Igazi álomautó

Publikálás dátuma
2013.12.17. 14:21

Igazi „háromliteres autóként” bizonyított a Volkswagen Golf TDI BlueMotion egy DEKRA által minősített teszt során. A 81 kW/110 LE teljesítményű TDI motorral hajtott Golf 100 kilométerenként 2,92 literes átlagfogyasztással, azaz mindössze egyetlen tanknyi üzemanyaggal tette meg a Nantes és Koppenhága közötti 1602 kilométeres távolságot. 

A változatos útvonal a nyugat-franciaországi Nantes-tól, Európa 2013-as „Zöld Fővárosából”, Párizson, Antwerpenen, Brémán és Hamburgon át vezetett Dánia Keleti-tenger parti fővárosába, Koppenhágába, azaz Európa 2014-es „Zöld Fővárosába”. A „Think Blue. Eco Ride” egyértelműen igazolta, hogy az NEFZ-cikluson felvett, eleve rendkívül alacsony, 100 kilométerenként mindössze 3,2 literre adódott átlagos üzemanyag-fogyasztás – amelyhez kilométerenként 85 gramm széndioxid-kibocsátása párosult – a gyakorlatban akár még tovább is mérsékelhető.

 

A Volkswagen Driving Experience pilótái ugyanis 20 óra és 45 perces menetidő során a normál közúti forgalomban átlagosan 2,92 liter gázolajat használtak fel 100 kilométerenként. Az autó alapkivitelű, 50 literes üzemanyagtartályát még Nantes-ban töltötték fel, ahol a DEKRA szakértője pecsételte le, majd a célban ugyanezen szakértő jelenlétében 46,92 liter gázolajat töltöttek utána.

 

A Golf TDI BlueMotion a Golf család egyik technikai különlegessége, amely az összes többi új Golfhoz hasonlóan már alapkivitelében tartalmazza az automatikus motorleállítás és -indítás (Start-Stop System), valamint a fékezési fázisok alatti energia visszatáplálás (rekuperáció) rendszereit. Mindemellett továbbfejlesztett aerodinamikai tulajdonságai, kedvező saját tömege, átdolgozott hatfokozatú manuális sebességváltója, valamint különösen alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsai is nagyban hozzájárulnak a Golf TDI BlueMotion kiemelkedő gazdaságosságához

Témák
autó golf Bulvár

Varga: A Kúria devizahiteles döntése nem befolyásolja a kormány céljait

Publikálás dátuma
2013.12.17. 13:26
Fotó: Népszava
A háztartások fogyasztani fognak, a kormánynak minden rendkívüli kiadásra futja, a nyugdíjak betonstabilak – a költségvetést Varga Mihály éltette. A tények meg nem.

Önt kérik, hogy kicsit menjen már arrébb, mert belóg a képbe, kézivezérli a sajtó egyik képviselőjét Varga Mihály. Majd a frissiben elfogadott büdzsét az építkezés költségvetéseként aposztrofálja. Szerinte az egyszerre teremti meg a pénzügyi stabilitást és teszi lehetővé a háztartások terheinek csökkenését.

Ami az utóbbit illeti, a nemzetgazdasági miniszter szerint a háztartások kiadásait a rezsicsökkentés apasztja, továbbá 260 ezer família jár jobban a családi adókedvezmény kiterjesztésével, és még itt van a GYED-extra is. Hogy a rezsicsökkentés harmadik hulláma netán oldalba kapja a büdzsét, attól Varga nem tart, szerinte, ha a kormány olyan döntéseket hoz, amelyek érintik a költségvetés bevételeit-kiadásait, akkor 220 milliárdos tartalékból meríthet. Egyébként, teszi hozzá a tárcavezető, a rezsicsökkenés harmadik hulláma miatt sem kellett átírni az idei büdzsét. Azt pedig szinte a legjobb hírnek minősíti Varga, hogy a nyugdíjak őrzik majd értéküket, hiszen a kormány 2,4 százalékkal tornássza feljebb az időskori járandóságot.

A miniszter persze arról nem beszél, hogy a 2,4 százalékra várt infláció az átlagos pénzromlási mérték, a nyugdíjas kosár termékei ennél jóval tempósabban drágulnak – ez a tétel egyébként igaz a háztartások legtöbb „beszerzésére” is. Az élelmiszerárak például egy átlagos bevásárlást alapul véve 7-8 százalékkal ugrották meg az előző évi szintet, a benzinárak szép lassan közelítik a két évvel ezelőtti rekordot. Nem csoda, hogy a családok fogyasztása érdemben nem mozdul, hiába „mínuszos” majdnem az infláció.

És persze kivívta pénzügyi szabadságát is a nemzet, lerúgta magáról az IMF-hitel terhét, illetve kikerült a túlzottdeficit-eljárás alul, deklamálja Varga. (Hogy ezért cserébe sokkal magasabb kamatszint mellett a piacon adósodott el, arról a nemzetgazdasági miniszter ismét szót sem szól.) Felszabaduló kezével pedig a kabinet nyomban oszt – például több százezer embernek közmunkát. De a jövőben (nevezetesen a választások után) vélhetően a szociális szempont továbbra sem lesz elsődleges. Mondja is Varga, hogy az uniós pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költi a kormány, illetve olyan alapot hoz létre, amiből nagy állami beruházásokat motivál.

A kormány az utóbbi években kialakult tehervállalási modelltől (a tehetőseknek adj sokat, illetve az intézkedések fedezetét erővel szorítsd ki egyes gazdasági szereplőkből) nem kíván eltérni. Így a devizahitelesek kapcsán sem engednek a kormányzati célokból. Bárhogy is döntött a Kúria (a verdikt szerint igenis az adós viseli a felelősséget) az állam továbbra is kiakarja vezetni e kölcsönöket – úgyhogy a kabinet lépéseket tesz. Ezeket érdemben Varga nem fejtette ki, és arról sem mondott sokat, hogy a kabinet bevárja-e az ügyben az Európai Bíróság döntését.

Szerző

Varga: A Kúria devizahiteles döntése nem befolyásolja a kormány céljait

Publikálás dátuma
2013.12.17. 13:26
Fotó: Népszava
A háztartások fogyasztani fognak, a kormánynak minden rendkívüli kiadásra futja, a nyugdíjak betonstabilak – a költségvetést Varga Mihály éltette. A tények meg nem.

Önt kérik, hogy kicsit menjen már arrébb, mert belóg a képbe, kézivezérli a sajtó egyik képviselőjét Varga Mihály. Majd a frissiben elfogadott büdzsét az építkezés költségvetéseként aposztrofálja. Szerinte az egyszerre teremti meg a pénzügyi stabilitást és teszi lehetővé a háztartások terheinek csökkenését.

Ami az utóbbit illeti, a nemzetgazdasági miniszter szerint a háztartások kiadásait a rezsicsökkentés apasztja, továbbá 260 ezer família jár jobban a családi adókedvezmény kiterjesztésével, és még itt van a GYED-extra is. Hogy a rezsicsökkentés harmadik hulláma netán oldalba kapja a büdzsét, attól Varga nem tart, szerinte, ha a kormány olyan döntéseket hoz, amelyek érintik a költségvetés bevételeit-kiadásait, akkor 220 milliárdos tartalékból meríthet. Egyébként, teszi hozzá a tárcavezető, a rezsicsökkenés harmadik hulláma miatt sem kellett átírni az idei büdzsét. Azt pedig szinte a legjobb hírnek minősíti Varga, hogy a nyugdíjak őrzik majd értéküket, hiszen a kormány 2,4 százalékkal tornássza feljebb az időskori járandóságot.

A miniszter persze arról nem beszél, hogy a 2,4 százalékra várt infláció az átlagos pénzromlási mérték, a nyugdíjas kosár termékei ennél jóval tempósabban drágulnak – ez a tétel egyébként igaz a háztartások legtöbb „beszerzésére” is. Az élelmiszerárak például egy átlagos bevásárlást alapul véve 7-8 százalékkal ugrották meg az előző évi szintet, a benzinárak szép lassan közelítik a két évvel ezelőtti rekordot. Nem csoda, hogy a családok fogyasztása érdemben nem mozdul, hiába „mínuszos” majdnem az infláció.

És persze kivívta pénzügyi szabadságát is a nemzet, lerúgta magáról az IMF-hitel terhét, illetve kikerült a túlzottdeficit-eljárás alul, deklamálja Varga. (Hogy ezért cserébe sokkal magasabb kamatszint mellett a piacon adósodott el, arról a nemzetgazdasági miniszter ismét szót sem szól.) Felszabaduló kezével pedig a kabinet nyomban oszt – például több százezer embernek közmunkát. De a jövőben (nevezetesen a választások után) vélhetően a szociális szempont továbbra sem lesz elsődleges. Mondja is Varga, hogy az uniós pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költi a kormány, illetve olyan alapot hoz létre, amiből nagy állami beruházásokat motivál.

A kormány az utóbbi években kialakult tehervállalási modelltől (a tehetőseknek adj sokat, illetve az intézkedések fedezetét erővel szorítsd ki egyes gazdasági szereplőkből) nem kíván eltérni. Így a devizahitelesek kapcsán sem engednek a kormányzati célokból. Bárhogy is döntött a Kúria (a verdikt szerint igenis az adós viseli a felelősséget) az állam továbbra is kiakarja vezetni e kölcsönöket – úgyhogy a kabinet lépéseket tesz. Ezeket érdemben Varga nem fejtette ki, és arról sem mondott sokat, hogy a kabinet bevárja-e az ügyben az Európai Bíróság döntését.

Szerző