Biró Marianna;

Alkotmánybíróság;alaptörvény;bíróságok;ügyáthelyezés;

2013-12-04 06:11:00

Súlyosan sérült a tisztességes eljárás

A tisztességes eljárás alkotmányos elvét, valamint a törvényes bíróhoz való alapjogot is sértette a bírósági ügyáthelyezések lehetősége - erősítette meg a korábbi hazai civil és a nemzetközi aggályokat az Alkotmánybíróság. A testület ugyanakkor csak azután döntött, hogy az érintett törvényi rendelkezéseket a parlament hatályon kívül helyezte, ráadásul nem adott egyértelmű iránymutatást a folyamatban lévő, áthelyezett ügyek jogorvoslatára. Lévay Miklós alkotmánybíró párhuzamos indoklása szerint ezeket az ügyeket az elsőfokú bírósági döntések után, rendes jogorvoslati eljárásban lehetne rendezni.

Miután az Orbán-kormány különböző nemzetközi szervezetek, így az Európai Bizottság és az Európa Tanács követelésére szeptemberben végül kivette az alaptörvényből - és még a nyáron, más jogszabályokból is - a bírósági ügyek áthelyezhetőségének lehetőségét, hétfőn az Alkotmánybíróság (Ab) is hajlandó volt döntést hozni a kérdésben. Az Ab alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződéseinkbe ütközőnek találta, és - furcsa módon - hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt.

Az Ab az alaptörvény-ellenesség mellett hivatalból vizsgálta a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződéssel, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel való összhangját is. Ezek alapján megállapították: a rendelkezések sértették a tisztességes eljárás két követelményét: a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot. Ráadásul a törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. "A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének szabad belátására bízta, ami a törvényes bíróhoz való jog sérelmére vezetett" - fogalmaztak a bírák. Az Ab azt is megállapította, hogy "a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette", de alaptörvény-ellenesnek és az egyezménybe ütközőnek ítélték azt is, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintettek számára az OBH elnökének ügyáthelyező határozata ellen.

Két, az illetékes bíróságról másik bíróságra áthelyezett büntetőügy vádlottjai - így Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ügyvédei - fordultak az Ab-hoz a bírósági ügyáthelyezés szabályozásának alaptörvény-ellenességét kifogásolva. Az érintettek szerint az ügyeikben alkalmazott ügyáthelyezés az igazságszolgáltatás alapvető garanciáit sértette. Az indítványozók kérték az OBH-elnök konkrét ügyáthelyező határozatának vizsgálatát is. Az Ab szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, amelynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség, az e határozatok megsemmisítésére irányuló indítványt pedig visszautasította. Ám egyértelművé tette: az Ab szerint azzal, hogy egy jogszabályi rendelkezés hatályba lépése napjára visszamenőlegesen alkotmányellenesnek bizonyult, egyértelmű: az OBH-elnök áthelyező, igazgatási határozatai meg sem születhettek volna, hiszen "a törvény erejénél fogva" kizárt volt ilyen intézkedést hozni - Handó Tündének tehát vissza kellene vonnia ezeket. Mindezt azonban az OBH sajátos logika alapján úgy értelmezte: az Ab döntése nem érinti a még folyamatban lévő ügyeket.

Megírtuk: a Fidesz-KDNP az úgynevezett átmeneti rendelkezések és az új bírósági törvények 2011-es megalkotásakor annak ellenére adta meg az OBH-elnöknek (és a legfőbb ügyésznek is) az ügyáthelyezési jogkört, hogy ezt a lehetőséget - a büntetőeljárási törvény vizsgálata során - a legfőbb ügyész esetén az Ab már 2011 decemberében alkotmányellenesnek, nemzetközi szerződéseinket sértőnek találta és megsemmisítette. Miután az "átmeneti rendelkezések" is elbuktak az Ab szűrőjén, a Fidesz-KDNP az alaptörvény negyedik módosításával alkotmányos szintre emelte az OBH-elnök jogkörét.

Lévay egyértelműsített

Nem szolgált egyértelmű jogorvoslati lehetőséggel a határozat, melyhez Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária (a 15 fős Ab-ból 8 bíró) különvéleményt, Lévay Miklós pedig párhuzamos indokolást csatolt. Lévay éppen azzal érvelt az általa támogatott határozat hiányosságára rámutatva, hogy a folyamatban lévő, áthelyezett büntetőeljárásokban nem nyújtott egyértelmű jogorvoslatot az áthelyezést lehetővé tévő rendelkezések alkotmányellenességének kimondása. A konkrét ügyekben ugyanis, a többségi határozat most "elvileg azt eredményezné, hogy - törvényes felhatalmazás hiányában - megszűnne az eljáró bíróságok illetékessége" - írta az alkotmánybíró. Lévay szerint azonban a büntetőeljárási törvény hatályos rendelkezései értelmében az érintett perek ezen szakaszában, "vagyis a tárgyalás megkezdését követően az illetékességi szabályok megsértését észlelő bíróság cselekvési lehetősége korlátozott: csak akkor van helye az ügy áttételének, ha annak elbírálása valamely másik bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik". Magyarán jelenleg nem lehet beavatkozni a folyó eljárásokba, így az ügyáthelyezések sértettjeinek a hatályos büntetőeljárási szabályok alapján csak arra van lehetőségük, hogy "az elsőfokú döntést követően, rendes jogorvoslat keretében" hivatkozzanak az alaptörvény-ellenes jogszabályhely alkalmazásából fakadó eljárási szabálysértésre, így másodfokon az eredetileg illetékes bíróságon folytatódhatnának ezek az ügyek.