Kaszinómutyi: kínzó kérdéseket kap Varga

Kétséges körülmények között engedélyezi újra az állam a tavaly ősszel betiltott nyerőgépek üzemeltetését a - versenyt és a nyilvánosságot kizárva odaítélendő - kaszinókoncessziók nyerteseinek, többek között erről beszél az LMP-s Mile Lajos mai, parlamenti interpellációjában. A képviselő a koncessziókról döntő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek több kérdést is feltesz, megállapítva, hogy "az új szabályozás több szempontból visszalépés, és a koncessziót megszerző érdekcsoportok pénzügyi érdekeit szolgálja". 

Már november végén megérkezett Varga Mihályhoz az első, magát "megbízhatónak" tartó szerencsejáték-szervező "igénye" arra, hogy kedvező feltételekkel kaszinókoncesszióhoz jusson - írtuk meg. Úgy tudjuk, azóta a jelentkezők száma meghaladja az ötvenet. A pályáztatás mellőzését lehetővé tevő "lex kaszinó" - bár a Fidesz szerint az állami kontrollt erősíti - a visszaélés lehetőségét teremti meg. Lehetőséget ad ugyanis arra, hogy szűk körben, ellenőrizhetetlen szempontok szerint ossza fel a kormány a működő három mellé tervezett nyolc új kaszinó évi több tízmilliárdos piacát.

Interpellációjában Mile is kiemeli, hogy az állam önként mond le jelentős adóbevételről: a koncessziós díj ugyanis levonható a kaszinókban működő nyerőgépek után fizetendő játékadóból. A 850 milliós koncessziós díj 11 kaszinónál legalább 10 milliárd forint évente. "Most ezt hagyja a kormány a kaszinótulajdonosok, köztük Andy Vajna zsebében" - utal Mile arra is, hogy a "játékadó-leírással" élhetnek a jelenlegi kaszinók is, márpedig a három közül az egyik, az V. kerületi Las Vegas Casino Andy Vajna filmipari kormánybiztos érdekeltsége.

Ami pedig az LMP-s politikus szerint ennél is érthetetlenebb: a nyerőgépeknél a kormány lényegében megszünteti az ellenőrzést. A kaszinók félkarú rablóiba ugyanis nem lesz kötelező beépíteni olyan elektronikus egységet, ami ellenőrzi a működést és a bevételeket. Mindettől úgy tekintenek el nagyvonalúan, hogy közben a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) 200 ezer pénztárgépet köt be rendszerébe. Vagyis az állam tisztában lesz egy pékség vagy cipőbolt forgalmával, de a kaszinóknál "a sötétben fog tapogatózni, a kaszinó ugyanis annyit fog bevallani, amennyit nem szégyell - s nem fogja szégyellni" - állítja Mile.

Eközben a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülete pedig Vida Ildikó NAV-elnöknek és Pakucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkárnak küldött levelet, melyben ugyanezen aggályokra hívják fel a figyelmet. Megjegyzik: a három működő kaszinó most sem csatlakozik a Szerencsejáték Felügyeletnél központi szerverre, "ezért a tényleges pénzmozgás külső kontroll nélküli, átláthatatlan". A most működő és az új kaszinókba tervezett gépek sem védettek a manipuláció ellen - véli a szervezet -, így "a pénznyerő automaták esetében napi szinten akár több millió forintot is ki tudnak pörgetni az üzemeltetők úgy, hogy ezt hó végén senki és semmilyen hatóság nem tudja utólag kontrollálni."

Szerző

Packáznak Iványiék kérelmével

Hiába telt le a törvényben meghatározott, 60 napos eljárási határidő a két évvel ezelőtt felekezeti státuszától megfosztott Magyarországi Evangéliumi Testérközösség (MET) egyházi elismerési kérelmének beadása után, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arról tájékoztatta a MET-et: a szakértői vizsgálat még hátravan - derült Iványi Gábor vezető lelkész szavaiból, aki szombaton jelentette be a MET Dankó utcai központjában egy országos rendezvénysorozat elindítását. 

A vallási közösség ezzel akarja kifejezni háláját annak a 18 ezer embernek, akik aláírták az egyházi elismerési eljárás elindításához szükséges mennyiségű - legalább 10 ezer - támogatói nyilatkozatot.

Csakhogy, mint megírtuk, a jogszabályok szerint akár újabb 60 nappal meghosszabbítható a Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterre vonatkozó határidő, amely alatt arról kell határoznia, hogy továbbítja-e a kérelmet az Országgyűlés vallásügyi bizottságának. A szakértői eljárás határideje a közigazgatási eljárási törvény szerint további 15 nap - tehát az eljárást nem szükséges az eredeti 60 napos határidőn belül lefolytatni -, amely további 15 nappal meghosszabbítható. Ez idő alatt egy - egyházjogászokból, történészekből, szociológusokból álló szakértői testület - azt vizsgálja meg, hogy adottak-e az egyházként való elismerés feltételei, például van-e a vallási közösségnek százéves nemzetközi vagy húszéves magyarországi működése, illetve rendelkezik-e a "tanításainak lényegét kifejező" hitvallással és rítussal. A közigazgatási eljárási határidő "indokolt esetben" további 30 nappal meghosszabbítható.

Szerző

Nesztek, itt van, fűtsetek

Publikálás dátuma
2013.12.16. 06:09
Tűzifát adományozott a kiskundorozsmai romáknak a Szeged-Csanádi egyházmegye. A fát haza is kell szállítani FOTÓ: MTI/KELEMEN ZO
A falu közepére öntik le, onnan kell elszállítaniuk a családoknak a szociális tűzifát Rakacán. Ehhez nincs eszközük, csak a helyi fuvarosok segítségét kérhetik. Ők 1000 forintért viszik haza a fát, ám a napokban 10 ezer forintra büntették egyiküket, mert másnak segített, de nem volt hajtási engedélye. A falubeliek úgy tudják, 253 köbméterre kapott pénzt az önkormányzat, de csak 214-et osztanak szét. A faluban 150 család lakik, vagyis egy háztartásba két köbméter sem jut az alacsony fűtőértékű topolyából és fenyőfából. 

Tízezer forintra büntették Rakacán azt a férfit, aki a szociális tűzifát hajtási engedély nélkül vitte haza. A lovaskocsihoz ugyanis hajtási engedély szükséges, a rendőrök pedig lesben állnak a környéken. Rakaca az a borsodi település, ahová a Népszava és a Hét Olajfa Egyesület segélycsomagot vitt nemrég, és hamarosan újabb szállítmányt küld. Milliós nagyságrendben gyűlt össze adomány. A faluban élők azért szorulnak segítségre, mert teljes a munkanélküliség és óriási a szegénység.

A helyiek elmondása szerint az Encsről érkező faszállítmányt a falu közepén pakolják le, "onnan mindenki úgy viszi haza ahogy akarja". Nagy segítség lett volna, ha a fakupacot - ahogy a faluban mondják kalodát - minden utcába elvitette volna a polgármester, onnan mindenki könnyen hazavihette volna. A fogatosok ezer forintért elfuvarozzák ugyan, de akinek nincs hajtási engedélye, a rendőr megbünteti, mert "nem érdekli, hogy az ember milyen fát szállít". Az ott élők viszont másképp nem tudják megoldani, hogy az otthonukba kerüljön a fa. A falubeliek úgy tudják, 253 köbméterre kapott pénzt az önkormányzat, de a családok között csak 214-et oszt szét a polgármester. A faluban 150 gyermekes család lakik, ez azt jelenti, hogy egy háztartásba alig több, mint egy köbméter jut, és még ott vannak a gyerek nélkül élők. Ez a mennyiség egyébként körülbelül egy hétre elég. "Azt mondják akik pakolták le a kocsiról, hogy van benne topolya és fenyő". Ezeknek a puhafáknak alacsony a fűtőértékük, az egyik alig ég, a másik egy pillanat alatt ellobban. Volt köztük akácfa is, de a családoknak ebből csak kevés jutott, és nem vastagabb törzsdarabok, csak vékonyabb-vastagabb ágak. Korábban úgy tudták a falubeliek, mindenkinek házhoz viszik a fát, igaz, akkor még öt köbméterről volt szó. A fuvarért 2000 forintot kért volna a polgármester.

Noha van, akiben felmerül, miért van az, hogy az erdőből lopott tűzifát haza tudják vinni a családok, a hivatalosan kapott pedig gondot okoz. Ennek az az oka, hogy az erdőbe biciklivel járnak, az egy-két vékony fa törzsét azon fektetik el, és úgy tolják haza, a kisebb ágakat pedig szatyrokba rakják. A kisebb-nagyobb darabra aprított szociális tűzifát ilyen módon nem lehet szállítani.
Ismert, a kormány idén megduplázta a szociális tűzifára szánt állami támogatást, "mert különös figyelmet érdemelnek ezek a családok". Így fogalmazott legalábbis Tállai András önkormányzati államtitkár. Ennek nemcsak a rakacai példa mond ellent. A Szolnoki Rendőrkapitányság nemrég azért indított szabálysértési eljárást egy nagykörűi lakos ellen, mert a Tisza gát partján "lehullott faágakat gyűjtött össze és tulajdonított el". A Készenléti Rendőrség munkatársai "tetten érték" a jogsértő férfit, előállították, majd őrizetbe vették - derült ki a police.hu tudósításából.

A szociális tűzifával kapcsolatos rendelet szerint az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települési önkormányzatoknak nettó 7300-13000 forintos támogatást biztosít a kormány köbméterenként, ám ennek az a feltétele, hogy köbméterenként 700-1000 forint önrészt vállaljanak a helyhatóságok. Azoknak a kistelepüléseknek, amelyeket nem soroltak be a súlyosan hátrányos helyzetű kategóriába, fafajtától függően 1200-2000 forint önrész megfizetését kell vállalniuk. Ugyan 2872 önkormányzat volt jogosult a támogatásra országszerte, csak 1760 élt a támogatási igényét.

Szerző