Januártól újra drágulnak a teherautók fuvardíjai

Publikálás dátuma
2013.12.09. 06:17
Az e-útdíj nem emelkedik, de a magasabb biztosítási költség miatt mégis drágulnak a fuvardíjak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THIN
Bár az úthasználati tarifák 2014-ben nem változnak, a fuvardíjak azonban az idei, év közbeni, 5-25 százalékos emelkedés, után a jövő év elejétől mégis tovább növekednek, várhatóan átlagosan 3-4 százalékkal. Egyebek mellett azért, mert jelentősen emelkednek a teherautók kötelező felelősségbiztosítási díjai, és magasabbak lesznek a bérköltségek is. Ugyanakkor januártól megteremti a kormány az utólagos útdíj-fizetés lehetőségét a hazai fuvarozók egy részének, azok s akik hitelképesnek bizonyulnak. Hozzájárulhat a szállítmányozási szakma kifehérítéséhez, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhatóság korlátlanul hozzáfér az útdíjakkal kapcsolatos adatokhoz - állítják szakértők.

Információink szerint bár az úthasználatért jövőre nem kell majd a jelenleginél többet fizetniük a 3,5 tonnánál nagyobb teherautók üzemeltetőinek, jövőre átalagosan mégis 3-4 százalékos fuvardíj növekedésre lehet számítani. Egyebek mellett azért, mert drámaian növekednek a tehergépjárművek kötelező felelősségbiztosítási díjai, emelkednek a bérköltségek és az üzemanyagárak is felfelé mozdulnak.

A januártól várható néhány százalékos árkorrekció viszont előreláthatólag nem rázza majd meg a szállítmányozási piacot. Miután idén már bekövetkezett egy sokkoló áremelkedés: az új útdíj-szedési rendszer júliusi bevezetésekor 5-25 százalékos fuvarköltség emelkedéssel kellett szembenézniük a megbízóknak. A szállítási vállalatok zöme ugyanis kénytelen volt áthárítni az egekbe szökő úthasználati költségeket a megrendelőkre.

Növekednek az útdíj-bevételek
Mostanra elérték a 60 milliárd forintot az útdíj-bevételek. Szakmai számítások szerint egy átlag munkanapon 580 millió forint folyik be a kormány kasszájába a mintegy 3500 kilométeres úthálózaton beszedett tarifákból. A kormány az év végéig 75 milliárdos bevételt tervezett, ami feltehetően teljesülni is fog. A várakozásokkal ellentétes fejlemény viszont az, hogy eddig mindössze 130 vállalkozás vette fel összesen 1100 járműre a kormányzat által az útdíjak megfizetéséhez a fuvarozóknak nyújtott forgóeszköz hitelt. Annak ellenére, hogy a kabinet a közelmúltban könnyítette a kölcsönhöz jutási feltételeket és olcsóbbá tette a hitelkonstrukciót. Egyes adatok szerint az útdíj júliusi bevezetése óta mintegy 300 fuvarozó adta vissza a működési engedélyét. Ugyanakkor egyre nagyobb a hiány a képzett tehergépjármű vezetőkből.

Ugyanakkor újdonság, hogy januártól utólag is megfizetheti majd az útdíjat a magyar fuvarozók egy része. A szállítási vállalkozásoknak azonban várhatóan egyfajta hitelképességi vizsgálaton kell majd megfelelniük ahhoz, hogy lehetőséget kapjanak arra, hogy ne előre kellejen kiegyenlíteniük az úthasználati tarifákat. A kérelmeket 2014 január 6-tól fogadja be a Nemzeti Útdíj-fizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt., így az utólagos fizetést február elejétől vezetik majd be a megbízhatónak ítélt ügyfelek részére – közölte Róna Márta, a NÚSZ Zrt. kommunikációs vezetője. A társaság közleménye szerint, a fuvarozónak a kérelem benyújtásával együtt nyilatkozniuk kell arról, hogy a cég ellen nem folyik csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás, nincs lejárt tartozása, és a megfelelő hatósági engedélyekkel rendelkezik.

A 30 napos elbírálási időszak alatt a NÚSZ kiértékeli az igénylő vállalkozás adatait, a hitelképes fuvarozókat pedig fizetőképességük alapján három csoportba sorolják. Az alacsony kockázatú ügyfélnek nem kell biztosítékot nyújtania, a közepes és a magas kockázatú ügyfeleknek viszont bankgaranciát vagy készpénzóvadékot kell letenniük az előre megállapított elszámolási időszak szerint. Ez lehet heti, kétheti, vagy akár havi elszámolás – adta tudtul Róna Márta. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat olyan konstrukciót vezet be, amely csak a mintegy 12 ezer hazai szállítási cég egy részének teszi majd lehetővé az utólagos díjkiegyenlítést. (A külföldiek azért maradnak ki ebből kedvezményből, mert a külhoni jármű tulajdonosokon nehezen lehet behajtani utólag a fizetendő összeget.)

Időközben az utak ellenőrzése is szigorodott a kezdeti állapotokhoz képest. Ez rossz hír a bliccelőknek, akiktől eddig több tízmillió forint bírságot szedtek be a hatóságok. A nem, vagy a nem megfelelő összeget fizető teherautósok arányát három százalékra teszik az iparági szakértők, akik szerint a becsületesen fizető úthasználóknak viszont kedvező fejlemény az utak ellenőrzésének gyakoribbá tétele, mivel csökken a versenyhátrányuk a bliccelő fuvarozókkal szemben. (Szakmai számítások szerint egyébként viszonylag kevés teherautós tért át az alsóbbrendű utak használatára amiatt, hogy az autópályák használta magasabb kiadással jár, mint a főutaké. A forgalom átterelődés mindössze öt százalék körüli.)

Egyes szakemberek szerint némileg hozzájárult a fuvarozói szakma "kifehérítéshez", hogy egy májusban elfogadott törvény szerint a Nemzeti Adó- és Vámhatóság ( NAV) korlátlanul hozzáfér az útdíjakkal kapcsolatos adatokhoz. Az elektronikus útdíjról szóló törvény adatkezelési rendelkezései ugyanis lehetővé teszik a NAV számára, hogy feladatai ellátása érdekében a járművekre vonatkozó adatokat megfigyelje és tárolja. A hatóság visszakövetheti egyebek mellett az úthasználat helyét, idejét, a gépjárművek forgalmi rendszámát. A közvetlen törvényi felhatalmazás következményeként a NAV az adatok átvételét és kezelését szabadon végezheti. Nem szükséges például, hogy fennálljon az adócsalás gyanúja, vagy ellenőrzési eljárás legyen folyamatban, vagyis az adóellenőrök indoklás nélkül, bármikor betekinthetnek az adatokba.

Ez pedig azt jelenti, hogy növekszik a lebukás kockázata a fekete fuvaroknál csakúgy, mint az áruk papíron történő "megutaztatása" esetén. Ez utóbbi jobbára a határokon átnyúló forgalmi adó (áfa) csalások egyik eleme. Az útdíjak ellenőrzése révén ugyanis a NAV pontosabban ismerheti az áruk mozgását az e-útdíj adatok és a szállítás egyéb dokumentumainak összevetésének köszönhetően. Ugyanakkor az adózók részéről pedig az útdíj számlákkal igazolni lehet, hogy a termékek valóban visszatérés nélkül elhagyták Magyarországot.

Igaz ugyanakkor,- hívták fel a figyelmet a szakemberek - hogy az útdíj befizetését igazoló számlák nem minden esetben számítanak döntő bizonyítéknak. Mivel csupán azt igazolják, hogy egy több kilométeres fizetős útszakaszra felhajtott az áruszállító jármű. Az, hogy a rakományát pontosan hol tette le a fuvarozó, az már a díjfizetési bizonylatok segítségével nem követhető.

Szerző

A telekspekulációt segítheti az adótörvény módosítása

Publikálás dátuma
2013.12.09. 06:15
A földhasználat igazolásának kibővítése még nem mondható teljesnek FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Sok gazda hiába várta az uniós közvetlen földalapú támogatási előleget. A pénz november 30-ig, az előírt határidőig nem érkezett meg a számlájukra. Ennek egyebek mellett az volt az oka, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (MVH) jogosulatlan földalapú támogatás igénylés  miatt kirobbant botrányt követően az agrártárca tételes ellenőrzést rendelt el.  Egy adótörvény-módosítási javaslat azonban megkönnyítené a a belterületi telkekkel való spekulációt. 

A földhasználatot ne csak a földhasználati lappal igazolhassa az uniós közvetlen földalapú támogatásra jogosult termelő az MVH-nál - ezt javasolja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ). (A javaslat hátterében az húzódhat meg, hogy az MVH-botrányt követően az agrárminiszter elrendelte a földhasználók, illetve a földhasználat teljes körű tételes ellenőrzését.) Emlékezetes, hogy a gyanú szerint az MVH négy vezetője, illetve munkatársa összejátszott több tucat céggel és magánszeméllyel, azért hogy jogosulatlanul több százmillió forintos földalapú támogatáshoz jussanak.

Az uniós szabályok szerint egy évben a jogosultak legalább 5 százalékát ellenőrizni kell, de ha valakik kiveszik a "baráti gazdákat, társaságokat" a rendszerből, akkor azok biztosan kimaradnak az ellenőrzésből - erről beszélt lapunknak Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke elmondta, hogy rákérdezett a szaktárcánál, már idén februárban tudtak az MVH-ban zajló korrupcióról, akkor miért vártak az ellenőrzések bejelentésével októberig, addig amíg az MSZP nyilvánosságra nem hozta a korrupciógyanús üzelmeket Erre Fazekas Sándor agrárminiszter azt közölte, hogy mindenki megkapja majd november 30-ig az uniós támogatási előleget. A helyzet azonban az, hogy az ellenőrzések elhúzódása miatt nem sikerült tartani a határidőt. Gőgös Zoltán ugyanakkor megjegyezte: korábban már ő maga is javasolta, hogy ne csak a földhasználati lapot fogadja el az MVH, hiszen - mindenféle botránytól függetlenül - az eddigi gyakorlat megnehezítette az osztatlan földterületek bérbeadását, a földhasználat igazolását.

A hivatalban kirobbant botrány után elrendelt tételes ellenőrzést viszont az ilyen földbérletek vizsgálata is megnehezítette, Erre rájöhettek az agrárkamaránál is, bár az furcsa, hogy nem a miniszteren kérték számon a rossz döntést, hanem a végrehajtó MVH-t okolták a csúszásért - tette hozzá az MSZP szakpolitikusa. Most már tárcánál is azt javasolják: ne csak a földhasználati lapot fogadja el a hivatal, hanem az adás-vételi szerződést, egyéb okiratot is.

Lengyel Szilvia, az LMP szakpolitikusa is egyetért ezzel, szerencsésnek találná, ha a földhasználat jogszerűségét a haszonbérleti szerződéssel, illetve a családi gazdaság alapításáról szóló okirattal is igazolni lehessen - tette hozzá az LMP-s politikus. Lengyel Szilvia szerint egy ilyen gumijogszabályányi javaslat egyik pontjának megfogalmazása azonban mégis aggályos, mert arról szól, hogy ezeken kívül más, megfelelő módon is igazolni lehessen a földhasználatot. Ezzel csak az a gond, hogy nem lehet tudni, mire is gondolhattak a javaslattevők - jegyezte meg Lengyel Szilvia. Az a hivatkozás - hogy erre a megfogalmazásra azért van szükség, mert a hazai birtokviszonyokban végbemenő folyamatos átalakulás olyan speciális helyzeteket hozhat elő, amelyre jelenleg nem tudnak a szabályozással fölkészülni - nehezen védhető, ez egy "bianco csekk", ezért elfogadhatatlan.

Az MSZP is támogatja NAK és a MAGOSZ javaslatát, amit - Gőgös Zoltán véleménye szerint - a kifizetetlen gazdák nyomására tettek meg, a baj csak az, hiába módosítják már a jogszabályt, az előlegeket idén már nem lehet átutalni a jogosultaknak - mondta a szocialista politikus.

A számos jogvita is okolható azért, hogy az uniós földalapú támogatások kifizetése elhúzódhat akár 2014. júniusáig is, miközben sok gazda az előlegre számítva vásárolt vetőmagot, műtrágyát, vett fel hitelt, nekik hiába utalják át a járandóságukat félév múlva, azalatt tönkre is mehetnek - figyelmeztetett Gőgös Zoltán, aki arra is emlékeztetett, hogy 2005-ben az akkori szocialista agrárminiszternek az elhúzódó előleg kifizetések miatt kellett távoznia. Akkor a MAGOSZ vezetésével ezrek tüntettek traktorokkal a Parlament előtt, a Fideszhez közeli gazdaszervezet most mégsem hívta tiltakozni a gazdákat.

Lengyel Szilvia egy a gazdasági bizottságnak benyújtott adótörvény-módosítás buktatóira is felhívta a figyelmet. Telekadó-mentességet kaphatnak a belterületen fekvő, a mezőgazdasági művelésből kivont, az egy hektárt meg nem haladó földterületek. Első pillantásra ez jónak tűnik, de a telekspekulációk történetét ismerve létezik az a mód, hogy az ingatlan befektető a művelés alól kivont területet belterületbe vonja. Az átminősített területet feldarabolják, új helyrajzi számokat kapnak a telkek, így azt egy hektárnál kisebb részekre lehet osztani. Így adómentessé tehető és alkalmassá válik ingatlanspekulációra - figyelmeztetett Lengyel Szilvia.

Szerző

„Schmitt Pál Akadémiát" alapít a kormány közmunkásoknak

Publikálás dátuma
2013.12.08. 14:03
Ilyen és ehhez hasonló feladatokat kell megoldania a képzésben részt vevők csaknem felének FORRÁS: TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ I
A kormány téli közfoglalkoztatási programjában részt vevő közmunkásoknak előbb megszégyenítő teszteket kell kitölteniük, majd óvodai szintű képzésben részesülnek, végül sok esetben nevetséges feladatokkal bízzák meg őket – derült ki az elmúlt napokban. Az MSZP szerint az Orbán-kormány téli közfoglalkoztatást ígért, de közmunkamutyit csinált. Márciusig 24 milliárd forintot költ el 100 ezer munkanélküli képzésére, de az oktatásukra szerveződött Fidesz-közeli cégek nem csak arra képtelenek, hogy piacképes tudásban részesítsék a rájuk bízott közmunkásokat, de arra, is hogy felnőtt emberként kezeljék őket.

A képzésre kötelezett közmunkások között a kormány kudarcos foglalkoztatáspolitikájának következményeként érettségivel, sőt felsőfokú végzettséggel rendelkező munkakeresők is akadnak. Az Orbán Viktor vezette kormány korábban nem „Schmitt Pál Akadémia” létrehozását ígérte,- írja közleményében az MSZP, hanem azt, hogy tisztességes képzésben részesíti azokat, akik ma nem jutnak tisztességes megélhetést biztosító munkalehetőséghez!

A kormány továbbra is hallgat arról, hogy az állami Türr István Képző és Kutató Intézet által kidolgozott oktatási modulok alapján miért óvodásoknak való feladatokkal képeznek felnőtt embereket. Az MSZP továbbra is azt követeli, hogy Balog Zoltán által vezetett tárca azonnal vizsgálja ki a téli közfoglalkoztatás keretében zajló közmegalázást.

Szerző