Dekoratív háború

Publikálás dátuma
2013.12.14. 06:50
Ha a színészek nem éreznek igazi szituációkat, kicsúszik alóluk a talaj FOTÓ: ÉDER VERA
Az Elfújta a szél című közismert regény musical változatának sajtóbemutatóját - a nyári szegedi szabadtéri előadások után - csütörtök este tartotta a Budapesti Operettszínház. Margaret Mitchell könyve, a belőle készült film, és Gerard Presgurvic zenés verziója nem kíméli a könnyzacskókat, hatalmas érzelmek, vagy éppen álszenvedélyek dúlnak bennük, hatásosra felturbózva.

Szirupos persze az Elfújta a szél előadása a Budapesti Operettszínházban, de mitől is lenne más. A kiugró sikerű regényben és filmben is túlteng az érzelmesség, akik rajonganak értük, azoknak valószínűleg főleg ezért teszik. Minél inkább eldurvul a világ, ennek ellenhatásaként nő a sziruposságra való igény, ezt nyúlósan lelkizős tévésorozatok garmadája tanúsítja, ezek mind segítenek struccként homokba dugni az emberek fejét. Az esztétikai szempontokat rendszerint erőteljesen háttérbe szorítva úgy adagolnak tekintélyes mennyiségű lelki problémát, jóval kevesebb társadalmit, hogy a nézők érintve érezzék magukat. Csak annyit kapnak mindenből, hogy ne ülje meg a gyomrukat, alapvetően könnyedén szórakozzanak, miközben azt gondolják, hogy igencsak elmélyültek bizonyos dolgokban. Ez persze hazugság, a nézettség érdekében. Engem kiráz tőle a hideg, miközben egy se füle-se farka csetlős-botlós bohózaton halálra röhögöm magam, ha jól csinálják, mert abban nincs semmi szemfényvesztés, kedves marhaságot ígérnek és azt is nyújtják.

Az Elfújta a szélben viszont látszólag benne van minden, amit akár a legnagyobbak művei tartalmaznak, szélsőséges, pusztító érzelmek, gyilok, háború, családtörténet, őrjöngő szerelem, születés, halál. Mi kell még? Mélység, mindennek olyan tárgyalása, hogy beleremegjen a gyomor, ne kapjunk levegőt, átgondoljuk az életünket. Na, ezektől viszont totálisan megkímél minket ez a musical, amit jól jelez a produkcióban adott kis pofonocska. Egy éppen igencsak haragvó nő keni le egy ezt alaposan megérdemlő férfinak. Mégsem csattan a pofon, nem száll el tőle az illető feje, nem lesz égő piros az arca, a két színész kíméli magát a komoly atrocitástól, és ugyanígy kíméli a nézőket. Nehogy már tényleg valami igazi durvaságot lássanak, elégedjenek meg ennek dekoratív megjelenítésével. A háború ábrázolása ugyanilyen, a megvertek, lefogottak, éheztetettek elvonulnak előttünk, de nem látunk totálisan koszos, abszolút ronggyá szakadt ruhákat, és olyan tekinteteket sem, melyek a végső elkeseredést, reményvesztettséget tükröznék. Ahogy igazán átélhetően, megrendítően meghalni sem látunk senkit, mert a szenvedés, a halál is, mint szinte minden egyéb, csupán színfolt a produkció ilyen színfoltokban gazdag palettáján. Somogyi Szilárd rendező emberesen, pontosan, hozzáértően szervezi meg a nagy, és meglehetősen üres színpadi gépezetet.

Fölöttébb nehéz a színészek helyzete, mert kevés az igazi összecsapás, a valódi drámaiság, ezért jobbára akkor vannak elemükben, ha a közönség felé fordulva, a hangjukat kieresztve énekelhetik egyszerű, de hatásos dalaikat, melyekkel bármelyik táncdalfesztiválon megállnák a helyüket. A leghangsúlyosabb a deszkákon Szabó P. Szilveszter Rhett Butler totálisan gonosz, majd javuló tendenciát mutató szerepében. Tud aljas lenni, férfiasan sármos szintén, taszító és vonzó egyszerre. Gubik Petra Scarlett főszerepében hisztis, álságos, tankként előre nyomuló nőszemély. A fiatal színésznő abszolút megállja a helyét zenés színpadon, azt egyelőre nemigen tudom eldönteni, hogy amikor hamisnak érzem, az a darabból, a figurából, vagy belőle eredeztethető. Nádasi Veronika a nehézségek dacára szép fájdalmassággal énekel. Bíró Eszter pedig szép, csendes fájdalmassággal játszik, és ezzel kicsit elhalványul ebben a mezőnyben, ahol sok minden velőt rázó. Hiszen, ha a színészek nem éreznek igazi szituációkat, kicsúszik lábuk alól a talaj, arra ami eleve rossz is rátesznek még néhány lapáttal, és jönnek a kényszeres, túlzó, kalimpáló gesztusok, megnyomott hangsúlyok, a hangerő fokozódik. Lehoczky Zsuzsa mérhetetlen tapasztalatával néhány beköpésből igyekszik szerepet formálni. Karányi Péter a snájdig, némiképp sápatag hősszerelmes funkcióját látja el. Serbán Attila, Janza Kata, Szomor György, Pintér Tibor egyaránt bedob, amit csak lehet. Bolba Tamás nagy elánnal, pattogó ritmusban vezényli a zenekart. Meghajláskor előrejön a rivaldához, és ahogy szokás, int, hogy a zenekar felállva köszönje meg a tapsokat. De már csak, kínos módon, pár muzsikus feszeng az árokban, a többieknek hűlt helyük. Ugyanilyen hűlt helye van a lelkemben az egész nagyszabású produkciónak. Az egészet elfújta számomra a szél.

Szerző

Kétpárti igen a büdzsére

Publikálás dátuma
2013.12.14. 06:40
John Boehner házelnök ezúttal sikerrel járt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nagy többséggel megszavazta a washingtoni képviselőház a költségvetési alkut. Jövő héten várhatóan a szenátus is rábólint a kétpárti egyezségre, Barack Obama elnök pedig már jelezte, ha átmegy, aláírja a megállapodást, amely remények szerint a következő két évre elhárítja a kormányzati leállás veszélyét.

A képviselőházban 332 igen, 94 nem szavazattal, azaz jelentős kétpárti támogatással szavazták meg az egyezséget. A költségvetési törvény a 2014-es pénzügyi évre 1,012 ezer milliárd dollárban szabja meg a kiadások felső határát, ez jelentős növekedés az idei, 967 milliárdos plafonhoz képest. Az egyezség 85 milliárd dollár megtakarítást, s 63 milliárd dollár új kiadást hagy jóvá, s 23 milliárd dollárral csökkenti a deficitet. A 2015-ös pénzügyi évre 1,014 ezer milliárd dollár lesz a felső határ. A megállapodás nem tartalmaz adóemeléseket, ezt üdvözölhetik a republikánusok, akik az új kiadások miatt berzenkednek. Hat milliárd dollárt faragnak le a szövetségi nyugdíjprogramból, ez csak az új nyugdíjasokat érinti, köztük azonban a 62 éves kor alatt leszerelő katonákat is.

Az alku összehozása nagy fegyvertény a republikánusok költségvetési guruja, Paul Ryan wisconsini képviselő - korábbi alelnökjelölt, s alighanem jövőbeli elnökaspiráns, illetve Patty Murray, a veterán washingtoni demokrata szenátor számára. Az egykori "teniszcipős anyuka" (politikai pályafutása kezdetén így emlegették), aki 1993 óta tagja a szenátusnak, két hónapig tárgyalt Mitt Romney alelnökjelöltjével, jó személyes kapcsolatot alakítottak ki. A végén már nehezebb dolga volt azzal, hogy a tamáskodó demokratákat maga mellé állítsa. Gyakran hívta őt telefonon Obama elnök, hogy felajánlja a segítségét, de Murray mindig megnyugtatta: kézben tartja a dolgokat - számolt be a megegyezés hátteréről a Politico. A költségvetési tervezet demokrata bírálói kifogásolják a nyugdíjlefaragást, pedig Murray 20 milliárdról alkudta le 6-ra, s még inkább, hogy a hosszabb ideje állástalanok munkanélküli juttatásainak meghosszabbítása kimaradt a büdzséből. Ez további 25 milliárd dollár kiadást jelentene, s a program december 28-án lejár.

John Boehner republikánus házelnöknek ezúttal sikerült, ami legutóbb nem, a kétpárti alku többséget kapott a megosztott republikánus táborban (169 igen, 62 nem), győzött a középutas álláspont, noha a konzervatív teadélután mozgalomhoz tartozó honatyák ezúttal is megpróbálták megtorpedózni az egyezséget. Boehner nyilvánosan is bírálta a teapártiakat amiatt, hogy az Obamacare elleni értelmetlen harcba és a kormányzati leállásba belevitték a Republikánus Pártot. "Elveszítették minden hitelességüket" - mondta a teapárti frakcióról a házelnök. A szenátusban néhány hangadó teapárti szenátor, köztük Ted Cruz, Rand Paul és Marco Rubio nyilván bírálni fogja a megállapodást, a 100 tagú testületben a demokratáké a többség.

Optimistábbak a republikánusok

Már a 2014-es félidős választásokra tekintve folyik az alkudozás a kongresszusban. Az októberi kormányzati leállás mindkét párt népszerűségét megtépázta, de a jövő novemberi esélyeket azért még nehéz megjósolni. A republikánusoknak 6 plusz szenátusi helyet kéne elnyerni ahhoz, hogy a kongresszus mindkét házában többséget szerezzenek, de népszerűségük mélypontra zuhant. Friss USA Today/Pew-felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka negatívan nyilatkozott a Republikánus Pártról, 72 százalék ítélte meg negatívan a republikánus kongresszusi vezetők teljesítményét, 28 százaléknak "nagyon rossz" a véleménye. A demokraták is csak valamivel jobban állnak, 58 százalék véleménye negatív a demokrata kongresszusi vezetőkről, 24 százalék "nagyon rossznak" tartja működésüket. Összességében a republikánus szavazók optimistábbak, 55 százalékuk reméli, hogy jövőre jól szerepel a pártjuk, a demokratáknak csak 43 százaléka bízik ebben.

Szerző

Kétpárti igen a büdzsére

Publikálás dátuma
2013.12.14. 06:40
John Boehner házelnök ezúttal sikerrel járt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nagy többséggel megszavazta a washingtoni képviselőház a költségvetési alkut. Jövő héten várhatóan a szenátus is rábólint a kétpárti egyezségre, Barack Obama elnök pedig már jelezte, ha átmegy, aláírja a megállapodást, amely remények szerint a következő két évre elhárítja a kormányzati leállás veszélyét.

A képviselőházban 332 igen, 94 nem szavazattal, azaz jelentős kétpárti támogatással szavazták meg az egyezséget. A költségvetési törvény a 2014-es pénzügyi évre 1,012 ezer milliárd dollárban szabja meg a kiadások felső határát, ez jelentős növekedés az idei, 967 milliárdos plafonhoz képest. Az egyezség 85 milliárd dollár megtakarítást, s 63 milliárd dollár új kiadást hagy jóvá, s 23 milliárd dollárral csökkenti a deficitet. A 2015-ös pénzügyi évre 1,014 ezer milliárd dollár lesz a felső határ. A megállapodás nem tartalmaz adóemeléseket, ezt üdvözölhetik a republikánusok, akik az új kiadások miatt berzenkednek. Hat milliárd dollárt faragnak le a szövetségi nyugdíjprogramból, ez csak az új nyugdíjasokat érinti, köztük azonban a 62 éves kor alatt leszerelő katonákat is.

Az alku összehozása nagy fegyvertény a republikánusok költségvetési guruja, Paul Ryan wisconsini képviselő - korábbi alelnökjelölt, s alighanem jövőbeli elnökaspiráns, illetve Patty Murray, a veterán washingtoni demokrata szenátor számára. Az egykori "teniszcipős anyuka" (politikai pályafutása kezdetén így emlegették), aki 1993 óta tagja a szenátusnak, két hónapig tárgyalt Mitt Romney alelnökjelöltjével, jó személyes kapcsolatot alakítottak ki. A végén már nehezebb dolga volt azzal, hogy a tamáskodó demokratákat maga mellé állítsa. Gyakran hívta őt telefonon Obama elnök, hogy felajánlja a segítségét, de Murray mindig megnyugtatta: kézben tartja a dolgokat - számolt be a megegyezés hátteréről a Politico. A költségvetési tervezet demokrata bírálói kifogásolják a nyugdíjlefaragást, pedig Murray 20 milliárdról alkudta le 6-ra, s még inkább, hogy a hosszabb ideje állástalanok munkanélküli juttatásainak meghosszabbítása kimaradt a büdzséből. Ez további 25 milliárd dollár kiadást jelentene, s a program december 28-án lejár.

John Boehner republikánus házelnöknek ezúttal sikerült, ami legutóbb nem, a kétpárti alku többséget kapott a megosztott republikánus táborban (169 igen, 62 nem), győzött a középutas álláspont, noha a konzervatív teadélután mozgalomhoz tartozó honatyák ezúttal is megpróbálták megtorpedózni az egyezséget. Boehner nyilvánosan is bírálta a teapártiakat amiatt, hogy az Obamacare elleni értelmetlen harcba és a kormányzati leállásba belevitték a Republikánus Pártot. "Elveszítették minden hitelességüket" - mondta a teapárti frakcióról a házelnök. A szenátusban néhány hangadó teapárti szenátor, köztük Ted Cruz, Rand Paul és Marco Rubio nyilván bírálni fogja a megállapodást, a 100 tagú testületben a demokratáké a többség.

Optimistábbak a republikánusok

Már a 2014-es félidős választásokra tekintve folyik az alkudozás a kongresszusban. Az októberi kormányzati leállás mindkét párt népszerűségét megtépázta, de a jövő novemberi esélyeket azért még nehéz megjósolni. A republikánusoknak 6 plusz szenátusi helyet kéne elnyerni ahhoz, hogy a kongresszus mindkét házában többséget szerezzenek, de népszerűségük mélypontra zuhant. Friss USA Today/Pew-felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka negatívan nyilatkozott a Republikánus Pártról, 72 százalék ítélte meg negatívan a republikánus kongresszusi vezetők teljesítményét, 28 százaléknak "nagyon rossz" a véleménye. A demokraták is csak valamivel jobban állnak, 58 százalék véleménye negatív a demokrata kongresszusi vezetőkről, 24 százalék "nagyon rossznak" tartja működésüket. Összességében a republikánus szavazók optimistábbak, 55 százalékuk reméli, hogy jövőre jól szerepel a pártjuk, a demokratáknak csak 43 százaléka bízik ebben.

Szerző