A tartományi kormányok küldöttségeiből álló Bundesrat egy több mint 250 oldalas beadvánnyal fordult a karlsruhei alkotmánybírósághoz. A dokumentumban az utóbbi egy év alatt összegyűjtött adatok alapján azt az álláspontot ismertették, hogy az NPD ideológiája szellemi rokonságban áll a nemzetiszocializmussal, és a párt államellenes tevékenységet végez, aktívan szembehelyezkedik a demokratikus berendezkedéssel.
Az alkotmánybírósági eljárás várhatóan több mint egy évig tart, eredménye szakértők szerint bizonytalan.
Az NPD a szeptemberi országos parlamenti választáson a szavazatok 1,3 százalékát szerezte meg, visszaesett a négy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest, de így is több mint félmillióan voksoltak rá. A párt elsősorban Németország keleti részén, a volt NDK területén népszerű, ott két tartományban helyi törvényhozási képviselettel is rendelkezik. Választási eredményei alapján tavaly összesen 1,4 millió euró állami támogatást kapott.
Az 1964-ben alapított párt betiltásáról szinte fennállása óta vitatkoznak, és egyszer már meg is próbálkoztak vele. A kormány és a törvényhozás 2003-ban közösen benyújtott indítványát az alkotmánybíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy a bizonyítékok jelentős része az alkotmányvédelmi hivatal beépített embereitől származik, és ezért ezeket nem lehet figyelembe venni.
A betiltás ügye 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legkevesebb tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt és NPD-tisztségviselők között.
A Bundesrat tavaly decemberben döntött arról, hogy kezdeményezi a párt betiltását. A baloldali többségű felsőházhoz nem csatlakozott a konzervatív-liberális kormány és a Bundestag, a törvényhozás alsóháza. A konzervatívok és a liberálisok arra hivatkoztak, hogy túlságosan kockázatos az eljárás, és az esetleges újabb kudarc a szélsőjobboldali párt malmára hajtaná a vizet.
