Súlyosan sérült a tisztességes eljárás

A tisztességes eljárás alkotmányos elvét, valamint a törvényes bíróhoz való alapjogot is sértette a bírósági ügyáthelyezések lehetősége - erősítette meg a korábbi hazai civil és a nemzetközi aggályokat az Alkotmánybíróság. A testület ugyanakkor csak azután döntött, hogy az érintett törvényi rendelkezéseket a parlament hatályon kívül helyezte, ráadásul nem adott egyértelmű iránymutatást a folyamatban lévő, áthelyezett ügyek jogorvoslatára. Lévay Miklós alkotmánybíró párhuzamos indoklása szerint ezeket az ügyeket az elsőfokú bírósági döntések után, rendes jogorvoslati eljárásban lehetne rendezni.

Miután az Orbán-kormány különböző nemzetközi szervezetek, így az Európai Bizottság és az Európa Tanács követelésére szeptemberben végül kivette az alaptörvényből - és még a nyáron, más jogszabályokból is - a bírósági ügyek áthelyezhetőségének lehetőségét, hétfőn az Alkotmánybíróság (Ab) is hajlandó volt döntést hozni a kérdésben. Az Ab alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződéseinkbe ütközőnek találta, és - furcsa módon - hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt.

Az Ab az alaptörvény-ellenesség mellett hivatalból vizsgálta a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződéssel, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel való összhangját is. Ezek alapján megállapították: a rendelkezések sértették a tisztességes eljárás két követelményét: a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot. Ráadásul a törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. "A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének szabad belátására bízta, ami a törvényes bíróhoz való jog sérelmére vezetett" - fogalmaztak a bírák. Az Ab azt is megállapította, hogy "a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette", de alaptörvény-ellenesnek és az egyezménybe ütközőnek ítélték azt is, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintettek számára az OBH elnökének ügyáthelyező határozata ellen.

Két, az illetékes bíróságról másik bíróságra áthelyezett büntetőügy vádlottjai - így Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ügyvédei - fordultak az Ab-hoz a bírósági ügyáthelyezés szabályozásának alaptörvény-ellenességét kifogásolva. Az érintettek szerint az ügyeikben alkalmazott ügyáthelyezés az igazságszolgáltatás alapvető garanciáit sértette. Az indítványozók kérték az OBH-elnök konkrét ügyáthelyező határozatának vizsgálatát is. Az Ab szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, amelynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség, az e határozatok megsemmisítésére irányuló indítványt pedig visszautasította. Ám egyértelművé tette: az Ab szerint azzal, hogy egy jogszabályi rendelkezés hatályba lépése napjára visszamenőlegesen alkotmányellenesnek bizonyult, egyértelmű: az OBH-elnök áthelyező, igazgatási határozatai meg sem születhettek volna, hiszen "a törvény erejénél fogva" kizárt volt ilyen intézkedést hozni - Handó Tündének tehát vissza kellene vonnia ezeket. Mindezt azonban az OBH sajátos logika alapján úgy értelmezte: az Ab döntése nem érinti a még folyamatban lévő ügyeket.

Megírtuk: a Fidesz-KDNP az úgynevezett átmeneti rendelkezések és az új bírósági törvények 2011-es megalkotásakor annak ellenére adta meg az OBH-elnöknek (és a legfőbb ügyésznek is) az ügyáthelyezési jogkört, hogy ezt a lehetőséget - a büntetőeljárási törvény vizsgálata során - a legfőbb ügyész esetén az Ab már 2011 decemberében alkotmányellenesnek, nemzetközi szerződéseinket sértőnek találta és megsemmisítette. Miután az "átmeneti rendelkezések" is elbuktak az Ab szűrőjén, a Fidesz-KDNP az alaptörvény negyedik módosításával alkotmányos szintre emelte az OBH-elnök jogkörét.

Elhelyezett ügyek

- Hagyó-per
- Hunvald-per
- Sukorói telekcsere-ügy
- MVM-vezér hűtlen kezelési pere
- SCD Balaton Holding ingatlanspekulációs pere
- Varga Tamás, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadójának pere

Lévay egyértelműsített

Nem szolgált egyértelmű jogorvoslati lehetőséggel a határozat, melyhez Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária (a 15 fős Ab-ból 8 bíró) különvéleményt, Lévay Miklós pedig párhuzamos indokolást csatolt. Lévay éppen azzal érvelt az általa támogatott határozat hiányosságára rámutatva, hogy a folyamatban lévő, áthelyezett büntetőeljárásokban nem nyújtott egyértelmű jogorvoslatot az áthelyezést lehetővé tévő rendelkezések alkotmányellenességének kimondása. A konkrét ügyekben ugyanis, a többségi határozat most "elvileg azt eredményezné, hogy - törvényes felhatalmazás hiányában - megszűnne az eljáró bíróságok illetékessége" - írta az alkotmánybíró. Lévay szerint azonban a büntetőeljárási törvény hatályos rendelkezései értelmében az érintett perek ezen szakaszában, "vagyis a tárgyalás megkezdését követően az illetékességi szabályok megsértését észlelő bíróság cselekvési lehetősége korlátozott: csak akkor van helye az ügy áttételének, ha annak elbírálása valamely másik bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik". Magyarán jelenleg nem lehet beavatkozni a folyó eljárásokba, így az ügyáthelyezések sértettjeinek a hatályos büntetőeljárási szabályok alapján csak arra van lehetőségük, hogy "az elsőfokú döntést követően, rendes jogorvoslat keretében" hivatkozzanak az alaptörvény-ellenes jogszabályhely alkalmazásából fakadó eljárási szabálysértésre, így másodfokon az eredetileg illetékes bíróságon folytatódhatnának ezek az ügyek.

2013.12.04 06:11

Távkonfrontáció Lázár és Márki-Zay között: abcúgozás és mozgalom

Publikálás dátuma
2018.08.20 11:11

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Rendezvény és ellenrendezvény satujában ünnepelt Hódmezővásárhely: a politikai ring egyik sarkában a regnáló polgármester, Márki-Zay Péter beszélgetett ellenzéki közéleti figurákkal, míg a másik sarokban Lázár János, a Miniszterelnökség volt vezetője, jelenlegi dohánybiztos szólt be Márki-Zaynak egy díjátadón. Abcúg a szájhősnek, és háromszoros vivát minden cselekvő vásárhelyi polgárnak - üzente Lázár.
A dohánybiztos azután ragadta magához a szót, hogy átadták egy idős orvosházaspár megkapta az idén alapított Boldog Gizella díjat, írja a hvg.hu. Az exminiszter az 1018 évvel ezelőtti államalapításról szólva a keresztény Európához csatlakozást emelte ki, majd nyilván ott folytatta, hogy ma Magyarország legfontosabb dolga a keresztény családokban gondolkodó Európa megmentése. Lázár szerint most a Fidesz feladata a hatalom megszerzésével az, hogy 2030-ra Magyarországot Európa legjobb helyévé tegyék, és nem az, hogy újabb hatalomra tegyenek szert. Annak érdekében, hogy Hódmezővásárhely is jobb hely legyen,  Lázár szerint a meg kell erősíteniük a helyi közösségeket, és olyan példákat kell állítaniuk, akik a közhatalom birtoklása (értsd: Vásárhely esetében ez a polgármesteri poszt hiányát jeleni) sem tértek le a Szent István kijelölte útról. A városban szerinte most rombolás folyik, és az üres szavak idejét kell élniük, ezért az ő feladatuk most a közösségek erősítése. A Kossuth téren szervezett pódiumbeszélgetésen Róna Péter az elmúlt években elköltött 14 000 milliárd forint rossz elköltéséről, illetve annak következmény nélküliségét rótta fel az unió közösségének. Ez utóbbit mindegyikük hibaként említette, ezért főként az Euróapi Ügyészséghez csatlakozás fontosságát emelték ki. Márki-Zay Péter még ennél is tovább ment, szerinte egy európai FBI felállítása is indokolt lenne. Márki-Zay Péterhez még az ünnep előtt olyan információk jutottak el, hogy tojászápor fog rájuk zúdulni, most ez elmaradt, de nem alapítottak pártot sem, ahogy ezt a helyi jobboldali média már jó előre beharangozta. A polgármester szerint persze időszerű volna legalább egy mozgalom megalapítása, erre vélhetően még az idén sor is kerülhet.
2018.08.20 11:11
Frissítve: 2018.08.20 11:12

Hét tonna tűzijáték borítja fénybe Budapestet

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:44
Tűzijáték 2017. augusztus 20-án, Budapesten
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Két hónapig dolgoztak a produkción az augusztus 20-ai tűzijáték szervezői: 21 ezer látványos fényeffekt robban hétfőn este a főváros felett.
Hatvan ember majdnem kéthavi munkája zárul ma este kilenc órakor. Ekkor indítják Budapesten a hagyományos augusztus 20-ai tűzijátékot, az időjárás pedig kifejezetten kedvez az ünneplésnek - írja összefoglalójában az atv.hu.
A pirotechnikai show több szempontból is a legek gyűjteménye lesz: összesen hét tonna tűzijáték – ebből 2500 kilónyi robbanóanyag – repül hétfőn este a a levegőbe.
A fényjátékban a magyar trikolór színei és az arany dominálnak, a 21 ezer effekt pedig különféle virágformákat, fűzfa ligetet formáz majd, de kirajzolódik majd arany színnel a korona is.
a technikusok annyi kábelt használtak fel, hogy az gond nélkül lefedné a Budapest-Hatvan távolságot.

Nézelődni jó lesz, utazni kevésbé

2018.08.20 10:44