúja", amelyik oldalon ő áll, ott van az igazság is. De az eszem jelzi, hogy Klicsko veszélyes útra tévedt, amikor a jelenlegi posztkommunista hatalom leváltása érdekében, az ellenzéki összefogás szükségességének nyomására a szélsőjobboldalnak is kezet nyújtott. Az elsősorban oroszellenességből élő, de Kárpátalján például a magyarellenességre építő radikális párt, a Svoboda felé nem Klicsko, hanem Timosenko pártja nyitott, a bajnok csak utólag csatlakozott ehhez a formális szövetséghez. A Svoboda, oroszellenességének köszönhetően egyelőre Európa párti, de előbb-utóbb megkéri az árát. A jelenlegi tüntetést megbecstelenítő ellenzéki randalírozók is nyilvánvalóan az ő híveik. Ha az ellenzéknek sikerül megdöntenie a jelenlegi hatalmat, csakis olyan demokratikus vezetés állhat fel Ukrajnában, amelynek oszlopos tagja lesz a Svoboda. Nem túl nagy ár ez?