Végső állomás: Csepel

A csepeli temetőben alakítaná ki az úgynevezett szociális parcellát a Budapesti Temetkezési Intézet - vagyis ott lelhetnének végső nyughelyre a legszegényebbek, már persze csak akkor, ha szeretteik maguk hantolják el őket. Az intézet számításai szerint ott lenne legolcsóbb megteremteni a januártól választható ingyenes "szegénytemetés" feltételeit - csaknem 150 millió forintért -, minderről várhatóan ma dönt a fővárosi közgyűlés.

Sokba fog még kerülni az ingyenes temetkezés a fővárosi önkormányzatnak - a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. felmérte a szociális parcellák kialakításánál szóba jöhető temetőket, és a fővárosi közgyűléshez is benyújtott javaslatuk szerint a csepeli temetőben lehetne a fővárosban a legolcsóbban megoldani a legszegényebb elhunytak elhelyezésének feltételeit. A BTI jövőre 2380 szociális temetéssel számol, amelyből az eddigi tendenciák alapján 452 lehet koporsós és 1928 urnás.

Ehhez viszont csaknem 195 millió forint kompenzációt kérnek a fővárostól, ekkorára taksálják ugyanis a parcellák eladásából befolyó bevétel kiesését; mint javaslatukban is szerepel, a koporsós temetések száma 23 százalékkal, a hamvasztásos- és a szórásos szertartások 18-20 százalékkal is csökkenhetnek a "szegénytemetés" miatt. Az biztos, hogy a 11 ezer négyzetméteres temető átalakítása legalább 150 millió forintba kerülne a fővárosnak, és bár 60 százalékkal, azaz 7100 négyzetméterrel bővítenék a csepeli temető területét, ennek végül csak egy részét adnák át "szociális temetkezésre". Ettől függetlenül az általános lakossági temetkezési díjak változatlanok maradnának, ám erről - valamint a szociális temetés egyéb részleteiről - mai ülésén dönt a fővárosi közgyűlés.

- Ma dönt a Fővárosi Közgyűlés a szegényparcelláról

- Aki egyedül halna meg, annak előre be kell "jelentenie" igényét a szociális temetésre

A kormány még október 21-én fogadta el a szociális temetés részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendeletet, mely január elsejével lép életbe. Eszerint szociális temetést az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál lehet kérni, és az önkormányzat gondoskodik a többi között a temetési helyről, a holttest hűtéséről, a temetőbe való szállításáról, esetleges hamvasztásáról (koporsót vagy urnát, sírjelet sem kell "külön" beszerezni"). Ám ahhoz, hogy mindez ingyenes maradjon, számos jogszabályi kitételnek kell megfelelni, különben mindent meg kell téríteni: előre gondolni kell arra, hogy az elhunyt "temetésre való előkészítését" - vagyis, mosdatását, felöltöztetését -, a sír vagy urna temetőn belüli szállítását, a sírba vagy urnába történő elhelyezését - azaz, a koporsó leengedését is -, a koporsó vagy urna temetőn belüli szállítását az "eltemettetőnek", a hozzátartozónak kell végeznie. Vagyis, a legszegényebbek csak úgy mentesülhetnek a temetési költségek alól, ha maguk ássák el szeretteiket, és ugyan segítséget kérhetnek ehhez, ám a "személyes közreműködők" semmilyen ellenszolgáltatást nem kaphatnak. Különösen nehéz dolguk lesz a szegény halott hozzátartozóinak januárban, amikor a fagyott földet szinte lehetetlen könnyedén ásni.

Ha a rendelet bármelyik pontjától eltér a temettető, az összes költséget meg kell térítenie. Arra ugyan nem tér ki a jogszabály, hogy mi a helyzet azokkal a szegény emberekkel, akik hozzátartozó híján, egyedül "kénytelenek" meghalni - a rendelet egységesen "eltemettetőt" említ, így vélhetően előre be kell jelenteni az erre vonatkozó igényt az önkormányzatnál.
Sokan tartanak attól, hogy mivel a szociális temetés a lehető legolcsóbb megoldás, feltehető, hogy az amúgy zsúfolt temetők üzemeltetője úgy fog tudni megfelelni a jogszabálynak, ha a temető "végében" jelöli ki a szociális parcellát - ami a bejárattól és a ravatalozótól a legmesszebb van, ahová a legkörülményesebb eljuttatni "lábon" az elhunyt koporsóját. Azt persze még nem tudni, az egyes nyugvóhelyek hogyan oldják meg az elhelyezést.