Lejárt az ultimátum Kijevben

Tegnap lejárt az ellenzék 48 órás ultimátuma, de Viktor Janukovics ukrán államfő nem menesztette az Azarov-kormányt. Az elnök beleegyezett a letartóztatott tüntetők szabadon bocsátásába, és jelezte,  folytatná a tárgyalásokat az Európai Unióval. A napokig blokád alatt lévő kormányzati negyedet "felszabadították" a rendfenntartók.

Tárgyalóasztalhoz ült tegnap Viktor Janukovics államfő volt elődeivel, a három korábbi államfővel, Leonyid Kravcsukkal, Leonyid Kucsmával és Viktor Juscsenkóval, hogy megvitassák az országban kialakult politikai válság rendezésének lehetőségeit.

A tárgyalások megkezdéséig a rohamrendőrök kiszorították a kijevi kormányzati negyed utolsó utcáiból is a tüntetőket, a Függetlenség térre, az ún. Euromajdanra szorítva vissza őket és lebontották a  felállított barikádokat. A békés tüntetők nem szegültek szembe a rendőrséggel, de ezúttal is provokátorok vegyültek a tömegbe, akik botokkal és gázspraykkel támadták a rendvédelemi alakulat tagjait.

Timosenkot már kevésbé támogatják
Az ukrán lakosság közel fele támogatja a kijevi Euromajdant - ez derül ki egy december 4-9 között végzett, a  Tsn.ua internetes hírportál által ismertetett felmérésből. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint az ukránok 49  százaléka támogatja az EU-párti tüntetéseket, 45 százalék ellenzi. Amint azt várható volt, legnagyobb mértékben, 84 százalékban az ország nyugati részén élők támogatják a tüntetéseket, a középső régiókban 66, délen 33,  keleten viszont csupán 13 százalékos a demonstráció híveinek aránya.
Egy másik, december 7-8 között végzett kutatás a bebörtönzött Julija Timosenko háttérbe szorulását jelzi. A kijevi demonstrációkon részt vevők túlnyomó többsége úgy nyilatkozott, 77,4 százaléka mindaddig kitart, míg minden követelésük nem teljesül, de csupán 38,5 százalék ragaszkodik Timosenko szabadon bocsátásához. A tüntetők a következő elvárásokat fogalmazták meg, amelyekhez végsőkig ragaszkodnak: a tüntetések során letartóztatottak szabadon bocsátását (80,1 százalék), a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény azonnali aláírását az Európai Unióval (71 százalék), Viktor Janukovics államfő lemondását 75 százalék9, a tüntetők ellen erőszakot alkalmazó rendfenntartók felelősségének kivizsgálását (57,6 százalék), a parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását (55,6 százalék)

Az ellenzéki vezetők szerint ugyancsak, nem az EU-párti tüntetőkhöz tartozó provokátorok vették blokád alá az Európai Unió kijevi képviseletének épületét.

A rendőrség viszont azt közölte, hogy az EU képviselet elé vonulók  nem vették blokád alá az épületet, csupán tiltakozni érkeztek oda az ukrán kormányépületek blokádja ellen.

A provokátorok kilétéről kezdettől megoszlanak a vélemények - az ellenzék szerint  a hatalom bérelt embereiről van szó, kormányzati körökben a szélsőjobboldali ellenzéki párt, a Swoboda aktivistái követik el az erőszakos cselekedeteket.

Janukovics tegnap beleegyezett a letartóztatott tüntetők szabadon engedésébe - 11 személyről van szó - és azt is elismerte, hogy a Függetlenség terén jogtalanul alkalmaztak erőt a rendvédelmi szervek.

Az elnök kijelentette: Ukrajna EU-integrációs irányvonala továbbra is változatlan, s azt kérte a kormánytól, hogy márciusig dolgozza ki a kockázatok minimalizálására vonatkozó tervezetét.

Amennyiben az Eu talál megoldást arra, hogy kompenzálja Ukrajna vesztességeit, amelyeket piaca megnyitása miatt szenvedne el, akkor azonnal aláírják az egyezményt.

A tegnap délután Kijevbe érkezett Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azonban már november végén, Vilniusban is  elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy ország kompenzációt követeljen a társulás fejében.

Szerző

Bizalmi szavazás az olasz kormányban

Bizalmi szavazást tartanak ma Enrico Letta olasz kormányáról. A voksolás eredménye nem kérdés, hiszen a kabinet biztosan megkapja a többséget mind a képviselőházban, mind a szenátusban, mégis a szavazás egyfajta újrakezdést jelent a kormány számára, hiszen hivatalossá válik, mely pártok, képviselők támogatják Letta és csapata munkáját Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia kiválása után.

A bizalmi szavazás megtartásáról Letta legfőbb pártfogójával, Giorgio Napolitano elnökkel még múlt hét közepén állapodott meg. Berlusconi tömörülésének távozásával ugyanis új helyzet állt elő. Mivel azonban Angelino Alfano kormányfőhelyettes vezetésével több, a kabinet munkáját támogató képviselő kivált a Forza Italiából, s Új Jobbközép (NC) néven pártot is alapított, Lettának nem kell aggódnia. Olyan jelentős többsége van a felsőházban is, hogy akár a teljes törvénykezési időszakot kihúzhatja.

A veszély ezúttal nem is a jobb-, hanem inkább a baloldalról fenyegeti, méghozzá saját politikai ereje, a Demokrata Párt új, vasárnap megválasztott vezetője, Matteo Renzi részéről. Utóbbi ugyanis láthatóan nem érzi sajátjának a kormányt, a pártelnök-választás előtt is rendre bírálta annak munkáját. Renzi ugyan hétfőn azt közölte, "a kormány megbuktatása nem szerepel a napirendünkön", de komoly reformprogram elfogadását követelte Lettától.

A miniszterelnöknek pedig nincs más választása, ki kell egyeznie Renzivel. Ezért várhatóan elfogadja legfontosabb követeléseit, s bejelenti a választási törvény reformját, a pártoknak juttatandó támogatások csökkentését, valamint gazdaságélénkítő lépéseit.

A két "nagyágyú" közötti kompromisszum biztosra vehető ugyan, de az is biztos, hogy viszonyuk nem lesz felhőtlen, mert Renzi nem akarja beérni a másodhegedűs szerepével, s kimondva-kimondatlanul ő is a kormányfői bársonyszék megkaparintására törekszik. Januárban ő is bemutatja reformprogramját.

Berlusconi szerepének apadását jelzi, hogy az olasz sajtó is egyre kevesebbet foglalkozik vele. A volt kormányfő azonban nem adja fel a kormány megbuktatására vonatkozó terveit, s mint mondta, minden erejével azon lesz, hogy májusban új parlamenti választást rendezzenek Olaszországban. Terveit azonban aligha koronázza siker.

Szerző

Mandelát búcsúztatták

Publikálás dátuma
2013.12.11. 06:30
Obama a történelem óriásának nevezte Nelson Mandelát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG.
Ömlött az eső, özönlöttek az emberek a 95 éves korában elhunyt dél-afrikai vezető, Nelson Mandela gyásszertartására. Johannesburg volt tegnap a világ fővárosa, 91 állam- és kormányfő, számos korábbi politikai vezető, népszerű nemzetközi személyiség vett részt az apartheid-ellenes harc hősének, Dél-Afrika első fekete elnökének búcsúztatásán.

Nelson Mandela különleges személyiség volt, aki még halálában is összehozta a különféle nézeteket valló embereket. A lelátón megölelte egymást a két gyászoló özvegy, Mandela második és harmadik felesége: Winnie Mandela és Graca Machel. Először fogott kezet egymással Barack Obama és Raúl Castro kubai elnök.

Nagy ünneplés fogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt, igaz, Jacob Zuma jelenlegi dél-afrikai elnököt füttykoncerttel üdvözölték a helyiek. Három volt elnök (Carter, Clinton és Bush), három brit exkormányfő (Major, Blair és Brown), Sarkozy és Hollande, a volt és a jelenlegi francia elnök is elment kondoleálni, akárcsak Mandela sok régi barátja, köztük Oprah, Bono, Naomi Campbell, Charlize Theron, Richard Branson.

Dél-afrikai politikai vezetők, a Mandela-család tagjai mellett több külföldi államférfi, köztük Ban Ki Mun, Barack Obama és Raúl Castro is felidézte a Nobel-békedíjas volt elnök személyiségét, örökségét. "Dél-Afrika, a szivárvány nemzet, apját és hősét veszítette el" - mondta az ENSZ-főtitkár, hozzátéve: Mandela "nemcsak nagy politikus, hanem nagy tanító is volt". Ban Ki Mun emlékeztetett, a világszervezet mindig támogatta az apartheid-ellenes harcot.

Barack és Michelle Obamát fogadta a legnagyobb ováció a stadionban. Az Egyesült Államok első fekete elnöke a világ nagy ikonjaihoz hasonlította, a huszadik század utolsó nagy felszabadítójának, a történelem óriásának nevezte Mandelát. "Ahogy Gandhi, eséllyel sem kecsegtető ellenállási mozgalmat vezetett, ahogy King, hangot adott az elnyomottaknak, s küzdött a faji megkülönböztetés ellen, ahogy Lincoln, egyben tartotta országát.

Ahogy Amerika alapító atyái, alkotmányba fektette le a demokratikus jogokat, hogy megőrizze a jövendő generációk számára" - mondta Obama. Az amerikai elnök emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban is századokig tartott a harc a faji megkülönböztetés eltörléséért.

"Michelle és én is sokat köszönhetünk ennek a harcnak" - mutatott rá Obama, aláhúzva, hogy Mandela és mások harca még nem ért véget, a világban még sok az egyenlőtlenség, az igazságtalanság. "Vannak, akik szolidaritást mutatnak Mandela ügyével, de nem tűrik az ellenvéleményt saját népüktől" - jegyezte meg az amerikai elnök.

Kövérnek nem ért meg egy főhajtást
Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn nem engedélyezte, hogy a plenáris ülés kezdetén főhajtással tisztelegjenek Mandela emléke, életműve előtt. Ezt Oláh Lajos, a DK színeiben politizáló képviselő javasolta, de nem járt sikerrel.
Oláh Lajos kijelentette: sajnálja hogy a házelnök úgy érezte, a világszerte tisztelt dél-afrikai politikus személye nem érdemel meg egy főhajtást. Magyarországot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte Johannesburgban.
Jacob Zuma, a jelenlegi dél-afrikai államfő zárta a búcsúztatást, megköszönve a Dél-Afrika felé áramló együttérzést.

Obama a pódiumra tartva egy sor állam- és kormányfőt üdvözölt, de a legnagyobb szenzációt alighanem az keltette, s a legtöbb vitát Washingtonban az fogja kiváltani, hogy a kubai elnökkel is kezet rázott.

Castro a megemlékezésen Kuba afrikai gyökereiről, a rabszolgaság elleni harcáról beszélt, hangsúlyozva: Mandela, a méltóság, a béke, a megbocsátás harcosa különleges helyet töltött be a kubaiak szívében.

A Mandela életét ünneplő gyászszertartás leginkább rockkoncerthez hasonlított, az emberek énekeltek, táncoltak, fújták a vuvuzelát.

Dilma Rousseff brazil, Hifikepunye Pohumba namíbiai, Pranab Mukherdzsi indiai elnök is méltatta Mandelát. Jacob Zuma, a jelenlegi dél-afrikai államfő zárta a búcsúztatást, megköszönve a Dél-Afrika felé áramló együttérzést.

Szerző