Európai Unió;Catherine Ashton;Ukrajna;tárgyalás;államfő;Viktor Janukovics;Kijev;ultimátum;Viktor Juscsenkó;

2013-12-11 06:36:00

Lejárt az ultimátum Kijevben

Tegnap lejárt az ellenzék 48 órás ultimátuma, de Viktor Janukovics ukrán államfő nem menesztette az Azarov-kormányt. Az elnök beleegyezett a letartóztatott tüntetők szabadon bocsátásába, és jelezte,  folytatná a tárgyalásokat az Európai Unióval. A napokig blokád alatt lévő kormányzati negyedet "felszabadították" a rendfenntartók.

Tárgyalóasztalhoz ült tegnap Viktor Janukovics államfő volt elődeivel, a három korábbi államfővel, Leonyid Kravcsukkal, Leonyid Kucsmával és Viktor Juscsenkóval, hogy megvitassák az országban kialakult politikai válság rendezésének lehetőségeit.

A tárgyalások megkezdéséig a rohamrendőrök kiszorították a kijevi kormányzati negyed utolsó utcáiból is a tüntetőket, a Függetlenség térre, az ún. Euromajdanra szorítva vissza őket és lebontották a  felállított barikádokat. A békés tüntetők nem szegültek szembe a rendőrséggel, de ezúttal is provokátorok vegyültek a tömegbe, akik botokkal és gázspraykkel támadták a rendvédelemi alakulat tagjait.

Timosenkot már kevésbé támogatják
Az ukrán lakosság közel fele támogatja a kijevi Euromajdant - ez derül ki egy december 4-9 között végzett, a  Tsn.ua internetes hírportál által ismertetett felmérésből. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint az ukránok 49  százaléka támogatja az EU-párti tüntetéseket, 45 százalék ellenzi. Amint azt várható volt, legnagyobb mértékben, 84 százalékban az ország nyugati részén élők támogatják a tüntetéseket, a középső régiókban 66, délen 33,  keleten viszont csupán 13 százalékos a demonstráció híveinek aránya.
Egy másik, december 7-8 között végzett kutatás a bebörtönzött Julija Timosenko háttérbe szorulását jelzi. A kijevi demonstrációkon részt vevők túlnyomó többsége úgy nyilatkozott, 77,4 százaléka mindaddig kitart, míg minden követelésük nem teljesül, de csupán 38,5 százalék ragaszkodik Timosenko szabadon bocsátásához. A tüntetők a következő elvárásokat fogalmazták meg, amelyekhez végsőkig ragaszkodnak: a tüntetések során letartóztatottak szabadon bocsátását (80,1 százalék), a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény azonnali aláírását az Európai Unióval (71 százalék), Viktor Janukovics államfő lemondását 75 százalék9, a tüntetők ellen erőszakot alkalmazó rendfenntartók felelősségének kivizsgálását (57,6 százalék), a parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását (55,6 százalék)

Az ellenzéki vezetők szerint ugyancsak, nem az EU-párti tüntetőkhöz tartozó provokátorok vették blokád alá az Európai Unió kijevi képviseletének épületét.

A rendőrség viszont azt közölte, hogy az EU képviselet elé vonulók  nem vették blokád alá az épületet, csupán tiltakozni érkeztek oda az ukrán kormányépületek blokádja ellen.

A provokátorok kilétéről kezdettől megoszlanak a vélemények - az ellenzék szerint  a hatalom bérelt embereiről van szó, kormányzati körökben a szélsőjobboldali ellenzéki párt, a Swoboda aktivistái követik el az erőszakos cselekedeteket.

Janukovics tegnap beleegyezett a letartóztatott tüntetők szabadon engedésébe - 11 személyről van szó - és azt is elismerte, hogy a Függetlenség terén jogtalanul alkalmaztak erőt a rendvédelmi szervek.

Az elnök kijelentette: Ukrajna EU-integrációs irányvonala továbbra is változatlan, s azt kérte a kormánytól, hogy márciusig dolgozza ki a kockázatok minimalizálására vonatkozó tervezetét.

Amennyiben az Eu talál megoldást arra, hogy kompenzálja Ukrajna vesztességeit, amelyeket piaca megnyitása miatt szenvedne el, akkor azonnal aláírják az egyezményt.

A tegnap délután Kijevbe érkezett Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azonban már november végén, Vilniusban is  elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy ország kompenzációt követeljen a társulás fejében.