Információik szerint már alakul is az erre vonatkozó terv. Pillanatnyi forgatókönyv szerint Klicskot meghívják az Európai Néppárt államfőinek és kormányfőinek december közepén, Brüsszelben sorra kerülő következő ülésére. Ez alkalommal Klicsko külön tárgyalásokat folytathat Angela Merkel kancellárral, a nyilvánosság előtt is együtt jelennek meg. Az ukrán hírügynökségi beszámoló szerint Klicsko pártja, az Udar logisztikai segítséget kap az Európai Néppárttól és a német kancellár pártjához, a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány is támogatja.
A német kancellár és az ukrán bajnok közötti jó kapcsolat eddig sem volt titok, s az is nyilvános, hogy Klicsko a november végi kijevi forrongások kirobbanása pillanatában is Németországban tartózkodott. A bajnok, azonban nem csak a német politikum előtt népszerű, a politikában való megjelenése és tavaly őszi parlamentbe jutása óta minden nyugati formáció szívesen tárgyal vele és pártjával. Többek között azért, mert míg az ukrán politikában mindkét oldalon – ellenzékin és kormánypártin egyaránt - léteznek gyanús vagy legalábbis megkérdőjelezhető üzleti-politikai összefonódások, homályos eredetű vagyonok, Klicskót ilyen vád nem érheti, ő nyilvánosan boxolta össze nem kis vagyonát, ezért ilyen vonatkozásban nem zsarolható és nem befolyásolható. A 42 éves bajnok európai elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, sporttudományokból szerzett doktori címe is növeli presztízsét.
Nem számítana ukrán állampolgárnak Klicsko
A Merkel-Klicsko különleges kapcsolat mindenekelőtt annak köszönhető, hogy az ukrán sportoló profiként a német Univerzum színeiben (Erdei Zsolt is ugyanezen klub versenyzője volt) vált világhírűvé és 15 éve letelepedési engedéllyel él családjával együtt jórészt Németországban. Ukrajnában azóta tartózkodik életvitelszerűen, amióta a politika a sportpályafutása elé és fölé helyeződött.
Pártja, a liberális Udar 2010-ben alakult, a tavaly őszi parlamenti választáson már harmadik legnagyobb erőként jutott mandátumhoz. Október 25-én (még a vilniusi előkészületek idején, amikor Kijevben még senki sem számított arra, hogy a kormányzat lemondja a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírását az Európai Unióval) jelentette be Klicsko, hogy indul a 2015. márciusi ukrán elnökválasztáson, annak ellenére, hogy az aznap megváltoztatott adótörvény egyértelműen arra irányult, hogy kizárja ebből a versenyből az ökölvívót. Az új törvény kiköti, hogy nem tekinthető Ukrajna lakosának az, akinek egy másik államban van állandó lakhelye, mivel külföldön fizet adót. A jogszabály nyilvánvalóan Klicsko németországi letelepedési engedélyéről szól, de a bajnok már a parlamenti vita során úgy fogalmazott a módosítást elfogadó képviselőtársainak: „Engem ilyen módszerekkel nem tudnak megállítani, vagy megfélemlíteni. Ukrajna állampolgára vagyok attól a pillanattól fogva, hogy Ukrajna függetlenné vált, és az is maradok”.
Háttérbe szorult a gázhercegnő
Az ukrán hatalom nem véletlenül tart Klicskotól. Felmérések szerint egyre nő népszerűsége, s bár első fordulóban egyelőre Janukovics a nyerő, második fordulóban közös ellenzéki jelöltként a bajnok kiütheti a hivatalban lévő elnököt. Egyes felmérések szerint Julija Timosenkonak is lenne erre esélye, de Klicsko esélyei nagyobbak, őt nem terheli egyelőre kudarcos, válságokkal teli kormányzás, mint Timosenkot. Bár a volt miniszterelnök asszonyt sokan politikai fogolynak tartják, azért nem kevesen vannak az ellenzéki táborban is, akik nem tennék tűzbe kezüket makulátlanságáért. Épp ezért úgy tűnik, Klicsonak könnyebb lenne maga mögé állítania a másik két ellenzéki párt szavazótáborát, mint Timosenkonak, értelemszerűen ezért ő a veszélyesebb ellenfél.
A kijevi zavargások kitörése óta az ellenzék megkérdőjelezhetetlen első számú vezetőjévé is előlépett, sok dolguk már nem marad a német és a többi néppárti vezetőnek ilyen téren. A két hete tartó zavargások során nem lehetett nem észrevenni, hogy ezúttal elmaradtak a Timosenko szabadon bocsátását követelő felíratok és szónoklatok. A gázhercegnő ugyan igyekszik felhívni magára a figyelmet, éhségsztrájkolt, időnként üzen a tüntetőknek, de ez már nem elegendő ahhoz, hogy ez a demonstráció róla is szóljon. Itt már Klicsko a vezér, Timosenko nincs azonos súlycsoportban a nehéz súly bajnokával.
Tudni kell azonban, hogy az ökölvívó politikus nemcsak Európa-pártiságával tűnt ki vagy azzal, hogy a korrupció elleni küzdelmet pártja kiemelt programpontjává tette, hanem azzal is, hogy számtalanszor kiállt a bebörtönzött Timosenko szabadon bocsátása mellett, elfogultsággal és részrehajlással vádolta meg az ukrán igazságszolgáltatást.
A bajnok dilemmája: sport vagy politika?
Az idősebbik Klicskó fivér hivatalosan nem fejezte be sportpályafutását, de az utóbbi időben egyre kevesebb mérkőzést vállal. Címvédése utoljára tavaly ősszel szeptemberben, a parlamenti választási kampány hivatalos kezdete előtt volt, Charr ellen. Győzelme után be is jelentette, hogy sportpályafutása háttérbe szorul a jövőben. A WBO azonban politikusokkal sem tesz kivételt – igaz, ilyen nem is volt még a box világszervezet történetében. December 5-én, miközben Klicsko Kijev utcáin épp Janukovics és rendszere ellen harcolt, a WBO kijelölte az ellenfelet a következő kötelező címvédéshez. Klicskonak az ausztrál Alex Leapai ellen kell ringbe lépnie, a két fél menedzsmentjének 30 napja van szabadon megegyezni egymással az összecsapás feltételeit illetően.
A másik világszervezet, a WBC is ultimátumot adott bajnokának (A Klicsko fivérek ugyanis mind a négy box világszervezet bajnoki öveit magukénak tudhatják.) . Eredetileg november 30-ig kellett volna döntenie Vitalijnak a WBC-nél, hogy folytatja-e karrierjét és megvédi-e címét záros határidőn belül, vagy nem. Mivel nem tette meg, december 5-én a WBC közölte: december 15-ig van lehetősége eldönteni vállal-e címvédést vagy befejezi karrierjét. Klicsko erre úgy reagált, jogos a világszervezet felszólítása, de egyelőre nem közölte döntését.
Kijev továbbra is forrong
A Milliók menetének nevezett, valóban a millióhoz közelítő résztvevővel zajló vasárnapi kijevi tüntetés során Arszenyij Jacenyjuk, a Batykivscsina párt (Timosenko formációja) jelenlegi vezetője a sajtónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a demonstráció kimenetele szempontjából az éjszaka és a mai nap lesz döntő. Tegnap az ellenzék 48 órát adott Janukovics elnöknek az Azarov-kormány menesztésére. Jacenyjuk meghívott mindenkit hétfő hajnali öt órára a Függetlenség térre a kormányszervek ellenőrzésére.
Mindenki azonban nem ment el, tegnap reggeli híradások szerint a téren mintegy másfél ezer tüntető éjszakázott, hajnalban a kormány épülete elé százan érkeztek és felváltották azokat, akik ott éjszakáztak. Az éjszaka a tüntetők új barikádokat és néhány sátrat emeltek, mert amint szónokaik is jelezték vasárnap, kormányzati provokációtól tartanak, amellyel a szükségállapot bevezetését szeretné kierőltetni a hatalom.
Klicsko pártjának, az Udar-nak egyik képviselője, Valerij Karpuncov szerint már vasárnap este megkezdték azoknak a személyeknek letartóztatását, akik állítólag részt vettek a Lenin szobor ledöntésében a Besszarábia téren. A felvételeken látható volt, hogy maszkos férfiak csoportja verte szét a gigantikus szobrot, ám Karpuncov arról beszélt, hogy még azokat is őrizetbe veszik, akik csak ott álltak és bámultak, vagy negatívan nyilatkoztak a Lenin-Sztálin nevével fémjelzett rezsimről.
Oleg Carjov, a kormányzó Régiók Pártjának képviselője indítványozta több külföldi kitiltását Ukrajnából, köztük van több német és lengyel személyiség, akik részt vettek az ellenzéki tiltakozásban, valamint Mihail Szaakasvili volt grúz elnök is, aki a Janukovics-rendszer megdöntésére buzdította a helyszínen az ukrán ellenzéket. A listát Andreas Umland német politikai elemző a Facebookra is feltette.
