Előfizetés

A devizahitel-adósok megmentése elbukott

Publikálás dátuma
2013.12.16. 20:16
Wellmann György doorstep tájékoztatóját nagy érdeklődés kísérte az épületen belül és kívül is. FOTÓ: Vajda József
Nem ütközik jogszabályba, sem a jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés - így szól a Kúria polgári kollégiuma jogegységi tanácsának hétfőn meghozott, régen várt döntése.  A deviza-hiteladósok kabinet által sugallt "megmentése" ezúttal is elmaradt. A kormányzat, amely eddig a bankokra hárította a felelősséget a tartósan fizetésképtelenné vált ügyfelek számának ugrásszerű növekedéséért, most már a legfelsőbb bírói fórumot is bűnbanknak kiáltja ki. 

Hiába próbálta a jog segítségét igénybe venni a kormány, a Kúria Polgári Kollégium olyan jogegységi határozatot hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, amely szerint a devizahiteles probléma megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni, a Kúria pedig kizárólag jogot értelmezhet. A legkritikusabb pontról, az egyoldalú szerződésmódosításokról nem döntött a testület, ezzel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügy előzetes döntéshozatalára várnak, és saját határozatukat csak ezt követően hozzák meg. (A döntés információnk szerint februárra várható.) A Kúria elsöprő, több mint kétharmados szótöbbséggel hozta meg határozatát, a döntést ismertető Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának elnöke fel is panaszolta, hogy a bíróságokra kötelező jogegységi határozat meghozatalát a rendelkezésre álló három hét alatt kellett, rendkívül intenzív munkával előkészíteniük. Az üggyel kapcsolatban megismerték a legfőbb ügyész és az MNB elnökének véleményét is.

Alapkérdés volt annak az eldöntése, hogy ki viselje a kölcsön alapját képező deviza árfolyamkockázatát. Ez annál izgalmasabb kérdés volt, mert a kormány szándékai szerint ezt kizárólag a bankok nyakába varrta volna. A Kúria tiszta vizet öntött a pohárba: az, aki a forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, annak viselnie kell az árfolyamváltozás hatásait. A Fidesz bankellenes hangulatkeltésének egyik kedvelt jelzője, hogy a pénzintézetek úgymond uzsorások. A Kúria ezzel szemben úgy látja, hogy ezúttal olyan szerződéseket kötöttek a bankok az ügyfelekkel, amelyeknél az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt ezek a megállapodások nem ütköznek jogszabályba, jó erkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződések, és nem irányulnak lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés.

A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról az adósokat. Ez az esetek elsöprő többségében meg is történt, mind szóban, mind írásban. Aligha hihető, hogy ez elmaradt, mert a szerződések az egyes bankoknál formalizáltak voltak.

Ha mégis érvénytelennek bizonyulna egy ilyen szerződés, akkor - egyedi megállapítás során - a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka. Vagyis a Kúria véleménye szerint mindent meg kell tenni a szerződések érvényessé tétele ügyében, és nem a megsemmisítésére kell törekedni. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), akkor ez a dokumentum változatlan feltételekkel tovább teljesítendő. A szerződések esetleges hibáit egyedileg kell orvosolni, így az a kormányzati szándék, hogy tömegesen, egységesen módosítsák azokat, a Kúria véleménye szerint nem célszerű.

A döntésnek - bár a devizahitelesek számára nem kedvező - inkább előnyös következményei vannak a pénzvilágra. Az OTP árfolyama a döntést követően erősödni kezdett, amihez hozzájárulhatott az is, hogy ugyancsak hétfőn a pénzintézet nyertesként került ki egy budapesti devizahiteles perből. A forint kezdetben erősödött, majd az euró árfolyama megnyugodott a 300 forintos szinten.

A kúriai döntés segít egységesebbé tenni a bírósági ítélkezési gyakorlatot, amely néha a szerződés semmisségét mondta ki olyan esetekben is, amikor valószínűleg csak egy-egy szerződései kitétel volt érvénytelen. A Kúriától sokan azt várták - erre az Alkotmánybíróságnál a magán-nyugdíjpénztáraknál már volt példa -, hogy elódázzák döntésüket akár tavaszig is. Ez azonban felesleges félelemnek bizonyult. A bankok is fellégezhetnek, mert az év végi záráskor nem kell számolniuk egy, a végtörlesztéskor megtapasztaltnál is nagyobb veszteséggel. De az Európai Bíróság februári döntésének kimenetele még nem oszlatott el minden félelmet.

A kormány most már csak abban bízhat, hogy az egyedi ügyek ezreiben a bíróságoknak dönteniük kell. (Természetesen ezek kimenetele korántsem egyesélyes.) Ugyanakkor a lapunk által megkérdezett Vas Tamás ügyvéd, aki számos devizahiteles ügyet visz, azt mondta, hogy a perstratégián feltehetően módosítani kell a jövőben. Egyébként csodát az érdekelt ügyvédek a Kúriai döntéstől előzetesen nem vártak. Egyértelművé vált számukra, hogy a Kúria a hitelszerződések fennmaradására, érvényességére törekszik.

Hasonlóan foglalt állást a Magyar Bankszövetség is, Kovács Levente főtitkár kifejtette: A Kúria hétfőn meghozott döntése megerősítette azt a tényt, hogy a bankok jogszerűen jártak el a devizahitelezésnél. Ezzel számos nyitott kérdést és jogi manővert lezártak.

Az MNB elégedetlen a döntéssel

A jegybank tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a bírói testület nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok visszaéltek-e erőfölényes helyzetükkel. Nagy Márton szerint alapvetően közgazdasági és fogyasztóvédelmi szempontból a devizahiteleknél a szerződésekben a kamatokra és költségekre vonatkozó "ok-lista nem felel meg az átláthatóság követelményeinek".
A bankok költségei számos indokkal emelkedhetnek, ezek szerződésbe foglalása azonban nem történt transzparens módon és e problémára a későbbiekben a banki magatartás kódexben lefektetett, kamatemelésre indokot adó lista sem adott megnyugtató választ. Egyrészt a felsorolt okok hiányosak, másrészt további problémát jelent általánosságban is, hogy azokat nem lehet egzakt módon leírni, így az ügyfél számára maga az emelés oka és az emiatt indokolt mértéke nem átlátható. Ez azt jelenti, hogy sérül a ténylegesség és arányosság elve - mondta az ügyvezető igazgató.

További problémát jelent szerinte, hogy az ok-lista egyáltalán nem kötelezte arra a pénzügyi intézményeket, hogy megfelelő időben és megfelelő mértékben érvényesítsék a költségek csökkenését az ügyfelek hitelkamataiban. Ez a szimmetria elvének sérülését jelenti. Az ok-lista alkalmazása így nem orvosolja megfelelően az erőfölénnyel való visszaélés problémáját. Más országokban a hitelek kamata tipikusan fix vagy referenciakamathoz kötött, ami azt jelenti, hogy a hitel devizaneme szempontjából releváns bankközi kamatok felett fix felárat kell fizetni az ügyfélnek, azaz a kamatterhek csak a - a bank döntési körén kívül álló - referenciakamat miatt változhatnak - tette hozzá Nagy Márton.

Rogán: A devizahitelnek meg kell szűnnie

A legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt - így értékelte Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón a Kúria határozatát. Csalódottak vagyunk, mert a legfőbb bírói testület is a bankok oldalára állt." Azt is mondta ugyanakkor, hogy a mostani határozatból nem derül ki, foglalkozott-e és ha igen, milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében. Ezért ezekkel kapcsolatban továbbra is várják a legfőbb bírói testület döntését, mert a Fidesz szerint a bankok mindkettő alkalmazásával megkárosították a devizahiteleseket - jelezte. Ha ezek az érdemi állásfoglalások megszületnek, reményeik szerint minél hamarabb, a parlament ki fogja alakítani álláspontját - közölte a politikus. Amíg a végső jogi helyzetet nem ismerjük meg, az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent - hívta fel a figyelmet Rogán Antal. Arra a felvetésre, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben a Kúria az Európai Bírósághoz fordult, a frakcióvezető azt válaszolta: "nem értem, miért kellett az Európai Bírósághoz fordulni. A Kúriát elég bölcsnek érzem ahhoz, hogy maga is meg tudja hozni a döntését." Kérdésre azt is kijelentette, fenntartják azt az álláspontjukat, amely szerint a devizahitelnek mint terméknek meg kell szűnnie.

Elemzők: a legrosszabb forgatókönyv veszélye elhárult

A devizahitelek ügyében elhárult a legrosszabb forgatókönyv veszélye megkérdezett elemzők szerint, akik ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy fontos kérdésekben még nincs döntés.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője elmondta: a Kúria határozatával a legrosszabb forgatókönyv veszélye elhárult. A Kúria nem tartotta érvénytelennek a devizaalapú szerződéseket, ami a bankok veszteségén túl az egész pénzügyi rendszert megbolygatta volna, és súlyos következményekkel járt volna a gazdaságra.
A szakember szerint a hétfői döntés alapvető kérdéseket lezárt, az elemző ezek közé sorolta például azt, hogy a szerződés nem ütközik jogszabályba, illetve hogy létezik devizaalapú szerződés. Ugyanakkor az MTI kérdésére válaszolva felhívta a figyelmet arra: vannak fontos még fontos, döntést igénylő részletkérdések, például az árfolyamrés alkalmazásának jogszerűsége, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások ügye. Ezek összességében több tíz-, illetve százmilliárd forintot is jelenthetnek, így a kérdés nem rendeződött véglegesen - hangsúlyozta Török .

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a piaci szereplők tekintélyes része számolt azzal, hogy a devizahitelek kapcsán a bankoknak a markáns veszteségeket kell leírni, és az a várakozás gyengítette a forintot az elmúlt hónapokban.
A Kúria döntése alapján úgy tűnik, hogy a bankok eddig leírt veszteségei nem nőnek jelentősen tovább, ezzel a forintra nehezedő nyomás is csökken, ezzel jelentős forinterősödés kezdődhet - közölte.
Az elemző rámutatott ugyanakkor, hogy a Kúria határozata enyhíti ugyan a piaci feszültséget, de önmagában ettől a döntéstől a hitelminősítők még nem fogják felminősíteni Magyarországot.
Kuti úgy véli, hogy a nem tisztázott kérdésekben - mint az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügye -, érdemi kapaszkodó ezekben a kérdésekben várhatóan március-április körül születhet.

Várható volt, mégis csalódást okozott

Senki nem gondolhatta komolyan, hogy a Kúria hozhat olyan jogegységi döntést, amely megoldja több, mint százezer devizahiteles szerződéses ügyét - jegyezte meg Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke hozzátette, a Kúria gyakorlatilag azt is kimondta, nem a bíróságok feladata ennek a súlyos társadalmi problémának a feloldása. Az más kérdés, hogy a legtöbb érintettben már ez az elvárás rögzült. Az érdekvédelmi szervezet vezetője azért csalódottságát sem palástolta és úgy vélte, a későbbiekben az eddigieknél is jobban föl kell készülniük a devizahiteles perekben eljáró ügyvédeknek. Márpedig a szakember a perek számának növekedésére számít. A Kúria jogegységi határozatából az is kitűnik, hogy az egyébként magánjogi szerződéseket még törvényekkel sem lehet módosítani, különösen nem visszamenőleges hatállyal. A szerződéseket egyedileg kell megnézni, hiszen szinte mindegyik más. Eltér egy autóra felvett kölcsön egy lakóingatlanétól, vagy személyi kölcsönétől.

A kormány folyamatosan hangoztatta mennyi mindent tett a bajba jutott devizahitelesek megsegítéséért és láthatóan szintén nagyon várta, hogy a Kúria majd olyan iránymutatást ad, amivel egy újabb mentőcsomagot összeállíthatna. Ha annyira sok embert sikerült volna a kormánynak megmentenie, akkor most nem kellene újabb programokon gondolkodnia - véli a hitelszövetség elnöke.

Barabás szerint a Kúria döntésével a kormány is elégedetlen, nem azt kapta, amit várt. A csalódottságot különösen felerősíti az a tény, hogy maga a miniszterelnök szabta meg az irányt.
A kormánynak az elmúlt 2-3 évben lett volna alkalma olyan árfolyampolitikát folytatni, amivel csillapíthatták volna a devizahitelesek gondjait - vélte Barabás. Amikor a második Orbán kormány hatalomra került, a svájci frank még a 180 forintos szinten állt, majd villámgyorsan föltornázták és jelenleg is tartósan 240 forint fölött tanyázik. Becslések szerint a devizahitelesek mintegy 65 százaléka nem tud pontosan törleszteni, egy részük pedig már egyáltalán nem képes teljesíteni vállalt kötelezettségeit, az a rendszer már menthetetlen, azt nem lehet életre kelteni - közölte Barabás Gyula.
A kormány elszalasztotta a megoldási lehetőségeket és ennek az 5 éves problémának az elmúlt 3 év volt a mélypontja - hangsúlyozta a szervezet elnöke. Szerinte a bankok sem úszhatják meg az alkalmatlannak bizonyult termék a veszteségeit.
A kormány lépései ugyan kiszámíthatatlanok, és látszik a kabinet függése a bankrendszertől, de nem valószínű, hogy a választásokig előáll még egy épkézláb devizahiteles mentőcsomaggal - fogalmazott Barabás Gyula.

B.T.

MSZP: véget kell vetni az időhúzásnak

A Kúria devizahiteles ügyben meghozott döntése egyértelművé teszi, hogy a Fidesz-kormány nem húzhatja tovább az időt és nem számíthat arra, hogy egyetlen jogi döntéssel megszűnik egy széleskörű társadalmi probléma. Így több év ígérgetés után valódi intézkedéseket kell hoznia a bajbajutott lakáshitelesek megsegítése érdekében - nyilatkozta lapunknak Simon Gábor. Az MSZP elnökhelyettese elmondta: eddig az Orbán-kabinet csak tehetősebb, illetve a fizetőképes adósokon segített, az igazán rászorulókat magukra hagyta. Így ma már több mint 100 ezer család otthona van veszélyben. A politikus, aki az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának az elnöke úgy látja: a kormányzatnak el kellene ismernie, hogy teljes kudarcnak bizonyult az ócsai lakópark megépítése, ahol egy agglomerációs területen rózsadombi árakon készültek lakhatatlan épületek. A Fidesznek mihamarabb egy életképes bérlakás programot kellene indítania, amely fedélhez juttatná az otthonaikat elvesztőket. Emellett a kormánynak a fizetésképtelen adósok védelme érdekében megfelelő pénzügyi forrásokkal meg kellene erősítenie a Nemzeti Eszközkezelőt. Így az képes lenne tömegesen átvenni a bajbajutottak ingatlanjait, hogy azokban bérlakásként tovább élhessenek a törleszteni nem tudó családok. Ezen felül a kormánypártnak végre kellene hajtania azt a lépést, amelyet már három éve ígérget. Vagyis, be kellene vezetnie a magáncsőd intézményét, amely lehetőséget nyújthatna egyes háztartásoknak arra, hogy újból fizetőképessé váljanak. Azoknak pedig, akik már nem képesek erre, segíthetne ez a jogintézmény abban, hogy kevésbé kiszolgáltatottan tárgyaljanak a nekik hitelező bankokkal.
A szakpolitikus megjegyezte: a Fidesznek végre észre kellene vennie, hogy ma már az alapjogok és nem kiváltságok közé tartozik az emberhez méltó lakhatás joga, s ennek jegyében kellene sürgősen lépéseket tennie.

I.J.

Negyeddöntőben Hajdu csapata

Publikálás dátuma
2013.12.16. 20:13
MTI Fotó: Illyés Tibor
Bejutott a legjobb nyolc közé a magyar női kézilabda-válogatott a szerbiai világbajnokságon, miután a hétfői újvidéki nyolcaddöntőben 28-21-re nyert az olimpiai és vb-bronzérmes spanyol csapat ellen.

A szerdai belgrádi negyeddöntőben a brazil-holland mérkőzés győztese vár Hajdu János szövetségi kapitány együttesére.  

Az első perceket leszámítva remekül védekezett a tavalyi Eb-n harmadik magyar válogatott, és Herr Orsolya kapus parádés teljesítményének is köszönhetően fokozatosan húzott el sok hibával játszó riválisától. A szünetben 17-12 volt az állás. A folytatásban rendezték soraikat a spanyolok, 11 percig nem kaptak gólt, ennek eredményeként 19-13-ról két gólra felzárkóztak. Aztán újra erőre kapott a magyar csapat, ismét irányította a játékot, és végül megtörte a spanyolok ellenállását.

Negyeddöntőben Hajdu csapata

Publikálás dátuma
2013.12.16. 20:13
MTI Fotó: Illyés Tibor
Bejutott a legjobb nyolc közé a magyar női kézilabda-válogatott a szerbiai világbajnokságon, miután a hétfői újvidéki nyolcaddöntőben 28-21-re nyert az olimpiai és vb-bronzérmes spanyol csapat ellen.

A szerdai belgrádi negyeddöntőben a brazil-holland mérkőzés győztese vár Hajdu János szövetségi kapitány együttesére.  

Az első perceket leszámítva remekül védekezett a tavalyi Eb-n harmadik magyar válogatott, és Herr Orsolya kapus parádés teljesítményének is köszönhetően fokozatosan húzott el sok hibával játszó riválisától. A szünetben 17-12 volt az állás. A folytatásban rendezték soraikat a spanyolok, 11 percig nem kaptak gólt, ennek eredményeként 19-13-ról két gólra felzárkóztak. Aztán újra erőre kapott a magyar csapat, ismét irányította a játékot, és végül megtörte a spanyolok ellenállását.