Horthy Miklós;szoboravatás;gyülekezési törvény;Hegedűs Loránt;

2013-12-13 10:35:00

Horthy-botrány: Hegedűs lelkész neje visszavág

Férje és a Horthy-szobor avatók védelmében országgyűlési határozatban lobbizna a kormánynál a gyülekezési törvény módosításáért Hegedűs Lorántné jobbikos képviselő.

A keresztyén "híveket megfélemlítő, gyalázkodó csőcselék" elleni hatékonyabb fellépés érdekében nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek Hegedűs Lorántné, arra kérve a kormányt, hogy módosítsa a gyülekezési jogról szóló törvényt, mert ilyen "még egyszer nem fordulhat elő." A jobbikos képviselőt - aki pártja elnökével, Vona Gáborral együtt nyújtotta be a határozati javaslatot - az bosszantotta fel, hogy november 3-án botrányba fulladt a Szabadság téri Hazatérés református templomban illetve annak előterében rendezett, Horthy-szobor avatóval egybekötött istentisztelet, melyet férje, Hegedűs Loránt vezető lelkész tartott mintegy féltucat jobbikos képviselő aktív részvétele mellett.

Aznap egy hat évvel korábban már felavatott, de az alkalomból néhány méterrel arrébb cipelt Horthy-szobrot avatott fel újra az első bécsi döntés 75. évfordulójára időzítve a korábban a zsidók összeírását sürgető jobbikos Gyöngyösi Márton és az antiszemita kirohanásairól ismert Hegedűs Lóránt a templom előterében. A bronz mellszobrot 2007 október 23-án egy másik kormányzó, Kossuth Lajos, továbbá két író, Szabó Dezső és Wass Albert szobraival együtt avatták fel a templomban Vona Gábor Jobbik-elnök részvételével - a szobor azóta a templomban, a Horthyról elnevezett kis kápolnánál állt. Az "újraavatón" a Horthy-kultuszt ápoló 200 résztvevőhöz képest "túlerőben" lévő ellentüntetők, akik azt kiabálták: "nácik haza".

Ez nem tetszett Hegedűsnénak, aki Vonával "Az egyházi hitéleti alkalmak méltó megtartásának védelméről" címmel adott be határozati javaslatot. Ez - elfogadása esetén - felhívja a kormányt: módosítsa a gyülekezési törvényt oly módon, hogy az "egyértelműsítse, a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások szabad vallásgyakorlásához fűződő jogainak és szabadságának sérelmével". Ennek érdekében pedig javasolja bevezetni a jogszabályban "azon területi korlátozást, hitéleti alkalmat tartó egyházi intézményhez 150 méternél közelebb nem engedélyezhető a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvény ezen alkalom időtartama alatt, továbbá az alkalom előtt és után egy órás időtartamon belül."

Magyarán Hegedűsnéék javaslata azt jelzi, hogy a kisebbségek jogainak érvényesüléséért meglehetősen ritkán aggódó Jobbik ezúttal megtapasztalta milyen kisebbségben lenni, és rögtön törvénymódosítást követel, hogy a jövőben ne zavarhassák meg rendezvényeiket más véleményen lévők - például akik velük szemben Horthy Miklóst nem nagyszerű államférfinak, hanem háborús bűnösnek tartják. A javaslat ugyanakkor álságosan szót sem ejt Horthyról vagy a szoboravatóról, inkább úgy tesz, mintha a november 3-i esemény a megszokott istentiszteletek egyike lett volna, a templom előtt kiabáló tömeg pedig a vallásukat gyakorló református hívek, a reformáció vagy az egyház ellen vonultak volna utcára.

Erre utal az indoklás, miszerint a gyülekezési törvény eddig nem adott kellő felhatalmazást arra, hogy "a rendőrség hatékonyan fellépjen (...) az istentiszteletet emberi mivoltukból kivetkezve szétüvölteni akaró, a híveket agresszív fellépésükkel megfélemlítő, hitvalló dicséreteinket, és magyar nemzeti imáinkat folyamatosan gyalázó csőcselékkel szemben". Az indoklás szerint a törvénymódosítás azért is szükséges, mert "még egyszer nem fordulhat elő, hogy (...) félniük kelljen magyar állampolgároknak azért, mert keresztyén hitüket és nemzeti elkötelezettségüket egyszerre kívánják megélni és gyakorolni".

Nemzeti elkötelezettségből egyébként a rendezvényen valóban nem volt hiány. A felszólaló Gyöngyösi például azért méltatta Horthyt, mert "szakrális magyarságtudattal kormányzott" - akármit is jelentsen ez. Arról is beszélt, hogy abban az időben a pengő a legerősebb valuták egyike lett, az első és második bécsi döntéssel pedig sikerült békésen megoldani a revíziót - arra nem tért ki, hogy ez az állapot igencsak átmeneti volt. Gyöngyösi sajnálkozott, hogy rendszerváltás "sajnos nem rehabilitálta" Horthyt. Az istentiszteleten pedig Hegedűs lelkipásztor beszélt arról: "elkerülhetetlen lesz egy ismételt határozott kiállás a nemzet védelmében" és a "helyes, Isten szerinti önvédelem" az ország népe és területe védelmében.

A templomot és annak előterét megtöltötték ugyan a szoboravatásra érkezők - sokan különféle "hagyományőrző" katonai viseletbe, kitüntetésekkel dekorált egyenruhában, illetve a betiltott gárdistákéra emlékeztető öltözékben jelentek meg -, de a templom előtt, a téren már a hangosítás sem tudta elnyomni a tüntetők hangját. A mintegy 800-1000 fős tüntető tömeg - akiket az avatóktól erős rendőrkordon választott el - tagjai közül sokan sárga csillagot viseltek a kabátjukon, így emlékeztetve a Horthy kormányzósága idején hozott zsidótörvényekre illetve a deportálásokra.

Attrocitás nem történt, a két tábor csak szavakban csapott össze. A tudósítások szerint a tüntetők Horthyt és Hitlert ábrázoló transzparenseket emeltek a magasba "együtt tették tönkre az országot, ebből egyszer már elég volt" felirattal. Sok molinón áthúzott horogkereszt volt látható, mellette "Nem, nem soha!" felirattal. A szobor leleplezésekor pedig azt kiabálták: "Tömeggyilkos, olvaszd be". A Horthyt éltetők azzal válaszoltak: "éljen Horthy, Hungária". A szoboravatásra érkezők között voltak ennél markánsabb ellenvélemények is: akadt, aki az ellentüntetőkre utalva már érkeztében megemlítette, hogy "messziről érezte a szagukat", más pedig azt "ajánlotta" a sárga csillagot viselőknek, hogy menjenek Izraelbe, vagy a Dunához.

A szoboravató hatalmas botrányt kavart. Megütközéssel fogadta azt például a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, aki fegyelmi eljárást is kezdeményezett Hegedűs ellen, aki viszont gyakorlatilag mindenkit perrel fenyegetett meg. A szoboravató téma volt a parlamentben is, tiltakozott miatta egyebek közt a Zsidó Világkongresszus vezetője, de onlien petícióban tiltakozott miatta református lelkészek egy csoportja, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége pedig a magyar vezetők elhatárolódását követelte a "szégyenletes" esemény miatt. Hiába, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Áder János államfő néma maradt. A szoboravató téma volt a református egyház novemberi zsinatán is. Az MSZP pedig még egy törvényjavaslatot is benyújtott, amely tiltaná Horthy-szobrok állítását az országban.